Barcsay 120


Barcsay Jenő közel 200 darabos életmű-válogatását 1977-ben hagyományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumra. 2020-ban, a művész születésének 120. évfordulója alkalmából 56 műtárgyat magába foglaló válogatást láthatott a közönség, mely immár online, virtuális tárlatként is megtekinthető.
 

Barcsay Jenő (1900–1988) életművét folyamatos festészeti kísérletezések határozták meg. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének művészi látásmódja a klasszikus hagyományok tiszteletének és a modern művészeti törekvések lendületének szintézisében kulminált. Az erdélyi származású művész a Képzőművészeti Főiskolán eltöltött tanulóévei, majd párizsi és olaszországi tanulmányútjai illetve számos hazai művésztelep látogatása után alakította ki egyedi absztrakt stílusát. A puszta látványból kiinduló térszemlélet, a geometrikus szerkesztettség és figurativitás feszültségének megteremtésével egyedülálló életművet hagyott maga után. Festészete mellett jelentős grafikai és murális alkotásai is születtek. 1945-től 1975-ig főiskolai professzorként számos művészgenerációnak adta át elmélyült tudását az emberábrázolásról. Művészeti anatómia című kötetét tizenöt nyelvre fordították le, és a mai napig kulcsfontosságú tankönyvnek számít a művészeti képzésben. 1929-től a Szentendrei Festők Társaságának és a Művésztelepnek is tagja lett. A duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái, hangulatos épületei szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felkutatására a művész a szentendrei macskaköveket rótta minduntalan, s melyek végigkísérték alkotói útján.
 

A virtuális kiállításaink itt érhetők el.
 

Technika: Brand360.hu
Szöveg: Iberhalt Zsuzsa művészettörténész (koncepció, műelemzések, leírások), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatárs: Torma Tamás
 

A kiállításhoz készült tárlatvezetésünket itt nézhetik meg.
 

A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.
 

* * *
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
 

* * *
 

Fotó: Deim Balázs

13926

KORtársalgó


Kukorelly Endre író havonta jelentkező irodalmi beszélgetéssorozata a Ferenczy Múzeumi Centrumban.
 

A sorozat estjein kortárs írókkal ismerkedhetünk meg, nemcsak munkásságukon, hanem izgalmas, fordulatokban bővelkedő személyes történeteiken keresztül.
Az áprilisi vendégek: Halász Rita és Nagy Gerzson írók
,,Akikkel beszélgetek a KORtársalgóban, kollégák és a barátaim. Kortársaim, idősebbek, fiatalok, nagy életművel és első kötettel. Közös bennük, hogy nagyra tartom őket és sokat várok tőlük. Halász Ritát és Nagy Gerzson onnan ismerem, hogy a szemináriumomra járnak. Ez nagyon szoros ismeret. Hétről hétre nem pusztán meghallgatásra-tudomásulvételre, de alapos kritikára is mások elé bocsátani, amit csinálsz – szövegeiden keresztül saját magaddal –, igen veszélyes processzus, és akik ebben részt vesznek, jobban (meg)ismerik egymást, talán még annál is jobban, mint ahogy gondolják. Ritát és Gerzsont jól ismerem, és bízom bennük.”
Kukorelly Endre író
 
* * *
 
Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 
* * *
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13923

Mindenki másképp csinálja?


A határainkon túli közösségi régészeti programokról beszélget Mohácsi Borbála régész, a CEU hallgatója és Dr. Rácz Tibor Ákos, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa, a Közösségi Régészeti Egyesület vezetője.
 
A társadalom szerepvállalása a régészeti kutatásban egyre több szakembert foglalkoztat és egyre több múzeumban indulnak közösségi régészeti programok. A magyar régészet szférájában a civil tudomány térhódítása viszonylag újkeletű, de vannak olyan országok, ahol a civilek szervezett integrálásának a 19. századra visszamenő gyökerei vannak.
 
Mit tanulhatunk a külföldi példákból? Milyen programokat szerveznek Magyarország szomszédai?
 
