Áldott, békés ünnepet


Áldott, békés ünnepet kívánunk a Ferenczy Múzeumi Centrum valamennyi munkatársa nevében!

13720

Kincskeresés, tudomány, kaland


Az új kulturális trendek, a civil tudomány térhódítása nem hagyta érintetlenül a régészetet sem. Az elmúlt években bukkant fel a közösségi régészet fogalma, mely a társadalom szélesebb rétegeivel közösen végzett régészeti kutatómunkát fedi. A szűk szakmán kívüli érdeklődőkkel szövődő összetett kapcsolatrendszerrel a mindennapi gyakorlatban valóban egyre sűrűbben találkozunk, és az együttműködés eredményei apránként beépülnek a régészeti kutatásba. Ezek a projektek jellemzően szükséghelyzetből, vagy lokális kezdeményezésből indulnak ki. A kutatás célját közösen határozzuk meg, a szakmai irányítás a régész kezében van, de az erőforrásokat, önkéntes munkát elsősorban a civilek biztosítják.
 

A civil szféra nyitott arra, hogy testközelből megismerje a régészeti örökséget, a régészetbe ezáltal új impulzusok és szereplők kerülnek, ami merőben új kutatási szempontokhoz és eredményekhez vezet. A civilekkel közösen végzett kutatómunka és a fémkeresőzés elterjedése az utóbbi időben, különösen az utóbbi öt évben és ennek következményeként a kutatás látókörébe kerülő emlékanyag ugyanolyan információrobbanást jelentett a régészetben, mint korábban a nagy felületű megelőző feltárások adatai. Kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékek százai kerülnek be évente intézményünkbe, amelyek sok tekintetben újraírják az elmúlt korok anyagi kultúrájáról vallott elképzeléseinket.
 

Ideje számot adnunk ennek a gyümölcsöző együttműködésnek az eredményeiről. A kiállítás célja többrétű. Be szeretnénk mutatni a nagyközönségnek a civil szférával közösen lefolytatott kutatásainkat, melyek közt leletmentések, tervásatások, terepbejárások és műszeres lelőhelyfelderítések egyaránt szerepelnek, illetve a projektek során megtalált leleteinket. A kiállítás alapját a kiemelkedő jelentőségű új szerzemények képezik, de természetesen meg kell haladnunk azt a koncepciót, hogy a tevékenységünk, maga a régészet kincskeresés volna. A kulcs a megértéshez a múzeum közösségi régészeti programjának prezentálása a maga összetettségével. Maguk a leletek bőven nyújtanak lehetőséget többféle téma illusztrálására is. Mivel elsősorban arany- és ezüsttárgyakat, ékszereket, dísztárgyakat, presztízstárgyakat, liturgikus eszközöket szándékozunk kiállítani, itt különösen gazdag interpretálási lehetőségek nyílnak.
 

Külön terem foglalkozik a kincs fogalmának régészeti értelmezésével. Itt a legértékesebb tárgyainkat és leletegyütteseinket mutatjuk be, például a Bugyi-felsőványi honfoglalás kori előkelő gazdag sírmellékleteit és méltóságjelyvényeit, a jászkarajenői tatárjárás kori kincsleletet, vagy az aranyozott bronz turai maszkos fibulát. Intézményünk önkéntesei országszerte vettek részt közösségi régészeti projektekben, például a muhi csatatér kutatásában, vagy a csákberényi avar kori temető kutatásában, melyet évtizedekkel ezelőtt még László Gyula kezdett el. Az országos együttműködés eredményeit a második teremben mutatjuk be. A vegyes megítélésű fémkeresőzés jelentőségével, a vonatkozó jogszabály értelmezésével és az illegális műkincskereskedelemmel külön szekcióban foglalkozunk. Sikeresen tudtuk igénybe venni a jól képzett önkéntes munkaerő segítségét olyan esetekben, mikor a múzeumnak a nagy felületű megelőző feltárásokkal párhuzamosan leletmentést kellett végezni váratlanul előkerülő lelőhelyeken, például Tápiószentmártonban. Megelőző feltárásokon, például az albertirsai avar kori temetőben, vagy a dabasi középkori alápincézett házban nagy számban voltak jelen civilek. Mindezek a projektek gazdag emlékanyaggal szolgáltak, melyeket további termekben helyezünk el. Egy évtizede zajlik programszerűen a különösen veszélyeztetett honfoglalás kori temetők leletmentése, amelynek során nyolc helyszínen tudtunk kutatást végezni. Ezeknek a leleteknek egy része még szintén ismeretlen a kutatás és a nagyközönség számára. További látványos eredményekkel szolgáló tervszerű kutatási projektünk volt a tatárjárás kori érem és kincsleletek azonosítása például a váci Szarvas-hegyen, vagy a gazdag dabasi templom körüli temető feltárása. Végül ismét külön teremben helyezzük el a több ezres darabszámú érmet magába foglaló késő középkori – kora újkori érdi kincsleletet.
 

