Online tárlatvezetés a Szentendre a kereskedőváros – A Castrumtól a Kereskedőházig című kiállításban. A Pajor Kúriában megrendezett hiánypótló, ám sajnálatosan rövid ideig látogatható helytörténeti kiállításon a két kurátor Ottományi Katalin régész, Sz. Tóth Judit néprajzos muzeológus és Krizbainé Szabó Éva kalauzolja végig az érdeklődőket.
 

Szentendrét sokféle jelzővel illették az idők során. A kereskedőváros leginkább a 18. századi település jellemzője. A kiállítás a kereskedelem nézőpontjából mutatja be a város történetének főbb korszakait. A római kortól a 20. század első feléig nyújt betekintést a szentendrei kereskedelem történetébe, összegzi a korszak életmódjára, kereskedelmére, áruforgalmára vonatkozó ismereteket.
 

Vezérfonala a Duna, a népeket és kultúrákat összekötő vízi út és legfontosabb kereskedelmi útvonal. Megismertet a kereskedő céhvel, a fontosabb árucikkekkel, a kereskedő családokkal. Szó esik a legfőbb árucikkről, a szentendrei borról, a piszkéről, a piacról, a kereskedőház lakóiról és a várostörténészek előtt álló feladatokról.
 

A tárlatvezetés a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook oldalán lesz elérhető.

Online kurátori tárlatvezetés Bodonyi Emőke művészettörténésszel a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete kiállításon.
 

A Ferenczy művészdinasztia tagja, a Kossuth-díjas Ferenczy Noémi (1890–1957)a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá, és évente a róla elnevezett díjjal jutalmazzák a legkiemelkedőbb iparművészeket.
Édesapja a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, Ferenczy Károly, édesanyja a festőművészként induló, széles műveltségű, több nyelvet beszélő Fialka Olga. Öt évvel idősebb bátyjához, a festőművész Ferenczy Valérhoz és a kimagasló tehetségű szobrászművész ikertestvéréhez, Ferenczy Bénihez képest később kezdett érdeklődni a művészet iránt.
23 éves korában azonban már a Teremtés című korai főművén dolgozott. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy a teljes mű befejezéséig részt vett annak kivitelezésében, hiszen mindig maga szőtte a falikárpitjait, amelyeket nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton készítése előzött meg. Élete végéig hű maradt a család valamennyi alkotója által képviselt értékekhez, a munka iránti tisztelethez, alázathoz és elkötelezettséghez.
Az 1978-ban, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett utolsó nagy életmű-kiállítás után most újra áttekinthetjük az oeuvre nagyobb egységeit, valamint bepillantást nyerhetünk az alkotómunka folyamatába és egyes fázisaiba. A tizenhét különféle magán- és közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyak között évtizedeken át külföldön őrzött remekművekkel is találkozhatunk. A Ferenczy Múzeumi Centrum kollekcióját számos Ferenczy Noémi-alkotás gazdagítja, amelyek feldolgozása – és velük párhuzamosan a Ferenczy család többi tagjának ránk maradt alkotásainak számba vétele – révén elért legfrissebb kutatási eredményeket is kamatoztató kiállítás hozzájárulhat e kivételes életmű újraértékeléséhez.
 

Az eseményre itt tudnak jelentkezni.

ONLINE kurátori tárlatvezetés Szilágyi Judittal és Szilágyi Zsófia Júliával az Egy írónő modellt áll – Kádár Erzsébet Szentendrén kiállításon.
 

Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 

Egy írónő modellt áll – Kádár Erzsébet Szentendrén
Czóbel Múzeum, Szentendre
2020. 09. 26. – 2020. 12. 13.
 

„Már nemcsak ecsettel fest, egy-egy vonásba egész testével belelendül; ujjával rajzol, tenyere élével törli a színeket, festékes kezét klottkabátjához törli, ruhája ragad a kocsonyás foltoktól, az arca is festékes, a haja is – mintha ő akarna hasonlóvá válni a képhez. Végül elérkezik a pillanat, amikor az ecset magától rajzol, rábízza magát, az ecset vezeti. Mélyet lélegzik – a háttér színe fellobbantja a bőr meleg fényét, az az értelmetlen folt, amelyet a haj helyére kent, hajjá válik, fényekkel, árnyakkal, hajszálak anyagszerűségével. Öt-hat vonás még – és él a tekintet.” – Kádár Erzsébet önéletrajzi ihletésű novellájának (Csók és festék) ízig vérig festőnője életre hívja önarcképét. Az önmagát fürkésző tekintet nem csak a vásznon, de szavakban is megelevenító erővel bír. Kádár Erzsébet kettős tehetségű, izgalmas, az elfeledésből életre keltett alakját a kiállítás két kurátora mutatja be online tárlatvezetésen.
 

* * *
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!