Online finisszázs | Kucsera Ferenc mártíriuma


A kiállítás online finisszázsára március 23-tól kerül sor: egy héten keresztül naponta egy-egy Facebook-poszttal készülünk, melyek a kiállítás legfontosabb mozzanatait idézik meg. A kisebbek számára múzeumpedagógusaink készítenek feladatokat, melyeket szintén a Facebookon, valamint itt, a honlapon is folyamatosan frissítünk.
 
Kövessék Facebook- és Instagram-oldalunkat is!

 

A kiállító kortárs képzőművészek: Kőnig Frigyes, Mátrai Erik, Szabó Ádám
 
Az 1892-ben, Léván született Kucsera Ferenc közösségi ember volt, aki fontosnak tartotta a római-katolikus egyház által képviselt elvek, tanok és értékek nyilvános megvallását, képviseletét. Az egyházi pályát választó ifjú Szentendrére került, ahol a szorosan vett papi szolgálat mellett újságot szerkesztett, és egymaga végezte a hitoktatást valamennyi városi iskolában. A gyermekek nevelésében annyira elhivatott volt, hogy amikor a Tanácsköztársaság időszakában az iskolai hitoktatást betiltották, saját kápláni szobájában gyűjtötte össze a legkisebbeket, és rajzos, zenés foglalkozásokat tartott nekik. Konok következetességgel képviselt morális elvei miatt a város vezetését átvevő kommunisták 1919. június 25-én kivégezték. A fiatal káplán mártírhalálát a szentendreiek hatalmas veszteségként élték meg. Emléke a mai napig élénken él a városban, ahol immár egy emlékkereszt is áll, néhány méterre halála helyszínétől, a Duna-parton. A Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása Kucsera Ferenc életét idézi meg – egy évszázad távlatából.
 
A káplán relikviái, a forrásdokumentumok, a korhű ruhák, bútorok, plakátok és fegyverek mellett egy szakrális fényinstallációt is láthatunk, két kortárs műalkotás pedig megidézi a háborút és az erőszakot.
 
Kőnig Frigyes (1955) archaeológiai érdeklődésű képzőművész, aki egy híres-hírhedt történelmi figurát, a Véres Bárót jeleníti meg festménysorozatán. A mongol nemzet megmentőjeként is emlegetett, egy teokratikus államért küzdő hadvezér a bolsevikok elleni harcában hasonlóan végezte, mint Kucsera Ferenc. Roman Fjodorovics Ungern-Sternberget 1921. szeptember 15-én statáriális bíróság ítélte golyó általi halálra. Az ítéletet még aznap végrehajtották.
 
Mátrai Erik (1977) festőként végzett, de legsikeresebb munkái egész termes fényinstallációk. Ezek közül a Glória kúp című munka látható a kiállításon: a dicsfény, nimbusz, aureola, aranyos fényjelenség az Isten által kiválasztott személyek kiemelésére hivatott. A festészetben korongként, sugárkoszorúként ábrázolt tünemény ezúttal egy meditatív, intim térben megtapasztalható fénykúp formáját ölti magára.
 
Szabó Ádám (1972) War Game objektsorozatának egyik makettje, az Ön itt áll című térinstalláció egy olyan drámai szituációt teremt újra, amikor gyilkos és halálra ítélt állnak egymással szemben. Az első világháborús fegyverek élethű, kézzel faragott modelljei egy a valóságban eldördülő sortüzet idéznek meg. A látogató az installáció terébe érkezve belehelyezkedhet egyik vagy másik szerepbe.
 
Történész kurátor: Fábián Laura
Művészeti kurátor: Muladi Brigitta
Tudományos munkatársak: Sz. Tóth Judit, Tyekvicska Árpád
 
Fotó: © Deim Balázs
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12410

Rendhagyó tárlatvezetés


Reitter Zsolt pantomimművész és Bodonyi Emőke, a kiállítás kurátorának rendhagyó tárlatvezetése nőnapon a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállításon.
 
A részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu.
 
