Régészet
Pest megye területén a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai végzik a szakhatósági állásfoglalásokban a beruházók, építkezők számára előírt régészeti szakmunkákat.
Központi ügyintézés, szerződésekkel, megrendelésekkel kapcsolatos ügyek:
Marsi Rita
Telefon: +36-30-4091882
E-mail: rita.marsi@muzeumicentrum.hu
A Ferenczy Múzeumi Centrum megyei hatókörű városi múzeumként látja el feladatát 2013-tól. Megyénk területén több mint 5000 regisztrált régészeti lelőhely található. Ez a szám a módszeres lelőhely-felderítéseknek köszönhetően egyre növekszik. A régészeti feladatok ellátása során az intézmény együttműködik a megye területére eső más muzeális intézményekkel, területi múzeumokkal. Igen fontos a megfelelő szakembergárda, a régész és régész technikus munkatársak mellet saját térinformatikus, geodéta munkatárs is segíti a terepi és feldolgozási munkákat. Az FMC – akkreditált intézményként – rendelkezik a megfelelő mennyiségű és minőségű feltárási és az eredmények és leletek feldolgozása során szükséges felszerelésekkel.
A teljes megyét ellátó tevékenységünk során három bázisról látjuk el munkánkat: Cegléden, Gödöllőn és nem utolsó sorban Szentendrén, ahol a múzeum központja található.
Az általános feladatellátás során kollégáink csapatokba szervezve, több helyszínen végzik munkájukat. A napi feladataink közé tartozik a régészeti megfigyelés, szakfelügyelet, melyet legtöbb esetben kisebb építkezések esetén a régészeti érintettség ellenőrzése céljából végzünk. Ezen felül rendszeresen részt veszünk az örökségvédelmi szerv koordinációjával készült nagyberuházásokat megelőzően Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD) terepi munkálataiban, valamint illetékes, akkreditált intézményként a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárásokban.
A feltárások terepmunkálatainak végeztével a régészeti bázisokon végezzük el a leletek tisztítását, restaurálását, leltárba vételét, és itt kerülnek végleges elhelyezésre a régészeti korú tárgyak. A múzeumban elhelyezett leletek mennyisége az évről-évre folyó nagyberuházásoknak köszönhetően tízezres nagyságrendben növekszik.
A kötelező feladatokon túl fontosnak érezzük a régészet iránt érdeklődő múzeumbarátokkal kialakult kapcsolat erősítését. Ezért közösségi régészeti programokat szervezünk, a kulturális örökség iránt elkötelezett civilek számára. Ezekbe a feltárási munkákba szintén bekapcsolódhatnak az érdeklődők, megismerhetik az általános feladatokat, módszereket, úgy a bontás, mint a dokumentálás témakörében. A témában több konferenciát és workshopot is szerveztünk.
Munkánk eredményeit kiállításokban és kiadványokban is megjelentetjük. Arra törekszünk, hogy minden évben régészeti kiállítás nyíljon a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítóhelyeinek egyikén. Az elmúlt évtizedben nyílt számos régészeti kiállítások közül kiemelkedik a Nem múlt el nyomtalanul… című honfoglaláskori anyagot bemutató tárlat, mely a Pest megye területén előkerült, a térségben egyedülálló tarsolylemezes sír leleteinek bemutatása köré szerveződött.
Régészeti Gyűjtemény
A Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti gyűjtőköre felöleli Pest megye egész területét. A korábban Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága néven alapított intézmény az 1960-as évek óta folyamatosan gyűjti a régészeti leleteket feltárásokból, terepbejárásokból, ajándékozásokból. A múzeum régészeinek fő feladata Pest megye teljes területén az építkezések előtti, vagy azzal párhuzamosan végzett földmunkák utáni régészeti örökség feltárása, dokumentálása és feldolgozása.A főként kerámiából készült tárgyakból és fémleletekből álló, folyamatosan bővülő gyűjtemény mára több mint háromszázezer tételt számlál. A leletek igen széles skálát ölelnek fel: az őskor korai szakaszától, a csiszolt kőkorszaktól (neolitikum) a késő középkorig tartó időszakokból származnak. A feldolgozást és raktározást három helyszínen végzik a múzeum régészei: Cegléden, Gödöllőn és Szentendrén. A ceglédi raktárban főként a 4-es főút és az M0 keleti szektorának építését megelőző feltárásból származó leletanyag, Gödöllőn megyénk keleti feléből származó anyag található, míg Szentendrén a megye nyugati részének emlékeit és a szentendrei római tábor feltárása során napvilágot látott leleteket őrizzük.
Gödöllőn kutatható a numizmatikai gyűjtemény, melynek alapjait az 1978-ban létrehozott „Pest megyei numizmatikai gyűjtemény” képezi, mely mára már kb. 47 000 darabosra bővült. A lelőhely nélküli éremanyag korszakonként válogatott, mely jól reprezentálja az egyes pénztörténeti korok időbeli alakulását. A lelőhellyel rendelkező éremanyag számos információt hordoz a feltárt régészeti területre vonatkozóan. Az esetek túlnyomó többségében általuk határozható meg a kutatás fókuszában levő régészeti jelenség kronológiája. A régészeti korú érmek között több éremleletet is találunk. Ezek között nem ritkák a több száz darabból álló tezaurált leletegyüttesek sem. A modern kori gyűjtemény is jelentős, mely nagyobb részt ajándékozás, de vásárlás útján is keletkezett. A numizmatikai gyűjtemény létrejöttének megfelelően szolgálja a Pest megyei régészeti vagy történeti tárlatok létrejöttét, továbbá számos kutatói munkának is otthont ad.
Minden intézményünkben szeretettel várjuk a hazai és külföldi kutatókat, szakembereket! A gödöllői bázisunk 2017-ig látványraktárként működött, a megye területén előkerült reprezentatív tárgyakból összeállított kiállítás jelenleg átalakítás miatt zárva tart.


