Barcsay 120


Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján.
Barcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. 2020-ban, a művész születésének 120. évfordulója alkalmából 56 műtárgyat magába foglaló válogatást láthatott a közönség, mely immár online, virtuális tárlatként megtekinthető.
 

További virtuális kiállításainkat itt tekinthetik meg.
 

Technika: Brand360.hu
Szöveg: Iberhalt Zsuzsa művészettörténész (koncepció, műelemzések, leírások), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatárs: Torma Tamás
 

A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.

13932

Elmarad


Sajnálattal tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy a Szentendrei Építészszalon, Világsztár építészek II. című előadásának élő közvetítését a koronavírus miatt elhalasztjuk.
 

Új időpont: 2021. augusztus 26. csütörtök 18:00
 

Következő alkalom: április 22. csütörtök, 18:00
Best of Ekler – Ekler Dezső legjobb házai
Vendég: Vincze László építész – BME Lakóépülettervezési Tanszék

13916

Csákány István: A kalapács álma


A kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó és a nemzetközi művészeti szcénában is jegyzett, Düsseldorfban élő Csákány István (1978) gyakori résztvevője hazai és nemzetközi tárlatoknak, művei megtalálhatóak rangos magyar és külföldi gyűjteményekben. A 2010-ben a műkritikusok által a legjobbnak ítélt műalkotásért járó AICA-díjat a Borostyánszoba című installációjáért kapta, amely a luxemburgi modern művészeti múzeum, a Mudam gyűjteményébe került. A Breuer Marcell-emlékszoba terve (2010) a Breuer Pécsett / oda-vissza köztéri művészeti pályázat nyertese lett. 2012-ben, a nemzetközi képzőművészeti élet legrangosabb fórumán, a kasseli dOCUMENTÁn mutatta be Ghost Keeping című monumentális installációját, amelyet a maastrichti Bonnefantenmuseum vásárolt meg. A holnap dolgozója (2009) című betonszobra a budapesti Ludwig Múzeum kollekcióját gazdagítja.
 

A szentendrei kiállítására készített installációinak központi eleme az előző tárlatain már megismert kalapácsszobor. A művésztől megszokhattuk, hogy mindig újabb és újabb megközelítésben foglalkozik a munkásságában visszatérő témakörrel és anyagokkal. Korábbi alkotásai a közép-kelet-európai térségben érzékelhető jelenségekhez kapcsolódtak, ahol az elmúlt korszak, a szocializmus által közvetített ideológiák éltette munkásmítosz, a munka értékelése, az emlékmű tartalma vagy a hősiesség eszménye teljes mértékben átalakult, mégis megmaradtak az ezekhez fűződő régi gondolkodási sémák nyomai.
A Szentendrén bemutatott két új és egy régebbi árnyjátékban a kalapácsszobor, mint egy megszemélyesített műalkotás, árnyjátékok főhősévé válik. A kiállítás narratívája egy folyamatot mesél el különböző időbeli stációkra, illetve jelenetekre bontva. Ez a folyamat a történelem során újra és újra megtörténő körforgásról szól, ahol bármilyen értelmezhető érték képes megszületni, kibontakozni, meghalni, funkcióját elveszíteni, más értékkel ötvöződni és új életet ölteni. Az ember egyszerre résztvevője, megfigyelője és krónikása ennek a folyamatnak.
 

A kiállításbemutatót online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.

13887

Vajda Lajos – A zsenialitás robbanása


Vajda Lajos (1908–1941) a hazai modern művészet kiemelkedő alakja, akinek javarészt az 1930-as években létrehozott páratlan és egyedi életműve elválaszthatatlan Szentendre városától. A Ferenczy Múzeumi Centrum összesen 110 művet (közöttük számos kétoldalas rajzot és festményt) őriz Vajda Lajostól, amely kollekció a Főiskolás évektől a rövidre szabott életút lezárását jelentő, 1940-ben készült nagy szénrajzokig reprezentálja a művész korszakait. Szentendre belvárosában 1986-ban nyitotta meg kapuját a Vajda Múzeum, ahol évtizedeken keresztül állandó kiállítás emlékezett meg Vajda Lajos páratlan életművéről. Bár a Múzeum 2015-ben ideiglenesen bezárt, a Ferenczy Múzeumi Centrum 2018-ban megrendezte Vajda Lajos nagyszabású retrospektív kiállítását. A 21. század új múzeumlátogatói szokásai új befogadói platformokat sürgetnek, ezért Vajda Lajos életműve 2021 márciusától virtuális kiállítás formájában lesz elérhető az interneten. Az FMC gyűjteményéből válogató kiállítás 50 alkotáson keresztül mutatja be Vajda Lajos munkásságát, számos leírással, kibővített képanyaggal és kortársak visszaemlékezéseinek felidézésével segítve azt, hogy a szélesebb nézőközönség jobban megismerje e különleges életművet.