* * *
 
Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 
* * *
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13906

Szentendrei Építészszalon


Ebben az évben is folytatódik Ekler Dezső építész elméleti sorozata Szentendrei Építészszalon címmel.
Január 28-tól hét hónapon át követhetjük az előadásokat. Elsőként a nyelvújító világsztár építészek kerülnek terítékre, először dizájnerként, aztán stílusteremtőként. Áprilisban egy hazai építész nyelvhasználata is szóba kerül. Májusban a történeti korszakok születéséről elmélkedünk, majd az építészeti „beszédhelyzetek” 20. századi szociológiájáról. Végül a nyelvteremtő fiatal Makovecz Imre művészi tettei kerülnek nagyító alá.
Március 25. csütörtök, 18:00
Világsztár építészek II. – Peter Zumthor, David Chipperfield, Jean Nouvel, Herzog & de Meuron, ToyoIto, Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa, Jan Kapliczky, Massimiliano Fuksas építészete
Új impulzusok, új irányzatok az új építészetben.
Vendégünk Kovács Dániel , a KÉK kuratóriumi tagja, a MÉM-MDK Magyar Építészeti Múzeum munkatársa.
* * *
,,Túl sok információt zsúfolok az előadásaimba. Jogos a kritika. Ezen az estén is nyolc szupersztár építésziroda produkciójával próbálnék megküzdeni. Reménytelen lesz. Még sorolni is sok:
Steven Holl, Peter Zumthor, David Chipperfield, Jean Nouvel, Heczog& de Meuron, ToyoIto, SAANA (Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa), Future Systems (Jan Kapliczky), Massimiliano Fuksas.
A mai nagy öregek irányzatainak útvesztőiben Kovács Dániel, a KÉK kuratóriumi tagja, a MÉM-MDK Magyar Építészeti Múzeum munkatársa, a kortárs építészet nagy ismerője segít majd eligazodnunk.”
Ekler Dezső építész
* * *
Következő alkalom:
Április 22. csütörtök, 18:00
Best of Ekler – Ekler Dezső legjobb házai
Vendég: Vincze László építész – BME Lakóépülettervezési Tanszék
* * *
Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
* * *
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13898

Igazság


Önismereti foglalkozás felnőtteknek Nagy Luca meseterapeutával a Hajnalvárás című kiállításhoz kapcsolódóan.
 
Igazság
 
Létezik –e az igazság?
Bizonyára igen, hiszen nagyon sokszor emlegetjük, úgy mint:
– Ez nem igazság!
– Tudni akarom, mi az igazság?!
– Ez fél igazság!
– Ez az igazság!
Úgy tűnik, nagyon is ismerjük! Vajon akkor annak mi lehet az oka, hogy grimaszolunk miközben ránézünk, sőt, be sem engedjük őt a házunkba, nem fogadjuk el?
Kívánjuk-e látni az igazságot vagy épp ellenkezőleg? Hárítjuk és elkendőzzük?
Ámos Imre munkásságában is jelen van a kettősség. A játékosság, az álom és a mese épp úgy megjelenik műveiben, mint a fájdalmas valóság. A Múzeumi Mesék keretében most Ámos Imre tárlatát öleli körbe a kiválasztott mese, és a benne rejlő igazság legalább annyira színesíti meg az életünket, mint a festékbe mártott ecset.
 
A foglalkozás helyszínét az Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum, témáját pedig a Hajnalvárás című kiállítás adta mely májustól, virtuális tárlat formájában lesz elérhető az érdeklődők számára az interneten. A kiállítás kizárólag a Ferenczy Múzeumi Centrum tulajdonában lévő művekből válogat, a korai festményektől az utolsó művekig, átfogó képet tárva a nagyközönség elé Ámos Imre töredékes, de kimagasló jelentőségű életművéről.
 
* * * * *
Az eseményre itt tudnak feliratkozni.
 
Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 
* * * * *
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13893

Csákány István: A kalapács álma


A kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó és a nemzetközi művészeti szcénában is jegyzett, Düsseldorfban élő Csákány István (1978) gyakori résztvevője hazai és nemzetközi tárlatoknak, művei megtalálhatóak rangos magyar és külföldi gyűjteményekben. A 2010-ben a műkritikusok által a legjobbnak ítélt műalkotásért járó AICA-díjat a Borostyánszoba című installációjáért kapta, amely a luxemburgi modern művészeti múzeum, a Mudam gyűjteményébe került. A Breuer Marcell-emlékszoba terve (2010) a Breuer Pécsett / oda-vissza köztéri művészeti pályázat nyertese lett. 2012-ben, a nemzetközi képzőművészeti élet legrangosabb fórumán, a kasseli dOCUMENTÁn mutatta be Ghost Keeping című monumentális installációját, amelyet a maastrichti Bonnefantenmuseum vásárolt meg. A holnap dolgozója (2009) című betonszobra a budapesti Ludwig Múzeum kollekcióját gazdagítja.
 