A program kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
Teremtés – Ferenczy Noémi művészete
Ferenczy Múzeum
2020. 02. 21 – 05. 10.
 
Ferenczy Noémi (1890–1957) a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá. Ikertestvére, Ferenczy Béni 2018-ban megrendezett szentendrei kiállításához hasonlóan Ferenczy Noémi munkásságáról szintén önálló tárlat keretében kívánunk átfogó képet nyújtani jelentős magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítségével. Korábban alkotásai a Ferenczy család közös szentendrei kiállításán szerepeltek, a mostani, szélesebb körű válogatással az életmű bemutatásához nélkülözhetetlen remekművek először lesznek láthatóak a hagyatékának jelentős részét őrző és gondozó Ferenczy Múzeumban.
 
A művész munkásságának ilyen nagyszabású áttekintésére több, mint három évtizede nem került sor. Legutoljára 1982-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve 1978-ban, a Nemzeti Galériában rendezett nagy emlékkiállítás tisztelgett az életmű előtt.
 
Ferenczy Noémi váratlanul választotta a kárpitművészetet és ezzel együtt a művészi egzisztenciát. 1911-ben a párizsi Musée des Arts Décoratifs gyűjteményében látott arras-i műhely gobelinjeinek hatására rövid idő alatt megtanulta a kárpitszövés technikáját. 1913-ban fejezte be első nagy művét, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött Teremtés című kárpitját. A természet és az élőlények közötti harmónia, a panteista világszemlélet az 1920-as évek közepéig jellemző marad műveire. Ez időtől kezdve a monumentális emberalak válik műveinek középpontjává. Az ember és az általa végzett tevékenység összeforr kárpitjain, az archaikus egyszerűség, a redukált formavilág és néhány szín végtelen árnyalata uralja a kárpit síkját.
 
Ferenczy Noémi a teljes mű befejezéséig részt vett annak elkészítésében, hiszen mindig maga szőtte a kárpitjait. Alkotói módszeréhez hozzátartozott, hogy nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton előzte meg a véglegesnek tekintett szövött kárpitot. Ezeket nem csupán a végső mű megszületéséhez vezető előkészítő kompozíciókként tarthatjuk számon, hiszen közülük többnek önálló műfaji élete van, sok műértő ezeket különösen értékeli. A kiállításon az életmű nagyobb egységeinek áttekintése mellett nyomon követhetjük az alkotómunka folyamatát és egyes fázisait.
 
Kurátor: Bodonyi Emőke
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12344

Szenior Szerda


Kurátori tárlatvezetés nyugdíjasoknak Bodonyi Emőke művészettörténésszel a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállításon.

A program kiállítási belépőjeggyel látogatható.

Teremtés – Ferenczy Noémi művészete
Ferenczy Múzeum
2020. 02. 21 – 05. 10.

Ferenczy Noémi (1890–1957) a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá. Ikertestvére, Ferenczy Béni 2018-ban megrendezett szentendrei kiállításához hasonlóan Ferenczy Noémi munkásságáról szintén önálló tárlat keretében kívánunk átfogó képet nyújtani jelentős magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítségével. Korábban alkotásai a Ferenczy család közös szentendrei kiállításán szerepeltek, a mostani, szélesebb körű válogatással az életmű bemutatásához nélkülözhetetlen remekművek először lesznek láthatóak a hagyatékának jelentős részét őrző és gondozó Ferenczy Múzeumban.

A művész munkásságának ilyen nagyszabású áttekintésére több, mint három évtizede nem került sor. Legutoljára 1982-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve 1978-ban, a Nemzeti Galériában rendezett nagy emlékkiállítás tisztelgett az életmű előtt.

