Hajnalvárás – Válogatás Ámos Imre műveiből


Kurátor: Kopin Katalin művészettörténész

A Hajnalvárás című kiállítás virtuális tárlat formájában is elérhetővé válik az érdeklődők számára. A kiállítás kizárólag a Ferenczy Múzeum tulajdonában lévő művekből válogat, a korai festményektől az utolsó művekig, átfogó képet tárva a nagyközönség elé Ámos Imre töredékes, de kimagasló jelentőségű életművéről. Az oeuvre befejezetlen, hiszen alig 37 éves volt, amikor meghalt a türingiai OhrdrufNord lágerében.
Ámos Imre, eredeti nevén Ungár Imre, 1907. december 7-én született Nagykállón. Édesapja, Ungár Zsigmond kiskereskedő, édesanyja Liszer Paula. Az édesapa 1912-ben bekövetkezett korai halála miatt, édesanyja két gyermekével hazaköltözik a szülői házba. Ámos öt éves korától a nagyapai ház légkörében nevelkedik. A tudós nagyapa alakja nagy hatást gyakorolt rá gyermekként, Liszer Adolf tanító, kántor és talmud magyarázó, Nagykálló köztiszteletben álló polgára volt, akinek magyarázatai révén ismerte meg a kállói zsidó legendákat, TaubEizik Izsák kállói „csodarabbi” alakját, a Kabbala és Tóra tanításait, valamint Krisztus bibliai történeteit.

Ámos Imre elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait is Nagykállón végzi, a kiemelkedő képességű, jeles tanulmányi eredménnyel végző gimnazista a Nagykállói Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban tesz érettségit 1925-ben. Ugyanebben az évben Budapestre utazik, ahol kezdetben a Láng Ezüstgyárban dolgozik zománcozóként, de patronáló nagybátyja elképzeléseinek megfelelően már 1926-ban felvételét kéri a Műegyetem általános mérnöki karára. A gyerekkorában is sokat rajzoló, művészi hajlamú Ámos, három évet végez el a mérnöki fakultáson. A száraz mértani stúdiumok nem elégítik ki, 1929-ben gyerekkori vágyának engedve beiratkozik a Képzőművészeti Főiskola festő szakára.
Pályája kezdetén idilli, időtlen térbe helyezett sokalakos kompozíciókat festett: kúthoz igyekvő mélabús asszonyok, meditatív nyugalmú férfialakok népesítik be képeit. 1936–37-től kezdve, részben a Párizsban személyesen is megismert Chagall hatására, figyelme a „szubjektív álomképek és víziók” megjelenítésére irányul. Képein számtalan szimbólumot használ: a kakas, a létra, az angyal, a tűz megannyi kibontásra váró és megfejtendő festői metafora. Ámos egyedülálló emberi és művészi teljesítménye, hogy akkor is alkotott, amikor az emberi szellem megtörni látszott és elnémult. Zsidó munkaszolgálatosként a reményvesztettség, kiszolgáltatottság, megalázottság nyomasztó érzései ellenére, lét és nemlét peremén egyensúlyozva rögzítette látomásait. A munkaszolgálatban eltöltött hónapok áthangolták festészetét: a színek elsötétedtek, a tárgyak és emberi alakok körvonalai szorongató béklyóvá váltak.

A virtuális kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrum honlapján lesz elérhető.

Technika: Brand360.hu
Szöveg: Kopin Katalin (koncepció, műelemzések, leírások), Sütő Tünde (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatársak: Szebeni-Tóth Anett

* * *

A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.

* * *

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

* * *

Hajnalvárás – Válogatás Ámos Imre műveiből, kiállítási enteriőrkép
© fotó: Deim Balázs

13971

A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött


Megjelent A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött címmel a Szentendrei Képtárban 2019–2020-ban rendezett kiállításhoz kapcsolódó magyar–angol kötet.

Szerkesztők: Árvai Mária és Véri Dániel
Grafikus: Erdélyi Sarolta Ágnes

A kötetben három tanulmány vizsgálja az 1950-es–1960-as évek vizuális kultúráját, a francia–magyar kapcsolatokat, valamint a francia és amerikai kulturális diplomácia működését a keleti blokkban. A könyvben interjúk olvashatók a következő művészekkel és művészettörténészekkel: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.

A könyv a múzeumok nyitása után kapható lesz a Ferenczy Múzeumban és a Ludwig Múzeumban, valamint megvásárolható az Írók Boltjában és az ISBN könyvesboltban.

A kiállításról itt tudnak tájékozódni.

