<< További kiállítóhelyek


Cím:
2000 Szentendre, Vastagh György utca 1.
Bejárat a Görög utca felől.

Nyitvatartás:
Art Capital 2019 nyitvatartás szerint.

Telefon:
+36 20 779 6651


Jegyárak:
Teljes árú: 1400 Ft | 1700 Ft*
Kedvezményes: 700 Ft | 800 Ft*

A Kovács Margit Kerámiamúzeumba csoportos jegy nem váltható.

*Kombinált jegy: a kombinált jeggyel az FMC összes kiállítása látogatható. További kedvezmények megtekintéséhez, kérjük, kattintson ide!

Kovács Margit Kerámiamúzeum

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató, 1973-ban megnyílt gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak. Kovács Margit rendkívül sokoldalú, technikailag bravúros, tematikájában igen változatos életművét, egyenletesen sikeres, töretlen pályáját új megközelítésben mutatjuk be. Megbomlik az idővonal, mindamellett egyes periódusokra nagyobb hangsúly kerül, jól ismert darabok kiemelt helyet kapnak, rég nem látott művek kerülnek elő, archív felvételek és videók idézik meg a korszakokat, amikor Kovács Margit kerámiái készültek. Az eddig feldolgozatlan hagyatékból dokumentumok, levelek és fotók is feltűnnek az új rendezésben. A felfrissített tárlat nagyban kiszélesíti az életművet: az eddig ismert és újonnan azonosított, Magyarország területén elszórtan látható kültéri és köztéri munkák gyűjteménye is láthatóvá válik a szentendrei anyag mellett.

Külön érdekesség a kiállításban Kovács Margit legismertebb kerámiáinak hiteles, kézzel is megérinthető másolatai a vakok és gyengén látók számára.

 

1973-ban nyílt meg a magyar kerámiaművészet mestere, Kovács Margit (1902–1977) Kossuth-díjas kerámiaművész életművét bemutató gyűjtemény.

A múzeum 17. századi, barokk stílusú épülete eredetileg sóházként, majd postaállomásként, később kereskedőházként működött, végül a Vastagh-család lakóháza lett. A múzeum Görög utcai homlokzatát apácarácsos ablaksor díszíti. 2008-ban egy sikeres pályázat eredményeként az épület újabb, 110 négyzetméteres, többfunkciós szárnnyal bővülhetett, Kocsis József szentendrei építész tervei alapján. A Görög utcai homlokzat kerámiaburkolata – Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Szabó Tamás és Szentirmai Zoltán szentendrei művészek alkotása – motívumaiban Kovács Margit munkásságára, illetve a szomszédos műemlék épület reneszánsz sarokdíszítésére utal.

A múzeum anyagát a művésznő által 1972-ben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának adományozott alkotások képezik. A háromszáznál is több alkotás többsége figurális kompozíció.

Kovács Margit tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd az Iparművészeti Iskolában folytatta. 1926-tól Hertha Bucher bécsi kerámia- műhelyében gyakorolta a mesterség fogásait. 1928-ban és 1929-ben a müncheni Staatsschule für Angewandte Kunst növendéke volt. Az 1930-as évek elején Koppenhágában és Sèvres-ben tett tanulmányutakat.

A harmincas évek elejére jellemző expresszív felületkezelésű műveinek jellegzetes példája a Zsömlelány (1933–34) című plasztikája, amely a középkori szobrászat formaeszményéhez kapcsolódik. A geometrizáló tendencia (Kuglófmadonna, 1938) mellett a negyvenes években a művész egyre nyúlánkabb arányú, oszlopszerű alakokat formáz (Jó pásztor, 1942). Biblikus, moralizáló vagy népköltészeti tematikájú alkotásain a színes mázak mellett ekkor már matt hatású, színezett agyagmázat (engobe) is alkalmaz. A harmincas–negyvenes években készült, biblikus témájú alkotások egy része bizantinizáló falkép (Angyali üdvözlet 1938; Utolsó vacsora 1935), más része korongolt plasztika (Corpus, 1948; Bárányos király, 1944).

Funkcionális tárgyait (korsóit, tálait, vázáit) páratlan leleményességgel formálta meg. Pártázatos Lakodalmas kályháján (1953) a figuratív jelenetek a népi ornamentális motívumkinccsel ötvöződnek. Az ötvenes években munkásságában a paraszti zsánerjelenetek kapnak nagyobb hangsúlyt. Az életképeket ábrázoló csempeképek és reliefek mellett (Almaszedés, 1952, Parasztlakodalom, 1955) – a korszak kultúrpolitikai elvárásaihoz igazodva – ebben az időszakban születnek realista hangvételű, nagyméretű, korongolt figurái is (Fonó, 1953).

A hatvanas és hetvenes években készült durvább, samottosabb anyagból formált, rusztikus plasztikák és reliefek a görög mitológia, az archaikus mesék és a népi mondák világát idézik meg (Cantata Profana, 1969).

A múzeum első és második termében a művésznő kisebb vázlatait, munkásságának kezdeti éveit lehet megismerni. A harmadik teremben az 1950-es évek munkái, a negyedik teremben pedig az érett korszak művei kapnak helyet. A régi épület boltíves, szakrális teret idéző pincéjében (mely Kovács Margit kívánságára a kezdetektől a kápolnák hangulatát idézi) a keresztény ikonográfia hagyományait követő műtárgyak kaptak helyet.

Az új szárny emeleti galériáján Kovács Margit Pozsonyi úti lakását felidéző enteriőr látható, a művésznő tárgyaival, fazekaskorongjával. A Görög utcai fronton Kovács Margit művészetének utolsó korszaka követhető végig.

A kiállítás utolsó termébe kerültek Kovács Margit legismertebb kerámiáinak hiteles, kézzel megérinthető másolatai a vakok és gyengén látók számára.

Aktuális kiállítás(ok):