Ferenczy Noémi váratlanul választotta a kárpitművészetet és ezzel együtt a művészi egzisztenciát. 1911-ben a párizsi Musée des Arts Décoratifs gyűjteményében látott arras-i műhely gobelinjeinek hatására rövid idő alatt megtanulta a kárpitszövés technikáját. 1913-ban fejezte be első nagy művét, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött Teremtés című kárpitját. A természet és az élőlények közötti harmónia, a panteista világszemlélet az 1920-as évek közepéig jellemző marad műveire. Ez időtől kezdve a monumentális emberalak válik műveinek középpontjává. Az ember és az általa végzett tevékenység összeforr kárpitjain, az archaikus egyszerűség, a redukált formavilág és néhány szín végtelen árnyalata uralja a kárpit síkját.

Ferenczy Noémi a teljes mű befejezéséig részt vett annak elkészítésében, hiszen mindig maga szőtte a kárpitjait. Alkotói módszeréhez hozzátartozott, hogy nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton előzte meg a véglegesnek tekintett szövött kárpitot. Ezeket nem csupán a végső mű megszületéséhez vezető előkészítő kompozíciókként tarthatjuk számon, hiszen közülük többnek önálló műfaji élete van, sok műértő ezeket különösen értékeli. A kiállításon az életmű nagyobb egységeinek áttekintése mellett nyomon követhetjük az alkotómunka folyamatát és egyes fázisait.

Kurátor: Bodonyi Emőke

Facebook-esemény

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

Borítókép:
Ferenczy Noémi: Nővérek (részlet), 1921
© Ferenczy Múzeumi Centrum, fotó: Deim Balázs

12363

Finisszázs


Záró tárlatvezetés Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészekkel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
A tárlatvezetés kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött
Szentendrei Képtár
2019. 09. 20. – 2020. 03. 01.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
 
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
 
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
 
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
 
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 
 
A párizsi magyar könyvkiállítás plakátja, 1959
Filo, Fischer Ilona
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
© fotó: Deim Balázs

12325

Rendhagyó tárlatvezetés


Hogy épül egy kiállítás? Mik az utolsó simítások? Bodonyi Emőke kurátor vezetésével bepillantást nyerhetünk a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című tárlat rendezésébe.
 
Belépőjegy: 700 Ft
 
 
Teremtés – Ferenczy Noémi művészete
Ferenczy Múzeum
2020. 02. 20 – 05. 10.
 
Ferenczy Noémi (1890–1957) a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá. Ikertestvére, Ferenczy Béni 2018-ban megrendezett szentendrei kiállításához hasonlóan Ferenczy Noémi munkásságáról szintén önálló tárlat keretében kívánunk átfogó képet nyújtani jelentős magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítségével. Korábban alkotásai a Ferenczy család közös szentendrei kiállításán szerepeltek, a mostani, szélesebb körű válogatással az életmű bemutatásához nélkülözhetetlen remekművek először lesznek láthatóak a hagyatékának jelentős részét őrző és gondozó Ferenczy Múzeumban.
 
A művész munkásságának ilyen nagyszabású áttekintésére több, mint három évtizede nem került sor. Legutoljára 1982-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve 1978-ban, a Nemzeti Galériában rendezett nagy emlékkiállítás tisztelgett az életmű előtt.
 
Ferenczy Noémi váratlanul választotta a kárpitművészetet és ezzel együtt a művészi egzisztenciát. 1911-ben a párizsi Musée des Arts Décoratifs gyűjteményében látott arras-i műhely gobelinjeinek hatására rövid idő alatt megtanulta a kárpitszövés technikáját. 1913-ban fejezte be első nagy művét, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött Teremtés című kárpitját. A természet és az élőlények közötti harmónia, a panteista világszemlélet az 1920-as évek közepéig jellemző marad műveire. Ez időtől kezdve a monumentális emberalak válik műveinek középpontjává. Az ember és az általa végzett tevékenység összeforr kárpitjain, az archaikus egyszerűség, a redukált formavilág és néhány szín végtelen árnyalata uralja a kárpit síkját.
 
