A muhi csata kutatása napjainkban, módszerek és nehézségek


Dr. Laszlovszky József professzor (CEU) és Dr. Rácz Tibor Ákos (FMC) online beszélgetése a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 
A magyar haderő veresége a muhi ütközetben (1241) kulcsfontosságú történelmi esemény, hiszen megnyitotta az országot a mongol invázió előtt, ennek pedig összetett és máig nem teljesen tisztázott következményei voltak a középkori magyar társadalom és gazdaság további alakulására. A csata lefolyásának részletei és pontos helyszínének azonosítása a 19. század közepe óta élénken foglalkoztatja a tudósokat és a nagyközönséget egyaránt.
Milyen új kutatási eredményekről számolhat be a régészettudomány?
 
Az eseményre itt tudnak feliratkozni.
 
Borítókép:
Az egyik konfliktushelyszínen talált korabeli gyűrű.
Rácz Tibor Ákos

13822

Szentendrei Építészszalon


Design és építészet – Az Alessi cég és az építészek
Miért terveztet építészekkel egy piacvezető design cég?
 

Vendégek: Regős Anna iparművész és Regős István festőművész – Palmetta Design, Szentendre
 

* * *
 

Folytatódik Ekler Dezső építész elméleti sorozata Szentendrei Építészszalon címmel.
 

Január 28-tól hét hónapon át követhetjük az előadásokat. Elsőként a nyelvújító világsztár építészek kerülnek terítékre, először dizájnerként, aztán stílusteremtőként. Áprilisban egy hazai építész nyelvhasználata is szóba kerül. Májusban a történeti korszakok születéséről elmélkedünk, majd az építészeti „beszédhelyzetek” 20. századi szociológiájáról. Végül a nyelvteremtő fiatal Makovecz Imre művészi tettei kerülnek nagyító alá.
 

Egyszóval, továbbra is építészet-hermeneutika.
 

* * *
 

Következő előadás:
február 25. csütörtök 18:00
Világsztár építészek I. – Peter Eisenman, Frank O. Gehry, Ben van Berkel, Zaha Hadid, Steven Holl építészetéről
Korszakalkotó, új nyelvet teremtő építészek
Vendég: Martinkó József főszerkesztő – OCTOGON
 

* * *
 

Apropó – Ekler Dezsővel című filmünk itt érhető el.

 

* * *
 

Az eseményre itt tudnak jelentkezni.

13783

KORtársalgó


Szubjektív kortárs irodalom, nem csak férfiaknak
„Magyar írókkal beszélgetek. Szoktam gondolni arra, milyen lenne egy asztalnál ülni Arany Jánossal vagy Kosztolányival, és csak remélem, hogy ez is majd megoldódik valahogy; most azokkal fogok, akik szerencsére a kortársaim. A GPS centire megmondja, milyen messze (közel!) lakunk egymástól, a naplóm pedig, hogy mikor és hol találkoztunk: hányszor beszéltünk igazán. Sokszor – és az is milyen kevés! Jól ismerem őket, mégsem elég jól, a barátaim, tudok róluk sok mindent, de az semmi. Várom, hogy olyasmit is elmondjanak magukról, amin majd ők is elcsodálkoznak.”
Kukorelly Endre
 

KORtársalgó címmel indul Kukorelly Endre író havonta jelentkező új irodalmi beszélgetéssorozata a Ferenczy Múzeumi Centrumban.
A szeptemberben kezdődő sorozat estjein kortárs írókkal ismerkedhetünk meg, nemcsak munkásságukon, hanem izgalmas, fordulatokban bővelkedő személyes történeteiken keresztül.
Aki hónapról hónapra csak kérdez és hallgat: Kukorelly Endre (1951) író. Budakalász–Szentistvántelepen él. Az ELTE BTK történelem–könyvtár szakán végzett. 27 magyar és 19 idegen nyelvű könyve jelent meg (legfrissebb kötete: Cécécépé, avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé). Kreatív írást tanít 1992 óta, több folyóiratnál dolgozott szerkesztőként (Jelenlét, A ’84-es kijárat, Magyar Napló, Magyar Narancs, Lettre Internationale, Parnasszus, Irodalmi Jelen, Kalligram). A Magyar Író Futballválogatott megalapítója. József Attila- és Babérkoszorú díjas.
 