A virtuális kiállítás itt érhető el.
Technika: Brand360.hu
Szöveg: Szabó Noémi (koncepció, műelemzések, leírások), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatársak: Torma Tamás
A kiállításhoz készült tárlatvezetésünket itt nézhetik meg.
A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.

* * *

Vajda Lajos – A zsenialitás robbanása, kiállítási enteriőrkép
© fotó: Deim Balázs

13884

Kmetty János – Az örök kereső


2018 decemberében nyílt meg a Kubinyi-pályázat támogatásával felújított Kmetty Múzeumban a festőművész életművét áttekintő új állandó kiállítás. A hazai modernizmus meghatározó képviselőjeként, a kubizmus itthoni megismertetőjeként számon tartott Kmetty János munkásságát olyan különleges műtárgy-együttes reprezentálta, amely most először került bemutatásra az emlékmúzeumban.
A körpanorámás felvétellel megörökített és mindenki számára elérhető virtuális tárlat felidézi Kmetty János különleges művészi alkatát és az élete végéig kitartó, a festői rend megteremtését célzó alkotói vágyát. Az eredeti teremszövegeken kívül az alkotások mellett megjelenő leírások nyújtanak részletesebb tájékoztatást a művek megszületésének körülményeiről. A folyamatosan bővülő háttérinformációk között múzeumpedagógiai célra felhasználható anyagok is találhatók.
 

Technika: Brand360.hu
Szöveg: Bodonyi Emőke (műelemzések), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatársak: Herr Ágnes, Torma Tamás
 

További virtuális kiállításainkat itt nézhetik meg.
 

A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.

13844

Üres szoborfülke kiadó


Üres szoborfülke kiadó
 
Ez a szoborfülke egyelőre üresen áll, de izgatottan várja leendő lakóit. Ha szeretnéd, hogy a te szobrod, installációd kerüljön a fülkébe, jelentkezz!
 
Alkotásodat bármilyen anyagból (fa, agyag, rongy, papír, fém, stb.), tetszőleges technikával elkészítheted. Egyedül a kiadó fülke méretére figyelj (magasság: 70 cm, szélesség: 50 cm, mélység: 35 cm).
 
Pályázni egyéni és csoportos alkotással 18 éves korig lehet.
Minden beérkezett pályaművet kiállítunk, kéthetente ünnepélyes szoboravatást tartunk az online térben. Fülkeszobrodat a Kossuth utcában sétáló járókelők a nap 24 órájában megcsodálhatják majd.
 
A pályázat időtartama:
2021. február 15. – június 15.
 
Részvételi szándékodat a következő e-mail címen várjuk:
muzeumpedagogia@muzeumicentrum.hu
 
Az esemény itt érhető el.

13807

KORtársalgó


,,EgyKOR (nem volt Aranykor, ne higgyünk Horatiusnak, semmi Aurea prima sata est aetas, quae vindice nullo) írók s egyebek, színész és balett-táncos, festő és filozófus, zenész és szintén-zenész együtt ültek amaz ötszáz budapesti irodalmi kávéház egyikében. Ez most nincs. A járvány előtt sem működött annyira. Hogy mennyire? Kosztolányi írta volt, hogy a kommunisták első dolga lesz majd a kávéházakat becsukatni. Akkor a komcsik, most a kovid, vindice nullo, megtorlás nélkül, Devecseri fenyítésnek fordítja. Mindegy, kollégákkal fogok beszélgetni; ha nem is épp mint egészségesebb időkben az Astoria asztalánál, de az intenzivitás talán kárpótolja majd a meghittséget.” Kukorelly Endre
 
KORtársalgó, szubjektív kortárs irodalom címmel tovább folytatódnak Kukorelly Endre havonta jelentkező irodalmi beszélgetései a Ferenczy Múzeumi Centrumban.
A sorozat estjein kortárs írókkal ismerkedhetünk meg nemcsak munkásságukon, hanem személyes történeteiken keresztül.
 
