Újragondolt és ismeretlen művek a Czóbel Múzeumban

– a tárlat harmadik évada az expresszionizmus jegyében


Magyarországon eddig még sohasem látott és Európa-szerte teljesen ismeretlen műveket is láthatunk az egész évben nyitva tartó Újragondolt Czóbel 3.0 tárlaton a Czóbel Múzeumban. A kiállítás fókuszában ezúttal a német expresszionizmussal való kapcsolat áll, Czóbel Béla berlini, 1919—1925-ig tartó korszakából. A képek között található olyan, ami 1971-ben volt utoljára kiállítva Magyarországon, s azóta a Pompidou Központ falait ékíti; több, a szakirodalom által nem ismert festmény a németországi Buchheim Museumból érkezett. A Bergeni szélmalom című, 1917-ben Hollandiában keletkezett kép pedig ugyan az FMC gyűjteményének része már hosszú ideje, ám senki nem nézett a háta mögé: a vászon hátoldalán egy feltehetően Huszár Vilmos-mű részlete tárulkozik fel. Hasonló módon újrahasznosított vászonra festette Czóbel a Műteremsarok című képet, ám erről többet most nem árulunk el. Fény derül még egyéb titkokra is: milyen ihlető forrásnak tartott műveket festett meg újra, Nyolcak-béli festőtársaihoz hasonlóan, és miféle portrét tagadott meg, tökéletesen összemázolva, eltakarva azt. A kiállítás legszerencsésebb véletlenen múló szerzeménye egy szokatlanul nagy méretű plein air tanulmány 1904-ből, a nagybányai korszakból. Ez a vibráló színekkel festett remekmű szintén egy külföldi magángyűjtemény mélyén lapult eddig – a gyűjtő a kiállítás megnyitása előtt két héttel lépett kapcsolatba a kurátorral, Barki Gergellyel. E különlegességek mellett életképeket is láthatunk a múzeum terében: kedvencünk a csibész arcú művészről és a pamlagon terpeszkedő, elégedett mosolyú, pucér modelljéről készült fénykép.

7843