A régészeti leleteknek a fenti szempontrendszer szerinti csoportosítása szakít a lineáris, kronológiai alapú rendezési elvvel, de ezáltal tágabb kontextusban tudjuk elhelyezni a tárgyakat és olyan témákat tárgyalhatunk, melyek eddig nem, vagy alig jelentek meg régészeti kiállításokon.
 

Az örökségvédelmi intézmények közül a területi gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok a legalkalmasabbak arra, hogy a nagyközönség egyrészt megfogalmazza kulturális igényeit, másrészt megismerje a tudományos kutatás szempontjait, új eredményeit. A közösségi régészeti program jóval több minőségi leletet szolgáltatott be a múzeumba, mint az elmúlt évek nagy felületű, megelőző feltárásai. Míg a nyomvonalas létesítmények kötelezően elvégzendő feladatot jelentenek a múzeum számára, a közösségi régészeti program a nagyközönség direkt igényeit szolgálja, tényleges válasz a civil társadalom megkeresésére. A múzeumunk felvállalta a társadalom által ráruházott plusz feladatok elvégzését és nem csak az állam által kötelezően kirótt szolgáltatásokat látja el. A kiállítandó tárgyak az állampolgárok segítségével kerültek be intézményünkbe és megfogalmazásuk szerint akkor érik el személyes céljaikat, ha a leletek, a megtalálók nevének feltüntetésével megjelennek egy kiállításban, így mindenki számára elérhetőek, megcsodálhatóak lesznek. Ez az, amiért annak idején megkaptuk a bizalmat, és a leletek nem a fiókok mélyén hevernek, vagy magángyűjteményekben enyésznek el. A kiállítással igazolni tudjuk, hogy több éves önkéntes munkájuknak van értelme, a műtárgyak és az általuk hordozott információk ténylegesen közkinccsé válnak. A kiállítással országos léptékben is fel tudnánk hívni a figyelmet a hasonló programok jelentőségére és eredményességére.

13713

Csákány István


A kortárs magyar képzőművészet élvonalába tartozó és a nemzetközi művészeti szcénában is jegyzett, Düsseldorfban élő Csákány István (1978) gyakori résztvevője hazai és nemzetközi tárlatoknak, művei megtalálhatóak rangos magyar és külföldi gyűjteményekben. A 2010-ben a műkritikusok által a legjobbnak ítélt műalkotásért járó AICA-díjat a Borostyánszoba című installációjáért kapta, amely a luxemburgi modern művészeti múzeum, a Mudam gyűjteményébe került. A Breuer Marcell-emlékszoba terve (2010) a Breuer Pécsett / oda-vissza köztéri művészeti pályázat nyertese lett. 2012-ben, a nemzetközi képzőművészeti élet legrangosabb fórumán, a kasseli dOCUMENTÁn mutatta be Ghost Keeping című monumentális installációját, amelyet a maastrichti Bonnefantenmuseum vásárolt meg. A holnap dolgozója (2009) című betonszobra a budapesti Ludwig Múzeum kollekcióját gazdagítja.
 