Aki hónapról hónapra kérdez:
 
Kukorelly Endre, József Attila- és Babérkoszorú díjas író. Budakalász–Szentistvántelepen él. Az ELTE BTK történelem–könyvtár szakán végzett. 27 magyar és 19 idegen nyelvű könyve jelent meg (legutóbb: Egy belga revolver). Kreatív írást tanít 1992 óta, több folyóiratnál dolgozott szerkesztőként (Jelenlét, A ’84-es kijárat, Magyar Napló, Magyar Narancs, Lettre Internationale, Parnasszus, Irodalmi Jelen, Kalligram). A Magyar Író Futballválogatott megalapítója.
 
Akik válaszolnak:
 
Bakos Gyöngyi és Harag Anita
2021. február 13. szombat, 17:00
 
András Sándor
2021. március 13. szombat, 17:00
 
Halász Rita és Nagy Gerzson
2021. április 10. szombat, 17:00
 
Tompa Andrea
2021. május 15. szombat, 17:00
 
Berta Ádám
2021. június 12. szombat, 17:00
 
A beszélgetéseket a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán közvetítjük.

13794

Szentendrei Építészszalon


Ebben az évben is folytatódik Ekler Dezső építész elméleti sorozata Szentendrei Építészszalon címmel.
Január 28-tól hét hónapon át követhetjük az előadásokat. Elsőként a nyelvújító világsztár építészek kerülnek terítékre, először dizájnerként, aztán stílusteremtőként.
 

Áprilisban egy hazai építész nyelvhasználata is szóba kerül. Májusban a történeti korszakok születéséről elmélkedünk, majd az építészeti „beszédhelyzetek” 20. századi szociológiájáról. Végül a nyelvteremtő fiatal Makovecz Imre művészi tettei kerülnek nagyító alá.
 

Egyszóval, továbbra is építészeti hermeneutika. Vendégeink idén is a szakma eminensei.
 

Az eseményeket online közvetítjük a múzeum Facebook oldalán, de bízunk a tavaszi személyes találkozásban is.
 

Január 28. csütörtök, 18:00
Design és építészet – Az Alessi cég és az építészek
Vendégek: Regős Anna iparművész és Regős István festőművész – Palmetta Design, Szentendre
Miért terveztet építészekkel egy piacvezető design cég?
 

Február 25. csütörtök, 18:00
Világsztár építészek I. – Peter Eisenman, Frank O. Gehry, Ben van Berkel, Zaha Hadid, Steven Holl építészetéről
Vendég: Martinkó József főszerkesztő – OCTOGON
Korszakalkotó, új nyelvet teremtő építészek.
 

Március 25. csütörtök, 18:00
Világsztár építészek II. – Peter Zumthor, David Chipperfield, Jean Nouvel, Herzog & de Meuron, ToyoIto, Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa, Jan Kapliczky, Massimiliano Fuksas építészete
Vendég: Kovács Dániel művészettörténész, kurátor
Új impulzusok, új irányzatok az új építészetben.
 

Április 22. csütörtök, 18:00
Best of Ekler – A legjobb Ekler házak
Vendég: Vincze László építész – BME Lakóépülettervezési Tanszék
Ami megépült, és ami megépülhetett volna.
 

Május 20. csütörtök, 18:00
Bevezetés az építészettörténetbe – Leírható-e nyelvként az építészet története
Tudunk-e koherens leírást adni az építészeti nyelv fejlődéséről?
 

Június 24. csütörtök, 18:00
A jövő mérnökei – A 20. századi építészet szociológiája
Eldőlt-e a jövőnk 1916-ban?
 

Július 22. csütörtök, 18:00
Az antropomorf tér – A fiatal Makovecz Imre építészete
A modernizmus és az antropozófia hatása Makovecz nyelvteremtő leleményeire.
 

* * * * *
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13776

Gratulálunk a Barcsay-díjasoknak!


Gratulálunk a Barcsay-díjasoknak!
 