Ferenczy Noémi a teljes mű befejezéséig részt vett annak elkészítésében, hiszen mindig maga szőtte a kárpitjait. Alkotói módszeréhez hozzátartozott, hogy nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton előzte meg a véglegesnek tekintett szövött kárpitot. Ezeket nem csupán a végső mű megszületéséhez vezető előkészítő kompozíciókként tarthatjuk számon, hiszen közülük többnek önálló műfaji élete van, sok műértő ezeket különösen értékeli. A kiállításon az életmű nagyobb egységeinek áttekintése mellett nyomon követhetjük az alkotómunka folyamatát és egyes fázisait.
 
Kurátor: Bodonyi Emőke
 

Facebook-esemény

 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12283

Kurátori tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés a Kucsera Ferenc mártíriuma – Történeti narratíva és kortárs reflexiók kiállításon.
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.

 

Az 1892-ben, Léván született Kucsera Ferenc közösségi ember volt, aki fontosnak tartotta a római-katolikus egyház által képviselt elvek, tanok és értékek nyilvános megvallását, képviseletét. Az egyházi pályát választó ifjú Szentendrére került, ahol a szorosan vett papi szolgálat mellett újságot szerkesztett, és egymaga végezte a hitoktatást valamennyi városi iskolában. A gyermekek nevelésében annyira elhivatott volt, hogy amikor a Tanácsköztársaság időszakában az iskolai hitoktatást betiltották, saját kápláni szobájában gyűjtötte össze a legkisebbeket, és rajzos, zenés foglalkozásokat tartott nekik. Konok következetességgel képviselt morális elvei miatt a város vezetését átvevő kommunisták 1919. június 25-én kivégezték. A fiatal káplán mártírhalálát a szentendreiek hatalmas veszteségként élték meg. Emléke a mai napig élénken él a városban, ahol immár egy emlékkereszt is áll, néhány méterre halála helyszínétől, a Duna-parton. A Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása Kucsera Ferenc életét idézi meg – egy évszázad távlatából.
 
A káplán relikviái, a forrásdokumentumok, a korhű ruhák, bútorok, plakátok és fegyverek mellett egy szakrális fényinstallációt is láthatunk, két kortárs műalkotás pedig megidézi a háborút és az erőszakot.
 
Meghívott kortárs képzőművészek: Kőnig Frigyes, Mátrai Erik, Szabó Ádám
 
Kőnig Frigyes (1955) archaeológiai érdeklődésű képzőművész, aki egy híres-hírhedt történelmi figurát, a Véres Bárót jeleníti meg festménysorozatán. A mongol nemzet megmentőjeként is emlegetett, egy teokratikus államért küzdő hadvezér a bolsevikok elleni harcában hasonlóan végezte, mint Kucsera Ferenc. Roman Fjodorovics Ungern-Sternberget 1921. szeptember 15-én statáriális bíróság ítélte golyó általi halálra. Az ítéletet még aznap végrehajtották.
 
Mátrai Erik (1977) festőként végzett, de legsikeresebb munkái egész termes fényinstallációk. Ezek közül a Glória kúp című munka látható a kiállításon: a dicsfény, nimbusz, aureola, aranyos fényjelenség az Isten által kiválasztott személyek kiemelésére hivatott. A festészetben korongként, sugárkoszorúként ábrázolt tünemény ezúttal egy meditatív, intim térben megtapasztalható fénykúp formáját ölti magára.
 
Szabó Ádám (1972) War Game objektsorozatának egyik makettje, az Ön itt áll című térinstalláció egy olyan drámai szituációt teremt újra, amikor gyilkos és halálra ítélt állnak egymással szemben. Az első világháborús fegyverek élethű, kézzel faragott modelljei egy a valóságban eldördülő sortüzet idéznek meg. A látogató az installáció terébe érkezve belehelyezkedhet egyik vagy másik szerepbe.
 
Történész kurátor: Fábián Laura
Művészeti kurátor: Muladi Brigitta
Tudományos munkatársak: Sz. Tóth Judit, Tyekvicska Árpád
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12248

Kurátori tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészekkel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött
Szentendrei Képtár
2019. 09. 20. – 2020. 03. 01.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

A párizsi magyar könyvkiállítás plakátja, 1959
Filo, Fischer Ilona
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
© fotó: Deim Balázs

12246

Szenior Szerda


Tárlatvezetés nyugdíjasoknak Schneller János művészettörténésszel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállításon.
 
