Magyar szürrealizmus

2019. 05. 25 – 09. 15.

Helyszín:

Ferenczy Múzeum

Kurátor:

Vezető kurátor: GULYÁS Gábor, kurátor: EGED Dalma

Megnyitó:

2019. május 25. 18 óra

Ámos Imre • Anna Margit • Bálint Endre • Bán Béla • Barta Lajos • Beöthy István • Bíró Iván • Böhm Lipót • Brassaï • Csernus Tibor • Csontváry Kosztka Tivadar • Farkas István • Fekete Nagy Béla • Forgács Hahn Erzsébet • Gadányi Jenő • Gulácsy Lajos • Gyarmathy Tihamér • Hajdu Etienne • Hantaï Simon • Jakovits József • Kallós Pál • Kandó Gyula • Kolozsváry Zsigmond • Korniss Dezső • Lantos Ferenc • Lossonczy Tamás • Major János • Marosán Gyula • Martinszky János • Marton Ervin • Martyn Ferenc • Nemes Endre • Henri Nouveau • Ország Lili • Pán Imre • Peterdi Gábor • Prinner Anton • Reigl Judit • Román György • Rozsda Endre • Sikuta Gusztáv • Szabó József • Szántó Piroska • Szóbel Géza • Vajda Júlia • Vajda Lajos • Vilt Tibor • Zemplényi Magda

 

Ötven évvel ezelőtt oszlatta fel magát a párizsi szürrealista csoport. A kerek évforduló jó lehetőséget biztosít arra, hogy számot vessünk a szürrealizmus magyar képzőművészeti hagyományával. Miképpen volt jelen ez az irányzat a hazai művészeti életben? Mi az, ami mindebből nemzetközi perspektívában is jelentős teljesítményként értékelhető?
 
A hazai művészettörténet-írás előszeretettel aposztrofál jelentős alkotókat „besorolhatatlan”-ként. A XX. századi nyugati vizuális kultúrát meghatározó avantgárd törekvések többsége a jelenlegi művészettörténeti kánon szerint nem jelent meg markánsan a magyar művészetben. A kiállítás ambíciója, hogy ezt a felfogást egy meghatározó ponton revideálja. A tárlat bemutatja, hogy bár Magyarországon nem szerveződött önálló szürrealista-csoport, az irányzat nem pusztán létezett a magyar képzőművészetben, de érdemben hozzá is járult a szürrealizmus nemzetközi sikeréhez.
 
A kiállítás két olyan festménnyel indul, amelyet az irányzat meghatározó teoretikusa, André Breton is a magyar szürrealizmus fontos előzményének tartott: Csontváry Kosztka Tivadar: Tengerparti sétalovaglás és Gulácsy Lajos: Az ópiumszívó álma című képe sok mindent megelőlegez a következő fél évszázad magyar művészetéből. A tárlat nem kronológiai rendben épül fel, de a kiállított művek keletkezési ideje a szürrealizmus két nagy (az 1924–1944, majd az 1945–1969 közötti) franciaországi korszakára esik. A Ferenczy Múzeum egészét betöltő, nagyszabású kiállításon olyan művekkel is találkozhat a látogató, amelyek az elmúlt fél évszázadban sehol nem voltak kiállítva.
 
Jegyinformáció

 


További kiállítások