A szentendrei kiállítására készített installációinak központi eleme az előző tárlatain már megismert kalapácsszobor. A művésztől megszokhattuk, hogy mindig újabb és újabb megközelítésben foglalkozik a munkásságában visszatérő témakörrel és anyagokkal. Korábbi alkotásai a közép-kelet-európai térségben érzékelhető jelenségekhez kapcsolódtak, ahol az elmúlt korszak, a szocializmus által közvetített ideológiák éltette munkásmítosz, a munka értékelése, az emlékmű tartalma vagy a hősiesség eszménye teljes mértékben átalakult, mégis megmaradtak az ezekhez fűződő régi gondolkodási sémák nyomai.
A Szentendrén bemutatott két új és egy régebbi árnyjátékban a kalapácsszobor, mint egy megszemélyesített műalkotás, árnyjátékok főhősévé válik. A kiállítás narratívája egy folyamatot mesél el különböző időbeli stációkra, illetve jelenetekre bontva. Ez a folyamat a történelem során újra és újra megtörténő körforgásról szól, ahol bármilyen értelmezhető érték képes megszületni, kibontakozni, meghalni, funkcióját elveszíteni, más értékkel ötvöződni és új életet ölteni. Az ember egyszerre résztvevője, megfigyelője és krónikása ennek a folyamatnak.
 

A kiállításbemutatót online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.

13887

Vajda Lajos – A zsenialitás robbanása


Vajda Lajos (1908–1941) a hazai modern művészet kiemelkedő alakja, akinek javarészt az 1930-as években létrehozott páratlan és egyedi életműve elválaszthatatlan Szentendre városától. A Ferenczy Múzeumi Centrum összesen 110 művet (közöttük számos kétoldalas rajzot és festményt) őriz Vajda Lajostól, amely kollekció a Főiskolás évektől a rövidre szabott életút lezárását jelentő, 1940-ben készült nagy szénrajzokig reprezentálja a művész korszakait. Szentendre belvárosában 1986-ban nyitotta meg kapuját a Vajda Múzeum, ahol évtizedeken keresztül állandó kiállítás emlékezett meg Vajda Lajos páratlan életművéről. Bár a Múzeum 2015-ben ideiglenesen bezárt, a Ferenczy Múzeumi Centrum 2018-ban megrendezte Vajda Lajos nagyszabású retrospektív kiállítását. A 21. század új múzeumlátogatói szokásai új befogadói platformokat sürgetnek, ezért Vajda Lajos életműve 2021 márciusától virtuális kiállítás formájában lesz elérhető az interneten. Az FMC gyűjteményéből válogató kiállítás 50 alkotáson keresztül mutatja be Vajda Lajos munkásságát, számos leírással, kibővített képanyaggal és kortársak visszaemlékezéseinek felidézésével segítve azt, hogy a szélesebb nézőközönség jobban megismerje e különleges életművet.

A virtuális kiállítás itt érhető el.
Technika: Brand360.hu
Szöveg: Szabó Noémi (koncepció, műelemzések, leírások), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatársak: Torma Tamás
A kiállításhoz készült tárlatvezetésünket itt nézhetik meg.
A virtuális tárlat az NKA támogatásával valósult meg.

* * *

Vajda Lajos – A zsenialitás robbanása, kiállítási enteriőrkép
© fotó: Deim Balázs

13884

Csákány István: A kalapács álma


Csákány István, a kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó és a nemzetközi művészeti szcénában is jegyzett, jelenleg Düsseldorfban élő alkotó március elején érkezett Szentendrére, hogy elkezdje legújabb kiállításának installálását. A járványhelyzet miatt jelenleg csak online nyílik lehetőségünk a kiállítás bemutatására, melyre magát a művészt, Csákány Istvánt kértük fel. Reményeink szerint a hivatalos kiállításmegnyitót 2021 júniusában, az érdeklődök személyes jelenlétében tarthatjuk meg a szentendrei MűvészetMalomban.
 
közül talán elsőként érdemes megemlíteni a 2012-es kasseli Documentán bemutatott Ghost Keeping című monumentális installációját. A fából kifaragott, életnagyságú varrodából és az azt kísérő, arc és ember nélküli öltönyös szellemalakokból álló alkotást a maastrichti Bonnefantenmuseum őrzi. A művész másik emblematikus munkájában pedig megjelenik többek között a fából kifaragott lemezjátszó, a nagy levelű filodendron, amelyek szintén szerepelnek a mostani tárlaton, de teljesen új kontextusba emelve.
 