Belépőjegy: 700 Ft.
 
A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött
Szentendrei Képtár
2019. 09. 20. – 2020. 03. 01.

1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.

 
Kurátorok: Árvai Mária, Véri Dániel
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12235

Beszélgetés Erős Péterrel és Pirk Lászlóval


Beszélgetés Erős Péterrel, a MűvészVilág Szentendrén című filmek rendezőjével és Pirk László festőművésszel A szentendrei Új művésztelep kiállításon.
A beszélgetést vezeti: Rappai Zsuzsa, a kiállítás kurátora.

 

A szentendrei Új Művésztelep

Ferenczy Múzeum, Szentendre
2019. 11. 15. – 2020. 02. 02.
 
2019-ben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját Szentendre művészeti életének fontos helyszíne, a Kálvária úti Új Művésztelep.
 
Az 1969 őszén átadott művésztelepen fiatal festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – kaptak pályázati úton műtermes lakást. A „festészet városa” hírnevet megalapozó Régi Művésztelep alkotóinak művészi felfogásától eltérő, új törekvéseket képviselő képző- és iparművészek nagyban színesítették a szentendrei művészeti palettát.
 
A jelentős évforduló adja e jubileumi tárlat aktualitását. A kiállítás az elmúlt öt évtized alkotásai tükrében mutatja be az Új Művésztelep eddigi összes tagját, a tizenkét műterem egykori és mai bérlőit: Deim Pált, Gy. Molnár Istvánt, Jávor Piroskát, Asszonyi Tamást, Czakó Margitot, Hajdú Lászlót, Bálint Ildikót, Lukoviczky Endrét, Pirk Jánost, Pirk Lászlót, Rényi Krisztinát, Kisfalusi Mártát, Kocsis Imrét, Kocsis Esztert, Ligeti Erikát, Farkas Zsófiát, Kóka Ferencet, Kapusi Gábort, Papachristos Andreast, Rajki Lászlót, Rózsa Pétert és Nagy Kriszta x-T-t.
 
Kurátor: Rappai Zsuzsa
 
Belépőjegy: 1000 Ft.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12171

Látogatás Czakó Margit és Hajdú László műtermébe


Látogatás Czakó Margit textilművész és Hajdú László festőművész műtermébe Rappai Zsuzsa kurátor vezetésével.
 
A Ferenczy Múzeumi Centrum Baráti Köre számára szervezett januári ARTplusz programunkon Rappai Zsuzsa kurátor vezetésével a szentendrei Új Művésztelepre látogatunk.
Az 1969 őszén átadott művésztelepen fiatal festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – kaptak pályázati úton műtermes lakást. A „festészet városa” hírnevet megalapozó Régi Művésztelep alkotóinak művészi felfogásától eltérő, új törekvéseket képviselő képző- és iparművészek nagyban színesítették a szentendrei művészeti palettát. Különleges programunkon betekintést nyerhetünk Czakó Margit textilművész és Hajdú László festőművész műtermébe. Felidézzük a múltat, beszélgetünk a jelenről, a kölcsönös inspiráció lehetőségeiről, eltérő technikákról, látásmódról és a kibontakozásról, az alkotás folyamatáról.
 
A szentendrei Új Művésztelep elmúlt fél évszázadát bemutató kiállításunk február 2-ig tekinthető meg a Ferenczy Múzeumban.
Bővebb információ a kiállításról ITT.
 
Várunk minden kedves érdeklődőt ezen a kivételesen nyitott alkalmon, azonban kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze a baratikor@muzeumicentrum.hu e-mail címen.
 
Amennyiben szeretne hasonló, kifejezetten a Baráti Kör számára szervezett programon részt venni, csatlakozzon a Ferenczy Múzeumi Centrum Baráti Köréhez!
A tagságról ITT tájékozódhat.


 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

12165