MULANDÓSÁG RÖGZÍTÉSE – LECSUPASZÍTVA

– IMRE Mariann tárlata új munkáiból

2018. 05. 13 – 07. 01.

Helyszín:

Ferenczy Múzeum

Kurátor:

Muladi Brigitta

Megnyitó:

Május 26.

Erről írták:

 

Imre Mariann (1968) Munkácsy-díjas képzőművész, a Vajda Lajos Stúdió tagja. Munkái szerepeltek a 48. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában, számos műve található közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Ludwig Múzeumban.

Imre Mariann végtelenül kifinomult munkáiban gyakran jelenik meg egy szavakkal kifejezhetetlen, a tudaton túli érzékeléshez tartozó határterület, az anyagokon keresztül feltáruló spiritualitás: a lét misztikuma.

A művész évek óta kísérletezik az élet múlékony nyomainak, eltűnő emlékeinek rögzítésével. Legyen az érintés, ölelés, lehelet, lehulló szirmok, fenyőtüskék, egy illat vagy a kavicsokon áthaladó víz nyoma. A Szentendre Teremben ezúttal e különleges gondolkodás újabb rétegeibe tekinthet be a látogató.

Négy téma köré szerveződik a kiállítás: a víz, a lecsupaszított karácsonyfa, a hárs lehullott virága, valamint a gyöngy rózsafüzér (és a patak kövein megjelenő nyoma) köré.

 

A Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből való két kivarrt betonkavics, amely a víz nyomát rögzíti a kőben. Ezeket a munkákat egészítik ki további kivarrt betonformák.

A karácsonyfa, amely egy élő fa átalakulásából keletkezik, különös mementója a keresztény ünnepkör egyik fontos szimbólumának, a szeretetnek. Az ellentmondásos jelenség, amely folyamán a fa lecsupaszodik és szomorú csontvázként kerül a szemétdombra, illetve az új technológiáknak köszönhetően a kerti komposztba – Imre Mariannál új értelmet nyer. Egyrészt a fenyőtüskéket örökítette meg több művében (a padlóba, illetve a falba varrta be nyomaikat), másrészt a legújabb munkáiban a megmaradt fenyőtörzsekből készít objekteket, monumentumot. A Szentendre Teremben a fenyők fenyegető ezüst arzenálként jelennek meg, sokféle értelmezést kínálva fel.

A gyöngy rózsafüzér ihlette munka, amelyet a művész Szárhegyen a patak vizében úszva talált, egyszerre beszél az „ora et labora” elvről, valamint az igaz és a hamis bonyolult viszonyáról. A helyspecifikus installációban a teklagyöngyök között alig felismerhetően bújnak meg az igazgyöngyök.

Muladi Brigitta

További kiállítások