A kalapács álma című kiállítás az alkotó korábbi témaköréhez, a munkához illeszkedik. Csákány István sokat foglalkozott a közép-kelet-európai térségben érzékelhető jelenségekkel, a szocializmus által közvetített ideológiákkal, az emlékművekkel, a munkással, a munka mítoszával. Most szélesebb értelmezési lehetőségeket nyitva vált központi elemmé a munkát, az építést, illetve az annak ellentétét, a destrukciót jelképező kalapács. A kiállításon árnyjátékok, kollázsszerűen köréjük rendezett kiegészítő elemek teremtenek egy különleges vizuális látványt, amit kiegészít a hozzá tervezett hanginstalláció. Egy olyan panorámakép bontakozik ki, amelyben egy tárgy, egy fogalom, egy világnézet vagy egy műalkotás időben változó jellege tárul elénk.
 
Kurátor: Bodonyi Emőke
 
* * *
Az eseményre itt tudnak feliratkozni.
 
A kiállításbemutatót online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 
* * *
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

13877

Szoborfülke avató


A szoborfülke eddig üresen állt a Ferenczy Múzeum udvarán, ám péntektől két hétig, Komáromi Villő, a szentendrei Szent András Katolikus Iskola 6. osztályos tanulójának, Menyasszony című alkotása tölti meg élettel.
 
A kiállítást Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója nyitja meg.
A kiállítás kurátorai: György Gabriella és Sütő Tünde múzeumpedagógusok
Fuvolán közreműködik: Komáromi-Raisz Borbála
Felkészítő pedagógus: Pokorny Attila szobrászművész, tanár
 
A szobor megtekinthető:
Ferenczy Múzeum udvara (Szentendre, Kossuth utca 5.)
 
A szoboravatást online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán.
 
* * *
 
Ha nem vagy még 19, és szeretnéd, hogy a te szobrod, installációd kerüljön a fülkébe, jelentkezz!
Alkotásodat tetszőleges technikával elkészítheted.
Egyedül a kiadó fülke méretére figyelj (magasság: 70 cm, szélesség: 50 cm, mélység: 35 cm).
Pályázni egyéni és csoportos alkotással 18 éves korig lehet.
Minden beérkezett pályaművet kiállítunk, kéthetente ünnepélyes szoboravatást tartunk az online térben.
A pályázat időtartama: 2021. február 15. – június 15.
Részvételi szándékodat a következő e-mail címen várjuk: muzeumpedagogia@muzeumicentrum.hu
 
* * *
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

13868

KORtársalgó


Szubjektív kortárs irodalom Kukorelly Endre íróval
 
Beszélgetőpartner: András Sándor
 
,,Költő, filozófus, esszéíró, regényíró, műfordító, novellista, irodalomelméleti, filozófiai, nyelvészeti tudását írásaiban angolul, franciául, németül és magyarul mozgósítja, a német irodalom professzora Amerikában, harminc éve él megint Magyarországon, németül írt könyvet Heinéről és – most fejezi be, ha lehet bármit befejezni – Solgerről, láttam megengedően mosolyogni angol/amerikai költők angoltanszéki fordításain, szórakoztató-meghökkentő etno-krimije, A gyilkosság Alaszkában. Sherlock Holmes a tlingitek földjén elmélyült néprajzi/antropológiai tanulmányain alapul, Bakucz Józseffel, Kemenes Géfin Lászlóval és Vitéz Györggyel alapítója az Arkánum című, a párizsi Magyar Műhely mellett legfontosabb emigráns irodalmi-elméleti folyóiratnak, Jovánovics György, Megyik János és Böröcz András műveiről szóló írásai a művészetelmélet és -történet dzsungelébe vezetnek, Heidegger-könyve Vajda Mihály szerint a legjobb, amit magyar nyelven írtak, Malevics-könyve alap, ezt javasolnám azoknak, akik képzőművészei tanulmányokba kezdenek, atyai barátjának, Szabó Zoltánnak legjobb ismerője, életműve szerkesztője, politika-filozófiai írásai 56-ról, nemzetről/hazáról Balázs Imre József gondozásában zömében a kolozsvári Korunkban publikálta. Visszhangtalanul. ASAK című verse kihagyhatatlan antológiadarab. Rendre kihagyják a Szép versekből. Mindenből kihagyják e hazában, mint majd’ minden 56-os magyarul író emigránst. Legjobb szakács, legszívesebb vendéglátó. Nincs megsértődve. Nem bújik el. Igaz, nem is megy oda, ahol döntenek.” Kukorelly Endre
 
Az eseményt online közvetítjük a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán .
 
* * *
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13855