LÉT-SZEKVENCIÁK

2017. 09. 15 – 10. 29.

Helyszín:

Vajda Múzeum

Kurátor:

BODONYI Emőke

Kapcsolódó programok:

Megnyitó

Kurátori tárlatvezetés

Megnyitó:

ROCKENBAUER Zoltán művészettörténész

– Art Capital kiállítás –

 

Barcsay Jenő | Bálint Endre | Bogdándy Szultán | Bukta Imre | Czimra Gyula | Csontó Lajos | Deim Balázs | Deim Pál | Farkas Ádám | Farkas Zsófia | Gubis Mihály | Hajdú László | Imre Mariann | Korniss Dezső | Kovács László Putu | Lois Viktor | feLugossy László | Melcher Mihály | Pacsika Rudolf | Regős Anna | Regős István | Richter Sára | Szántó Piroska | Sz. Varga Ágnes Kabó | Vajda Lajos | Vincze Ottó | efZámbó István

 

Életérzésünket a minket körülvevő világ iránti kapcsolatunk formálhatja. A külső és a belső világ közötti összhang a saját élethelyzetünkkel való azonosulásból is eredhet, ami elsősorban a közvetlen környezetünkben fellelhető jelenségekhez fűződő viszonyunkban fejeződik ki. Az osztrák költő, Rainer Maria Rilke egyik, 1923-ban írt elégiájának sorai többek között erre vonatkoznak: „Talán csak azért vagyunk itt, hogy néven nevezzük: ház, híd, kapu, korsó, gyümölcsfa, ablak, és legfeljebb ezt: oszlop és torony.”
Korniss Dezső 1935-ben született egyik szigetmonostori csendélete is a legegyszerűbb motívumokat gyűjti egybe. Képletszerűen egymás mellé kerülnek azok a valóságelemek, amelyek a külső és a belső világ harmonikus kapcsolódási pontjain egy élhető és elfogadott élethelyzetre utalnak: égkék színű képmezőben templommal határos lakóház lebeg, alattuk bárányfelhő úszik, lent pedig az asztalon csendéleti jelenet látható: tányér és korsó, hagyma és kenyér. A ház központi elemeként jelenik meg az asztal, hiszen az nemcsak a család találkozásának, hanem az étkezéseknek és a vendégül látásnak is a színtere, így további szimbolikus jelentéseket hordoz. Az étel a föld termését, a vendégfogadás pedig az utazásnak a valahova megérkezés ideáját is jelképezi.
Ebben a megközelítésben az otthon képzete olyan visszatérő motívumok köré rendeződik, mint a ház, ablak, ég, templom, család, termőföld, vegetáció, fény, asztal, táplálék, természet, utazás, univerzum. A zenében használatos szekvencia analógiájára, amely a különböző hangmagasságokról ismétlődő azonos dallamrészek sorát jelzi, az elsősorban szentendrei alkotók munkáiból válogatott tárlaton azt kívánjuk bemutatni, hogy ezekhez a motívumokhoz hogyan és milyen nézőpontból közelítenek az alkotók, miképpen erősödik meg a konkrét valóságelemek egzisztenciális mélysége és válnak létezésünk helyét meghatározó jelszerű koordinátákká.

 

 


További kiállítások