Aki pedig ezen a januári estén válaszol:
Márton László író, forgatókönyvíró, egyetemi oktató
Regény, színdarab, novella, kritika, esszé, műfordítás. Költeményeket nem ír. Fordításai, színdarabjai jelentős részben versek – még kritikát is írt versben. A(z egyik) legjobb „formaművész” a kortárs magyar irodalomban. Színdarabjai akkorát ütnek, hogy inkább nem játsszák azokat. Játsszák és nem, nem tudom követni, miért. Műfordítói életműve, ebben biztos vagyok, a legjelentősebb a kortársaim közt, elég, ha csodálatom tárgyait, öt óriási opuszt emelek ki: Goethe Faustját, Gottfried von Strassburg, Sebastian Brandt, Walter von der Vogelweide műveit és A Nibelung-éneket. Vagy vegyük a Grimm-testvérek meséit-mondáit? Gryphiust, Novalist, Luthert? Márton Lászlót a nyolcvanas évek legelején láttam először az ELTE kari könyvtárában, a polcok közt állva olvasni. Azóta is így látom: ember, olvas. Mindent. Háromszáz könyvet évente. Olvas és ír: nyomdakészen beszél arról, amiről olvas és ír, de ne hívd föl, ne zavard, nincs is telefonja.
Kukorelly Endre
 

Az esemény itt érhető el.

13735

Szilágyiak közt szólva


Szilágyi Juditot, a Petőfi Irodalmi Múzeum kurátorát a május 4–5-ére tervezett, de a koronavírussal kapcsolatos korlátozások miatt bizonytalan időpontra halasztott Jogos önérzet? Ipar- és képzőművésznők a 20. század első felében konferencia egyik leendő résztvevőjét Kádár Erzsébetről kérdezi Szilágyi Zsófia Júlia, az FMC Irodalmi Osztályának vezetője.
 
A beszélgetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz követhető május 8-án, pénteken 17 órától.
 
„Végre »kiolvastam« Szentendrét. Festőszemmel: kijózanított. Azokra a hivatalos modellekre hasonlít, akiknek minden mozdulata a dobogón: póz. Az első hetek »nagy témái« most már bosszantanak, unom a »festői várost«; konok idegenszerűségét és ápolt romantikáját szinte tálcán kínálja elém. Ahány ház előtt felállítottam állványomat, mind Rab Ráby háza volt, a regényhősé.” (Egy város modellt áll, 1939)
 
Markáns vélemény. Kiábrándulás ősei városából? Elfordulás a festészettől? Az íróvá formálódás gyötrelme?
 
Beszélgetünk Csernovics Kádár Erzsébetről, a festőről, az íróról, aki ezer szállal kötődött Szentendréhez, de alig tudni róla.
 
Bővebben a konferenciáról itt olvashat.

12560

Kerekasztal-beszélgetés


Kerekasztal-beszélgetés A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállításhoz kapcsolódóan a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Francia Intézet közös szervezésében.
 
Ingyenes program.
 
A beszélgetést vezeti: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője
Résztvevők: Fejérdy Gergely történész, Passuth Krisztina művészettörténész, Standeisky Éva történész, valamint a kiállítás kurátorai: Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészek
 
A beszélgetés a Szentendrei Képtárban látható A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című, az 1959-es budapesti francia könyvkiállításról ellopott könyvekkel foglalkozó tárlat történeti és művészettörténeti kontextusát járja körbe.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12289

10. Kőkor Kerekasztal


A Kőkor Kerekasztal a kőeszközök vizsgálatával foglalkozó magyarországi ősrégészek konferenciája, amely 2010 óta minden év december elején megrendezésre kerül. Az új eredmények megismertetésén kívül célja, hogy segítse a tájékozódást a folyamatban lévő kutatásokról és a különböző megközelítések vagy vizsgálati módszerek alkalmazásáról.
 
A Konferenciát a Miskolci Egyetem indította útjára, az elmúlt években ez az országos rendezvény vándorjelleget öltött. Idén a Ferenczy Múzeumi Centrum Régészeti Osztálya vállalta magára a szervezést a Litikum szerkesztőivel közösen.
 
A Litikum folyóirat eredetileg a konferencián elhangzott előadások publikálását tűzte ki célul, hogy ezeket olyan érdeklődők is megismerhessék, akik a konferencián nem voltak jelen. Az első évek előadásai nyomán mára úgy látjuk, a magyar kutatók munkája sokkal szélesebb érdeklődésre tart számot. A Magyarország területén a kőkorban élt közösségek élete számtalan szálon összekapcsolódott a környező országok területén élt közösségekével a Kárpátok hegyvonulatán belül és kívül. Folyóiratunk ezért felvállalja, hogy a kőeszközök tudományos kutatásából származó eredmények egyik közép-európai médiuma is legyen.
 
A konferencia részletes programja INNEN tölthető le.
 
