<< További kiállítóhelyek


Cím:
2000 Szentendre, Fő tér 21.

Nyitvatartás:
Keddtől vasárnapig 10–18 óráig
A pénztár 17:30-ig tart nyitva.

Telefon:
+36 20 779 6657

 


Jegyárak:
Teljes árú: 1200 Ft | 1400 Ft*
Kedvezményes: 600 Ft | 700 Ft*

*Kombinált jegy: a kombinált jeggyel az FMC összes kiállítása látogatható. A csoportos jegyek és további kedvezmények megtekintéséhez, kérjük, kattintson ide!

Kmetty Múzeum

A XVIII. századi egykori dalmát kereskedőházban nyílt meg 1981-ben a Fő tér déli oldalán Kmetty János emlékkiállítása. A művész özvegye ajándékozta férje hagyatékát a múzeumnak, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas–hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt.

A Kmetty Múzeum középkori eredetű bolthajtásos pincéjében kerültek elhelyezésre a kortárs magyar szobrászat egyik legerőteljesebb képviselőjének, Kerényi Jenő szobrászművésznek az alkotásai is.

A Kmetty Múzeum jelenleg felújítás alatt áll. A múzeum időszaki kiállításnak ad otthont a 2018. június 9-én kezdődő Art Capital ideje alatt. Az állandó gyűjtemény a teljeskörű felújítás befejezése után kerül vissza a múzeumba.

A Kmetty János (Miskolc,1889 – Budapest, 1975) életművét bemutató állandó kiállítás 1981-ben nyílt meg a Fő tér déli oldalán álló, 18. századi eredetű, az 1850-es években átépített volt dalmát kereskedőházban.

A művész halála után özvegye egy önálló Kmetty Múzeum alapításának kérésével adta át férje 275 tételes hagyatékát, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas–hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt. A Kmetty-gyűjtemény jelentékenyebb részét azok a festmények alkotják, amelyek az ötvenes évektől kezdve a festőművész műterméből, kisebb arányban aukción történő vásárlással kerültek a Múzeum tulajdonába.

Kmetty képzőművészeti tanulmányait Kassán, a Hollósy-tanítvány Halász-Hradil Elemérnél kezdte, majd Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában folytatta Budapesten. Az 1910-es évek legelején Ferenczy Károly esti tanfolyamát is látogatta az Epreskertben. 1911-ben utazott először Párizsba, ahol a múzeumok klasszikusai mellett Cézanne és Picasso műveit tanulmányozta. A tízes évek legelején eljutott a kecskeméti művésztelepre, ahol a Nagybányáról kivonuló neósok alkottak, többek között a korábban Matisse párizsi iskolájában tanult Perlrott Csaba Vilmos is, akivel életre szóló barátságot kötött. Az I. világháború végén a Kassák Lajos alapította, és a magyar avantgárd legrangosabb lapjaként számon tartott MA folyóiratban jelentek meg rajzai, és részt vett annak demonstratív, 1918-as kiállításán. A Tanácsköztársaság leverése után Kmetty is visszavonult, szellemi emigrációba kényszerült. 1924-től a baloldali beállítottságú és progresszív művészeket tömörítő KÚT (Képzőművészek Új Társasága) egyik alapító tagja, majd alelnöke lett. Kmetty János Perlrott Csaba Vilmossal és annak feleségével, Gráber Margittal a húszas évek elején fedezték fel egy kirándulás során Szentendrét és környékét. Kmetty 1945 után a Magyar Művészeti Tanács tagjaként aktív közéleti szerepet vállalt. 1945-ben választották be a Szentendrei Festők Társasága és a Művésztelep tagjai közé. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott, és a festő tanszék vezetője lett egészen nyugdíjazása évéig, 1969-ig.

A Kerényi Jenő szobrászművész (Budapest, 1908 – Budapest, 1975) életművét reprezentáló, 40 művet számláló válogatásból 1978-ban Szentendre műemléki belvárosának szélén, egy újonnan épült, modern pavilonban és a körülötte lévő parkban nyílt emlékmúzeum és szoborpark. Mivel az épület nem felelt meg a biztonsági feltételeknek, a szobrász  – a városhoz személyesen kötődő – özvegyétől megvásárolt gyűjtemény a Kmetty Múzeum középkori eredetű bolthajtásos pincéjében kapott 2008-ban végleges elhelyezést.

Kerényi Jenő  az 1945 utáni magyar szobrászat  kiemelkedő személyisége a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt. A fiatal szobrász ígéretes tehetségének kibontakoztatását a főváros tanulmányi ösztöndíjjal segítette, majd ezt követően 1937-től egy évet Olaszországban tölthetett.  Kerényi az ’50-es évek sikeres szobrásza volt,  Munkácsy- és Kossuth díjjal is kitüntették. Országszerte számos munkáját állították fel köztereken. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjába Somogyi Józseffel közösen készített Táncolók című szoborcsoportja Grand Prix-t nyert.

Aktuális kiállítás(ok):