Satyr szobor
Lelőhely: Biatorbágy, Káposztás-dűlő
Ltsz.: 2009.9.1.1
Anyaga: bronz, ezüst
Kora: római kor (Kr.u. 2. század)
Tárolási hely: Gödöllő, Ferenczy Múzeumi Centrum
A biatorbágyi satyr, amely szinte biztosan értékes importtárgyként került Pannóniába a Kr. u. 2. században, valószínűleg kis asztalkához, edényhez, háromlábhoz vagy egyéb bútorhoz tartozott.

Tótfalusi kelta kisezüstök
Lelőhely: Szentendrei-sziget, Tótfalu
Ltsz.: VVM 31–53.
Anyaga: ezüst
Kibocsátási idő: Kr. e. 1. század első harmada
Tárolási hely: Gödöllő, Ferenczy Múzeumi Centrum
A Kárpát-medencében a kelták vertek először pénzérméket a Kr. e. 3. század közepétől görög mintára, melyek az idők folyamán egyre inkább átalakultak a kelta művészet és hiedelemvilág képére. A napszimbólumként is értelmezhető ló, lovassal vagy nélküle, az egyik legáltalánosabb kelta éremkép. Az időnként megjelenő madár alakja a kelta hitvilág harcos istenségeihez kötődhet.

Kocsimodell
Lelőhely: Budakalász, Lupa csárda, 177. sír
Ltsz.: 61.2.35.5
Anyaga: agyag
Kora: késő rézkor, badeni kultúra (Kr.e. 3400–2900)
Tárolási hely: Gödöllő, Ferenczy Múzeumi Centrum
A késő rézkori budakalászi kocsimodell a társadalmi fejlettség szimbolikus megtestesítője. Bizonyítja a valódi szekerek létét, de jelzi a mögötte rejlő szellemi tartalmat is: a kiváltságot, a presztízst. Csak kicsinyített változatát temették el egy sírba, amelyben emberi maradványok nem voltak.

Vadászjelenetes korsó
Lelőhely: Budakalász, 740. sír
Ltsz.: 93.2.1
Anyaga: sárgaréz; berakások: ezüst- és vörösrézlemezek
Kora: Kr.u. 5. század vége vagy 6. század eleje
Tárolási hely: Gödöllő, Ferenczy Múzeumi Centrum
A vadászjelenetekkel díszített korsó a kora bizánci művészet rangos Kárpát-medencei emléke. A viaszveszejtéses eljárással öntött edénybe avar szokás szerint az eltemetett számára túlvilági útravalóul étel- vagy italáldozatot tettek.

Tarsolylemez
Lelőhely: Bugyi, Felsővány, 2. sír
Ltsz.: 2014.1.1.1
Anyaga: aranyozott ezüst, vörösréz
Kora: honfoglalás kor (10. század)
Tárolási hely: Gödöllő, Ferenczy Múzeumi Centrum
A magyar honfoglalás korának egyik emblematikus tárgya az ezüstlemezzel borított tarsoly. A korszak jellegzetes motívumaival díszített tárgyat az övükön függesztve hordták a férfiak, s leginkább a nagy becsben tartott tűzszerszámot tárolták benne. Fedelüket különböző módon díszítették, magas művészi fokon.

Ivókürt
Lelőhely: Bugyi, Felsővány, 17. sír
Ltsz.: 2014.1.1.57
Anyaga: üveg
Kora: Kr.u. 5–6. század
Tárolási hely: Gödöllő, Ferenczy Múzeumi Centrum
Egy nagyon ritka tárgyat láthatunk a magyarországi avar leletanyagból. Hazánk területéről eddig három darab ismert (Kiskőrös, Kisköre, Csólyospálos), amelyek mind az Alföldről kerültek elő.