Egy fénykép láttán

G. Sin Editre emlékezünk


A Ferenczy Múzeumban 2017 őszén nyílt meg az a kiállítás, amely személyes fotókkal mutatta be Szentendre művészeti életét a húszas évektől napjainkig. Az Előhívás című tárlat egyik képén Barcsay Jenő magyaráz egy napszemüveges, csinos, fiatal nőnek, G. Sin Editnek a falon látható fotókról. Ez előtt a négy évtizeddel korábban készült felvétel előtt fényképezte le őt lánya, dr. Gaál Andrea.

Egy hosszú élet szép lenyomata lett ez a megható fénykép.

Az önmagát tanárként, könyvtárosként, helytörténészként megnevező G. Sin Edit 1973 óta élt családjával Szentendrén. A Ferenczy Múzeum, a Városi Tanács, a Pest Megyei Könyvtár, végül újra a múzeum munkatársa volt. Kollégái jó humorú, kedves kollégaként emlékeznek rá.

Tudományos munkásságát meghatározta az adott helyszín – fő kutatási területe Pest megye és Szentendre története volt. Ebben a témában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A történész, muzeológus számos publikációban – cikkben, tanulmánykötetben – foglalkozott a város helytörténetével, politikai, irodalmi és művészeti életével. Tényszerű, informatív írásai rendszeresen megjelentek a helyi lapokban, eleinte a Szentendrei Műsorban, majd a Szentendre és Vidékében és az Új Szentendrei Hírlapban.

Szerteágazó témájú cikkeiből és tanulmányaiból ezúttal csak néhányat emelnék ki: Szentendre 30 éve, 1945–1975; Szentendre a XIX–XX. század fordulóján; Írók, költők Szentendrén (Pethő Németh Erikával); Egy évszázad krónikája, Szentendre 1900–1999; Szentendre az 1918–19-es forradalmak idején; A Szentendrei Teátrum bölcsőjénél. Szorgalmáról, szakmai alázatáról tanúskodnak irodalomtörténeti tanulmányai – Móricz Zsigmondról, Gyóni Gézáról, Falu Tamásról, Fábián Zoltánról, bibliográfiái – Zilahy Lajosról, Szőnyi Istvánról, Czóbel Béláról.

Nemcsak szerzőként, de szerkesztőként is sokszor közreműködött a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (Ferenczy Múzeumi Centrum) különböző kiadványaiban, így a közel negyven éve megjelenő Studia Comitatensia című folyóiratban. Írásai napjainkban is elevenen hatnak. Mozaikok Szentendre múltjából című cikksorozata alapján indította el a Pest Megyei Könyvtár 2013-ban helytörténeti blogját, a Pemetét.

Élete utolsó éveiben – már betegséggel küzdve – újragondolta és megírta Szentendre összefoglaló történetét a kezdetektől 1989(2000)-ig. E munkáját főleg a fiataloknak szánta, de bárki haszonnal forgathatja, aki kíváncsi a város múltjára. (Megjelenése nyomtatott könyvként egyelőre várat magára, de a kézirat elérhető a Pest Megyei Könyvtárban.)

Gazdag életművét nekünk, szentendreieknek kell megőriznünk, hogy az elkövetkező generációk sora tanulhasson belőle.

Rappai Zsuzsa

Borítókép: G. Sin Edit a Barcsay Jenővel közös egykori fénykép előtt. Fotó: dr. Gaál Andrea

12607