13967

Kollázsvarázs 1.0


Művészettörténeti kalandozás kollázskészítéssel
 

A játékban Mona Lisa mosolya találkozik Van Gogh füleivel, Kmetty János kalapja Nefertiti szemeivel, Picasso orra és Jack Sparrow frizurájára X. Pius pápa kalapjával és Munkácsy Mihály szakállával, hogy aztán együtt pipázzanak Magritte pipájával.
Online kollázsjátékunkban karaktereket építünk, majd az elkészült figurákat meg is szólaltatjuk. Az ikonikus alkotások és a hozzájuk kapcsolható történetek segítségével több művészeti korszakba is elkalandozunk, hogy jobban megértsük saját korunk vizuális kultúráját.
 

Az online foglalkozáson Kmetty János – Az örök kereső című virtuális tárlatunkat is bemutatjuk. A kollázsjáték a Meet és a Teams felületein is elérhető!
 

Jelentkezés és további információ a foglalkozásról: muzeumpedagogia@muzeumicentrum.hu

13953

Szentendrei Építészszalon


Ebben az évben is folytatódik Ekler Dezső építész elméleti sorozata Szentendrei Építészszalon címmel.
Január 28-tól hét hónapon át követhetjük az előadásokat. Elsőként a nyelvújító világsztár építészek kerülnek terítékre, először dizájnerként, aztán stílusteremtőként. Áprilisban egy hazai építész nyelvhasználata is szóba kerül. Májusban a történeti korszakok születéséről elmélkedünk, majd az építészeti „beszédhelyzetek” 20. századi szociológiájáról. Végül a nyelvteremtő fiatal Makovecz Imre művészi tettei kerülnek nagyító alá.
 

Április 22. csütörtök, 18:00
Best of Ekler – Ekler Dezső legjobb házai
Ami megépült, és ami megépülhetett volna
Vendég: Vincze László építész – BME Lakóépülettervezési Tanszék
 

,,Persze jó lett volna, ha nem napoljuk el a márciusi szalont, mert akkor a magam házaival csak a szupersztárok munkáinak elemzése után hozakodtam volna elő. A programon viszont nem illik változtatni. Így Steven Holl, Zumthor, Chipperfiled meg a többi nagyágyú csak augusztusban kerül sorra.
Áttérünk most mi is a zoomolásra. Ez változtat kicsit a szalon hangulatán. Beszélgetős lesz inkább, nem előadós, közvetlenebb, oldottabb.
Alig várom, hogy megbeszélhessük a munkáinkat.
Az Ekler iroda projektjeinek száma 380 fölött jár. Legalább a harmaduk nem épült meg. Nehéz eldönteni, hogy ezekről beszéljünk, vagy a megvalósult házakról. Tartsanak velünk és kiderül!”
Ekler Dezső
 

Következő előadás:
Május 20. csütörtök, 18:00
Bevezetés az építészettörténetbe – Leírható-e nyelvként az építészet története
Tudunk-e koherens leírást adni az építészeti nyelv fejlődéséről?
 

* * *
 

Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 

* * *
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13946

Zsebprojektor


Online Családi nap a Kalapács álma című kiállításon.
 

A kalapács álma című kiállításunk különleges atmoszférájú tereiben a művész, Csákány István által berendezett világ árnyképe jelenik meg. Az álom logikáját követő műben a valóság töredékeit, emlék-forgácsait látjuk – e részletekből próbáljuk meg mi, nézők a történetet összerakni.
A kiállítást virtuálisan bemutatni szerintünk szinte lehetetlen vállalkozás. Ám hogy mégse maradjatok ki a történetből, együtt elkészítünk egy (vagy sok) zsebprojektort, amit magatoknál tarthattok, és bárhol, bármikor használhatjátok: kivetíthettek vele egy-egy emlékmorzsát, egy jelet, egy emléket, egy szövegrészletet. Ha többet készítetek, lehet vele történet-kitalálóst játszani.
 

Várjuk önöket vasárnap és nemsokára a kiállításon is!
 

Amire szükség lesz:
vécépapír guriga
folpack
alkoholos filc
befőttes gumi (vagy hajgumi)
kisméretű zseblámpa vagy zseblámpás mobiltelefon
 

Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 

* * *
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13941

Barcsay 120


Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján.
Barcsay közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. 2020-ban, a művész születésének 120. évfordulója alkalmából 56 műtárgyat magába foglaló válogatást láthatott a közönség, mely immár online, virtuális tárlatként megtekinthető.
 

További virtuális kiállításainkat itt tekinthetik meg.
 

Technika: Brand360.hu
Szöveg: Iberhalt Zsuzsa művészettörténész (koncepció, műelemzések, leírások), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatárs: Torma Tamás
 

A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.

13932