Hortus conclusus – Elzárt kertek

– Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből

2018. 06. 09 – 09. 02.

Helyszín:

Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum

Kurátor:

EGED Dalma

Megnyitó:

2018. június 9. 19:00

Ámos Imre ▪ Anna Margit ▪ Bánáti Sverák József ▪ Boromisza Tibor ▪ Czóbel Béla ▪ Deli Antal ▪ Ferenczy Béni ▪ Ferenczy Károly ▪ Ferenczy Noémi ▪ Gálffy Lola ▪ Ilosvai Varga István ▪ Jávor Piroska ▪ Kandó Gyula ▪ Kmetty János ▪ Kocsis Imre ▪ Miháltz Pál ▪ Modok Mária ▪ Schubert Ernő ▪ Szántó Piroska

A mindenkori kert legelső és lényegi eleme a fal. Mivel a kert egy olyan köztes mező vagy határterület a lakhely, azaz az emberi kultúra és az ismeretlen vad környezet között, amely a természetre alkalmazott elkerítés műveletével jön létre, a fal funkciója kettős: egyrészt védettséget nyújt a kert rendje számára, másrészt kizárja a külvilágot, a zavaró hatásokat és a kemény munkát mint látványt a kikapcsolódók elől.
A hortus conclusus, az elzárt kert fogalma is arra utal, hogy a kert elkerítettsége révén válik el a tájtól, és lesz önálló kompozícióval rendelkező környezetté. A kifejezés az Énekek énekéből származik, a Biblia e helyén — „Húgom, mátkám akár az elzárt kert, mint az elzárt kert, a lepecsételt forrás” — megjelenő kertmotívum mint földi paradicsom az Édenkert rekonstrukciójára tett kísérletként értelmezhető. Ugyancsak a paradicsomi állapotok újrateremtése lehetett a célja a középkori kolostorok kerengővel körbezárt hortus conclususának, mely a szigorú regulák mellett a felüdülés, pihenés és az elmélkedés helye volt.
A kert azóta is olyan szimbolikus és köztes hely számunkra, ahol a föld öncélú és élettani szempontból haszontalan megművelése kizárólag egy kellemes környezet létrehozását szolgálja. Egy olyan helyét, ahol jó időt tölteni, könnyű elmélkedni és együtt dolgozni; ezért is lett a kert állandótémája és táptalaja a műalkotásoknak.
A kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből mutat be olyan jól ismert és ritkán látott műveket, melyek a kert mint az önfeledtség, az érzékiség és a kreatív munka vagy éppenséggel a gyász számára fenntartott dimenziót jelenítik meg. A festmények egyik legfontosabb ihletője Szentendre és a művésztelep kertje volt.

 


További kiállítások