A fiatal pályakezdő művészeknek évente odaítélt díjat 1989-ben Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította. 2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár hozta létre a szentendrei székhelyű Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt. A pályázat elbírálásában a kuratórium tagjai: Aknay János Kossuth-díjas festőművész, Bereznai Péter és Baksai József Munkácsy-díjas festőművészek, Kónya Ferenc alapító, kuratóriumi tag és Feledy Balázs művészeti író, a kuratórium elnöke vett részt.
 

A 2020-as évben Cservenka Edit festőművész, Fekete Szilvia festőművész és Kármán Dániel képzőművész nyerte el a Barcsay Jenő szellemi örökségéhez kötődő szakmai kitüntetést. A díjak átadására illetve a pályázat nyerteseinek munkáit bemutató tárlat megnyitására hagyományosan Barcsay Jenő születésnapján, január 14-én kerül sor. A kiállítás a jelenlegi járványügyi korlátozások következtében várhatóan 2021 áprilisában fog megvalósulni, a Ferenczy Múzeumi Centrum szervezésében.
 

Fotó kredit:
Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész plakettje
© Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány

13769

Középkori éremleletek kerültek elő Újlengyelben


2020. december végén a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti kutatásokat végzett Újlengyel középkori lelőhelyén, melynek során egy egyedülálló, közel 7000 darabos éremkincsleletre bukkantak.
 

A két napos mentőfeltárást Nagy Balázs, a múzeum numizmatája vezette a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel összefogásban. A kutatást az alapozta meg, hogy 2019-ben már előkerült innen egy közel 150 darabból álló, 1455-ben záródó éremlelet.
A decemberi régészeti bejárás során fémkeresővel további érmek után kutattak azonban a most előkerült kincsleletet az eredeti helytől egy kicsit távolabb, egy közeli dombon találták meg.
 

A felszíni pénzek sűrűsödési irányát figyelembe véve a szakemberek egy 1×1 méteres aknát nyitottak meg, ebből került elő egy edény, aminek a hasát a pénzekkel együtt kitépte az eke. Ritkán figyelhető meg ilyen jól, hogy hogyan rombolja, bolygatja meg a mélyszántás a földben rejtőző emlékeket. A kincs esetében az eke pont kettétörte az érmeket tartalmazó edényt, és egy adott irányban elhúzta azokat, így követni lehetett a széthúzott, kupacokban heverő pénzeket. A széttört edényt nem lehetett egy darabban tartani, így a benne lévő érmeket a helyszínen felszedték.
 

A leletegyüttes közel 7000 darab ezüstpénzből és 4 aranyérméből állt: a legkorábbi veret egy Lucius Verus (161–169) ezüst denarius, továbbá egy tucat aquileiai denárt, illetve javában I. Mátyás (1458–1490), II. Ulászló (1490–1516), valamint II. Lajos (1516-1526) korabeli denárokat és obulusokat tartalmazott. A felszedés során az edény has vonalában egy szövet alatt négy, I. Mátyás (1458–1490) korabeli aranyforint lapult. A mosás során figyeltünk fel egy vatikáni denárra, ami II. Pius (1458–1464) pápa pénzkibocsátásából származik, és igen ritka éremnek számít Magyarországon.
 

A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.
A kincset az akkori emberek a településükön, valószínűleg egy támadás során rejthették el, a Pestet Nagykőrössel összekötő út mentén.
A lelet záródási idejét a legkésőbbi veret 1520-ra keltezi, ezért az elrejtését okozó támadást az 1526. évi török pusztítással hozhatjuk összefüggésbe, pontosabban amikor a török had 1526-ban Ibrahim pasa vezetésével Budáról Szeged irányába haladt.
Magyarországon a mohácsi csatát követő török pusztításhoz kapcsolódó, ilyen nagyságú kincsleletek ritkák. Pest megyében a késő középkorból ez a legnagyobb értékű éremkincs, ami eddig előkerült, így komoly kutatási eredménynek számít.
 

A múzeum a lelőhely és a kincs felderítését tovább kívánja folytatni az elkövetkezendő időszakban.
 

További képek a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook oldalán láthatók.
 

Kincskeresés, tudomány, kaland – Közösségi régészeti projektek Pest megyében című előkészületben lévő kiállításunkról itt találnak több információt.

13753