Az előadások absztraktjai ITT érhetőek el.

 

Borítókép:

Ékszercsiga depó, felső paleolitikum, Szob (Pest megye), Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet, Adattár.

© fotó: Gábori Miklós

(negatív ltsz.: 42.718)

11929

Szakmai nap


A Ferenczy Múzeumi Centrum az Art Capital 2019 képzőművészeti fesztiválhoz kapcsolódóan szakmai napot szervez 2019. július 2-án, kedden 10 és 15 óra között Szentendrén.

 

Ezen a napon a múzeumi és a társszakmák dolgozói ingyenesen tekinthetik meg a tárlatokat, továbbá plusz egy fő vendéget hozhatnak, akik 50%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg belépőjegyeiket.

Kérjük, lehetőség szerint érkezzenek együtt vendégeikkel!

 

A szakmai napon az Art Capital 2019 fesztivál több kiállításán a kurátorok tartanak tárlatvezetést az érdeklődőknek.

 

Tárlatvezetések:

 

10 óra – Magyar szürrealizmus – kurátor: Gulyás Gábor

helyszín: Ferenczy Múzeum

 

11 óra – Anyag és test. Mérgező antropocentrizmus. Dmitrij Kavarga kiállítása – kurátor: Boros Lili

helyszín: MűvészetMalom, déli szárny

 

12 óra – Alpha. Csurka Eszter kiállítása – kurátor: Schneller János

helyszín: MűvészetMalom, északi-középső szárny

 

14 óra – un-limited. Eva Schlegel kiállítása – kurátor: Muladi Brigitta

helyszín: MűvészetMalom, északi szárny

 

A tárlatvezetésen a résztvevők létszáma korlátozott (50 fő), így érkezési sorrendben tudjuk fogadni látogatóinkat.

Részvételi szándékukat kérjük, 2019. június 28. 12 óráig jelezzék a regisztracio@muzeumicentrum.hu e-mail címen.

 

Abban az esetben, ha nem történik előzetes regisztráció, kérjük, a helyszínen igazolják valamilyen dokumentummal (pl. belépőkártya, névjegy), hogy a társszakma dolgozói.

10741

Álom a modern és kortárs művészetben


Részletes program:

 

9:55
Bevezető

Véri Dániel

 

10:00
Vajda Lajos és Vajda Júlia

szekcióvezető: Szabó Noémi

 

Gosztonyi Ferenc: „Konstruktív szürrealista tematika”. Megjegyzések egy vitatott (stílus)fogalom kontextusához
Horváth Ágnes: „Az álom mélysége és az ébrenlét magassága egyenesen arányos.” Vajda Júlia és Vajda Lajos művészete

 

10:40
Kérdések, vita

 

11:00
Kávészünet

 

11:20
Zene/művészet

szekcióvezető: Gosztonyi Ferenc

Keserü Katalin: Festő a színpadon. Gulácsy Lajos képalkotó módszere, a színpad és az álmok
Kovács Imre: Álom és szinesztézia. Fantin-Latour litográfiája a Lohengrin előjátékához a wagneri álomelmélet tükrében 
Miglinczi Éva: A vágyak ajtói. Balázs Béla, Bartók Béla és Kass János Kékszakállúja

 

12:20
Kérdések, vita

 

12:50–14:00
Ebédszünet

 

14:00
Álomváltozatok

szekcióvezető: Tatai Erzsébet

Váraljai Anna: Szunnyadó világ. Az álom mint emlék Mokry-Mészáros Dezső műveiben
Véri Dániel: Román György álma és más vérvád-történetek

 

14:40
Kérdések, vita

 

15:00
Kávészünet

 

15:20
Álom, kép, írás

szekcióvezető: Keserü Katalin

Máthé Andrea: Képek, versek, álmok. Az álom témája Paul Klee festészetében és költészetében
Zsoldos Emese: „Álmodni nem annyi-e, mint az ébrenlét titkára ráeszmélni?” Álmok és szürrealisztikus víziók Elek Artúr (1876–1944) szövegeiben

 

16:00
Kérdések, vita

 

16:20
Kortárs (rém)álmok

szekcióvezető: Boros Lili

Bordács Andrea: Rémálmok a kortárs művészetben
Tatai Erzsébet: Álom a kortárs magyar képzőművészetben

 

17:00
Kérdések, vita

 

A konferencia absztraktjai és a részletes program INNEN letölthető.

10687

FÓKUSZBAN A KUTATÁS – ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK


FÓKUSZBAN A KUTATÁS – ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
Egy kép azonosítása
Huszár a Czóbel Múzeumban?
 