A szentendrei kiállítására készített installációinak központi eleme az előző tárlatain már megismert kalapácsszobor. A művésztől megszokhattuk, hogy mindig újabb és újabb megközelítésben foglalkozik a munkásságában visszatérő témakörrel és anyagokkal. Korábbi alkotásai a közép-kelet-európai térségben érzékelhető jelenségekhez kapcsolódtak, ahol az elmúlt korszak, a szocializmus által közvetített ideológiák éltette munkásmítosz, a munka értékelése, az emlékmű tartalma vagy a hősiesség eszménye teljes mértékben átalakult, mégis megmaradtak az ezekhez fűződő régi gondolkodási sémák nyomai.
A Szentendrén bemutatott két új és egy régebbi árnyjátékban a kalapácsszobor, mint egy megszemélyesített műalkotás, árnyjátékok főhősévé válik. A kiállítás narratívája egy folyamatot mesél el különböző időbeli stációkra, illetve jelenetekre bontva. Ez a folyamat a történelem során újra és újra megtörténő körforgásról szól, ahol bármilyen értelmezhető érték képes megszületni, kibontakozni, meghalni, funkcióját elveszíteni, más értékkel ötvöződni és új életet ölteni. Az ember egyszerre résztvevője, megfigyelője és krónikása ennek a folyamatnak.

13708

Megjelent a Ferenczy Múzeumi Centrum 2020-as évkönyve


Megjelent a 2020-as Studia Comitatensia, a Ferenczy Múzeumi Centrum 38. évkönyve, amely a szabad hozzáférés jegyében honlapunkon olvasható és le is tölthető. A kötetben régészeti, történelmi, néprajzi, valamint múzeumpedagógiával foglalkozó tanulmányok kaptak helyet.
 

A kötet innen tölthető le.

13689

Adventi Négyek


Csatlakozz online mini sorozatunkhoz, amelyben a Ferenczy Múzeumi Centrum alkotó kedvű, kreatív munkatársai saját készítésű karácsonyfadíszeket mutatnak be Nektek!
 

Adventi Négyek sorozatunk utolsó epizódjában alkossatok együtt Herr Ágnes vezető grafikusunkkal. A múzeum mindennapi kreatív folyamataiban való részvétel rendkívül inspiráló közeget teremt, így mindig van lehetősége valami újat létrehozni. Ezen a délelőttön a csíkok és formák izgalmas kombinációjából készíthettek vele karácsonyfadíszeket.
 

Az eseményre itt tudnak feliratkozni.

13672

Barcsay titkai


Online tárlatvezetés Szabó Noémi művészettörténésszel
 

Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből
Ferenczy Múzeum, Szentendre
2020. 10. 03. – 2020. 12. 13.
 

A Ferenczy Múzeumi Centrumban megrendezett Barcsay 120 című kiállítás átfogó képet nyújt a 20. század magyar művészetének kiemelkedő alkotójáról, Barcsay Jenőről. December 18-án, az online térben vetített tárlatvezetésünkön egy-egy mű és műcsoport bemutatásával megkíséreljük értelmezni Barcsay stílusváltozásainak okait, valamint feltérképezni kapcsolatait kortársaival. Megismerkedünk egy soha el nem készült mozaik történetével, az anatómiai rajzok megvalósulásának történelmi hátterével, illetve szó lesz korai műveinek problémás datálásáról is.
 

Az eseményre itt tudnak feliratkozni.

13668

Teremtés – Ferenczy Noémi művészete


Bodonyi Emőke: Teremtés – Ferenczy Noémi művészete
 

Ferenczy Noéminek, a hazai kárpitművészet megújítójának több mint negyven év után a szentendrei Ferenczy Múzeumban nyílt gyűjteményes kiállítása. Ehhez kapcsolódóan készült a most megjelenő 216 oldalas album, amely a kiállítás kurátora, Bodonyi Emőke művészettörténész tanulmánya mellett minden eddiginél nagyobb képanyaggal és eddig publikálatlan archív fotók segítségével tekinti át a gazdag életművet. A fejezetek kronologikus sorrendben, ugyanakkor tematikus egységekben vezetnek végig a művész pályáján, a középkori és kora reneszánsz kárpitművészet hatását közvetítő korai alkotásoktól kezdve egészen az utolsó, az 1957-ben megkezdett, végül a tanítványok által befejezett kompozícióig. A művésztől származó idézetek, levélrészletek betekintést nyújtanak egy-egy falikárpit megszületésének a körülményeibe, a korabeli újságcikkek, tanulmányok ismertetése pedig az alkotások akkori fogadtatására világítanak rá. A kötetet Herr Ágnes grafikus tervezte.
 