A Ferenczy Múzeumi Centrum és az Artmagazin közös eseménye:
szakmai kerekasztal-beszélgetés egy újonnan felfedezett kép kapcsán.
 
A beszélgetés résztvevői:
Barki Gergely, Forgács Éva, Gergely Mariann és Molnos Péter művészettörténészek
moderátor: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője
 
Fókuszban a kutatás. A Czóbel Múzeum újrarendezett kiállítása, amelyben a beszélgetés is zajlik majd, a művek utáni nyomozást, az ezt követő kutatást teszi meg rendezőelvnek, a címmel utalva arra, hogy számos megfejtésre váró kérdés merül fel a múzeum törzsanyagával kapcsolatban is: alapvető művészettörténeti, datálási és szerzői kérdések, mi a művek keletkezésének helyszíne, kik az ábrázoltak stb.
Az összes kiállított mű közül a legérdekesebb eset, és a legtöbb, akár megválaszolt, akár megválaszolatlan kérdést felvető mű a múzeum tulajdonában lévő Bergeni szélmalom, melynek hátoldalán az utóbbi évek kutatásai eredményeképpen és a restaurátori feltárást követően egy korábban teljesen ismeretlen, konstruktivista Huszár Vilmos kép került elő, amelyet a művész legerősebb, ún. De Stijl-es korszakában alkotott.
A felfedezés történetét, a kép beazonosításának fordulatait a Czóbel Múzeum kurátora, Barki Gergely a legutóbbi (113.) Artmagazinban ismertette, amelynek címlapján is ez a mű szerepel.
Hogyan kerülhet egy vászonra két különböző szerző műve? Ajándékozott-e Huszár Vilmos saját művet festőkollégáknak? Lemázolhatta-e Czóbel más művész képét? Absztrakt képpel van-e dolgunk, vagy valami konkrét látvány lehetett a feltételezett Huszár Vilmos-mű alapja? Milyen módszertani kérdéseket vet fel egy mű azonosítása? Egyáltalán, hol tart most a magyar műtárgyanyag feldolgozása?
A kerekasztal-beszélgetés a szakmai konszenzus megteremtésére tesz kísérletet a kép kiállításának helyszínén. Az attribúció kapcsán a téma, a korszak és Huszár Vilmos életművének szakértői ütköztetik álláspontjukat.
 
Az esemény időpontja: 2019. május 8., szerda 16 óra
 
Helyszín: Czóbel Múzeum, Szentendre, Templom tér 1.
 
Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációköteles!
Regisztrálni a következő e-mail címen lehet:
regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
A kiállítás 2019. 04. 25. – 2020. 04. 12. között tekinthető meg.
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig.
A pénztárak 17:30-ig tartanak nyitva
 
Facebook esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 
Borítókép:
 
Czóbel Béla Bergeni szélmalom (1917) című képének hátoldala:
Huszár Vilmos: Festmény / Üvegablakterv, 1915–1916 körül
© Ferenczy Múzeumi Centrum
© Fotó: Deim Balázs / FMC

10205

Nonlineáris Kollektív Szerepépítés


 
Szempontok váltakozása. Szerepek közötti kapcsolódási lehetőségek.
A tréning nem csupán tréninget takar, hanem szemléleti nézőpontot is biztosít.
Hogyan tudunk felvett vagy képzelt szerepköröket működtetni?
Hogyan tudunk a képzeletünk erejével játszani? Hogyan tudjuk felszabadítani a játékkedvet? Milyen módon tudunk kommunikálni a szereppel és a többiek szerepével? Képesek lehetünk-e az időn túl is kapcsolatot létesíteni a szereppel, a szerepekkel? Mi a szerep sorsszerű létezése egy drámai szerkezeten belül, és mi a szerep kitörési vágya a rendszerből?
 
A kétnapos workshop során a jelentkező ízelítőt kap a módszerből. A tréningre szükséges hozni: mozgáshoz ideális, kényelmes ruhát, füzetet vagy papírt, illetve írószert.

 

A workshopok időpontjai:
Március 23–24. szombat–vasárnap 12:00–19:00
PROGRAMVÁLTOZÁS: a március 23–24. workshop technikai okok miatt elmarad!
Április 27–28. szombat–vasárnap 12:00–19:00
Június 1–2. szombat–vasárnap 12:00–19:00
 
Helyszín: Ferenczy Múzeum, Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.
 
A két nap díja: 17 ezer Ft/fő
Jelentkezni az ernyei.bea@gmail.com címen lehet!
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

 

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

9655