A katalógus elérhető az alábbi könyvesboltokban:
Írók Boltja – Budapest, Andrássy út 45.
Líra Könyvesbolt – Szentendre, Fő tér 5.

A kiállításról készült virtuális tárlat itt érhető el.

13650

Templom | Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Lucával


Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Luca meseterapeutával a Barcsay 120 – Válogatás a gyűjteményből című kiállításhoz kapcsolódóan.
 

Templom
 

A művész hagyományokat tisztelő klasszikus és modern látásmódját varázslatos mesei térbe helyezzük, és az Advent illatával árasztjuk el.
Egy talmundi legenda nyomán járjuk be Barcsay városát, majd felkutatjuk benne a saját templomunkat. A téli elcsendesedés jegyében megvizsgáljuk az éves betakarításainkat, sikereinket, kudarcainkat, és az új magokat – terveinket, kihívásainkat – is szemügyre vesszük, amik a következő évben várnak elültetésre.
Karácsony előtt járva megkeressük a szeretteinkhez való kapcsolódási
pontjainkat, a képekbe merítkezve felismerhetjük saját kincseinket és mások értékeit, gazdagságunkat pedig a mesei minta nyomán szívvel-lélekkel, örömmel oszthatjuk meg ebben az áldott időszakban.
 

Az esemény itt érhető el.
 

* * * * *
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

13643

Adventi négyek


Csatlakozz online mini sorozatunkhoz, amelyben a Ferenczy Múzeumi Centrum alkotó kedvű, kreatív munkatársai saját készítésű karácsonyfadíszeket mutatnak be Nektek!
 

Sorozatunk következő epizódjában ismerkedjetek meg György Gabriellával aki múzeumpedagógusként tevékenykedik nálunk. Mindig alkot valamit és folyton új technikákkal, módszerekkel kísérletezik, hogy a múzeum ifjú látogatóival megoszthassa azokat. Ezen a napon térbeli papír-fenyőfát fogunk készíteni, amelyet használhattok különálló díszként, vagy ha többet készítetek belőle, akkor girlanddá is fűzhetitek.
 

Az eseményre itt tudtok feliratkozni.

13640

Teremtés – Ferenczy Noémi művészete


Különleges élményben lehet része annak, aki újra bejárja – immár virtuálisan – a 2020 februárjában megnyílt, a járványhelyzet miatt rövid ideig látogatható, a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállítást.
 

Az 1978-ban, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett utolsó nagy életmű-kiállítás után, több mint négy évtized elteltével a szentendrei Ferenczy Múzeumban lehetett újból együtt látni Ferenczy Noémi páratlan értékű munkásságát. A körpanorámás felvétellel megörökített tárlat segítségével megint felidézhetjük Ferenczy Noémi munkáit, köztük kárpitjait, kartonjait és finom vonalvezetésű rajzait. Kedvünkre sétálhatunk a termek, a művek, sőt a kiállítótér két szintje között. Az eredeti teremszövegeken kívül az alkotások mellett megjelenő további leírások nyújtanak tájékoztatást a művek megszületésének körülményeiről, utóéletükről, fontosabb bemutatásaikról. A folyamatosan bővülő háttérinformációk között múzeumpedagógiai célra felhasználható anyagok is találhatók.
 

Technika: Brand360.hu
Szöveg: Bodonyi Emőke (műelemzések), György Gabriella (múzeumpedagógia)
Közreműködő munkatársak: Herr Ágnes, Torma Tamás
 

A virtuális kiállítás itt tekinthető meg.
 

A kiállításhoz készült katalógus elérhető az alábbi könyvesboltokban:
Írók Boltja – Budapest, Andrássy út 45.
Líra Könyvesbolt – Szentendre, Fő tér 5. (december 4-től)
 

© Teremtés – Ferenczy Noémi művészete (részlet). Ferenczy Múzeum, 2020. Fotó: Deim Balázs

13633