Kurátori tárlatvezetés


 
Kurátori tárlatvezetés Petőcz Györggyel a “Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete tárlaton  a Szentendrei Képtárban.
 
Vajda Júlia (1913–1981) pályáját az 1930-as évek közepén, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre közvetlen közelségében kezdte, és a hetvenes évek neo-avantgárd fiataljainak lelkes és megbecsült útitársaként fejezte be. A történelemtől terhelt bő négy évtized volt ez: előbb a háború és 1944–45 tragédiája szakította meg a tanulás és fejlődés folyamatát, később az „ötvenes évek” szorították margóra vagy kényszerítették hallgatásra a modernista művészeket. S hullámzó intenzitással ugyan, de később és mindvégig visszafogó maradt a közeg. A megszakításokat újrakezdések, feltámadások követték: 1945-től a háború vége és az Európai Iskola nagyszerű időszaka (1945–48), majd a hatvanas évek Magyarországra is begyűrűző légköre és szellemi pezsgése. Vajda Júlia pályája olyan volt, mint egy szaggatott film: korszakok, törések, nekilendülések követték egymást, a művész mindvégig megőrzött fiatalságából és az idők változásából következő szinte páratlan sokszínűséggel alkotott.
 
Míg művészetének érdekessége a váratlan és gyakori változásokból következett, addig művészettörténeti jelentőségét éppen ellenkezőleg, a fejlődés és lépéstartás folytonossága adja. Az ötvenes évek végén nem visszanyúlt, hogy generációs társaihoz hasonlóan ott folytassa, ahol az Európai Iskola szabad kalandja 1948-ban megszakadt, hanem hidat képezett a régiek, vagyis saját kortársai, és az éppen indulók, a hatvanas évek majdani nagy generációja közé. Vajda Júlia művészete egyidejű volt a hatvanas-hetvenes években a nyugati képzőművészetet uraló gondolatokkal. Milyen ösztön, tehetség vagy szerencsecsillag vezette, hogy alkotói magánya és a közélet általános süketsége ellenére is követni tudta az európai folyamatokat?
 
A program magyar nyelvű, belépőjeggyel látogatható.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 

9084

Szenior Szerda


Bodonyi Emőke kurátor tárlatvezetése a megújult Kmetty Múzeumba az új állandó tárlaton.

Kmetty János (1889–1975) a hazai modernizmus egyik meghatározó képviselője, pályakezdését a nagybányai neósok, a Nyolcak, a francia kubizmus befolyásolta; itthon részese lett az aktivista mozgalomnak, majd a két világháború között a progresszív szemléletű művészeket tömörítő Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjaként dolgozott. Mint legtöbb kortársa, Kmetty János is eljutott Párizsba, majd Kecskemétre, Nagybányára és Szentendrére. 1946-ban választották be a Szentendrei Festők Társasága és a művésztelep tagjai közé. A Duna-parti kisváros élete végéig meghatározó témát és keretet nyújtott festészetének.

Kmetty Jánost a kubizmus egyik hazai megismertetőjeként tartjuk számon, bár nem vette át annak minden jellegzetességét: egy saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki. A művész alapvető feladatának tartotta, hogy a festészet szemléleti igazságait és a kor szellemét egyaránt megtalálja. Alkotói programjának összegzéseként nevezte magát keresőnek, és erre utalnak Kassák Lajos szavai is: „Állandóan munkában van, nem azért, mintha eddig még nem bukkant volna rá semmi érdekesre és érdemesre, hanem azért, mert mindannál, amit eddig talált, még jelentősebbet szeretne a napvilágra hozni.”

Ennek jegyében születtek meg az egész munkásságát végigkísérő, életének szakaszait követő önarcképei, illetve a magasabb szintű rendet, harmóniát közvetítő csendéletei, városligeti, kecskeméti, nagybányai, majd szentendrei tájképei és az utolsó alkotói korszakára jellemző, kékes árnyalatú, geometrikus szerkezetbe illesztett kompozíciói.

A program magyar nyelvű, belépőjeggyel látogatható.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9075

Finisszázs


Rényi Katalin (1951, Bp.) az akkori Iparművészeti Főiskola (ma MOME) grafika szakán diplomázott, azonban kiállításokról ismert művei a festészet körébe tartoznak. Pályája 1979-ben összefonódik a Szentendrei Művészteleppel, ahol a grafikai műhelynek, és 1987-től már festők csoportjának is tagja.

Műveit láthatta a közönség például a Budapest Galériában, a Vigadóban, az Olof Palme Házban, a Körmendi galériában. Verseskötetét és festményeit a közelmúltban a Petőfi Irodalmi Múzeum mutatta be.

A 21 gramm kiállítás több évtizedet fog át. Rényi Katalin művei a létezés gyötrelmeit és az alkotás szabadságát egyaránt manifesztálják, legyen az négyméteres akvarelltekercs, gesztusfestmény, finom, kristálytiszta szabadkézi rajz vagy szabadvers. Belső útjaira kísérhetjük el a művészt, akinek mindig megújulni képes energiái, magas hőfokú érzelmei beépülnek műveibe, azok így a születés-teremtés és halál-átalakulás dinamikus egységeivé válnak. A végtelen felé nyitott új képei, meggyötört felületű asszemblázsai az arany és az ezüst használata során áttetszővé, könnyűvé válnak, ellentétet és egységet képezve a korábbi nehéz földszínekkel: feketékkel, vörösekkel, okkerekkel telített súlyos képtereivel.

„A Rényi Katalin által létrehozott művészet ihletettsége ebből az alázatos belátásból ered – és kivétel nélkül mindig a szakralitáshoz viszi a látogatót. A lélekhez, amely a hiú emberi világban talán csak 21 gramm, sokan mégis nehezen viselik a súlyát.” Gulyás Gábor

 

A kiállítás 2019. február 17-ig tekinthető meg.

A program belépőjeggyel látogatható.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9073

Vajda szentendrei rajzmontázsai


Több mint két évnyi szakmai előkészítést követően 2018 novemberében megnyílt Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban (Kossuth u. 5.) a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás.

Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint a legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez. Eddigi legteljesebb – túlzás nélkül: nemzetközi jelentőségű – tárlatán mintegy százötven alkotását láthatja a közönség (köztük több művet első alkalommal). A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport végezte Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével.
A tárlathoz kapcsolódóan katalógus is jelent meg, melyben Rényi András is jegyez egy tanulmányt.

Belépőjeggyel látogatható.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9071

Képek, borok, ízek, érzések


Tárlatvezetés és borkóstolás az Újragondolt Czóbel 3.0 – Híd a ‘Die Brücke’-hez – Fókuszban Czóbel expresszionizmusa tárlaton – egy kurátor, egy tárlatvezetés és egy tokajhegyaljai pincészet, egy borszakértő, ötféle tokaji bor!

Kurátor: Barki Gergely

Borszakértő: Sidlovics Gábor

Pincészet: Sidlovics Gábor Pincészete – Tállya

Helyszín: Czóbel Múzeum

Időpont: 2018. szeptember 29. 17 óra

Belépőjegy: 2000 Ft

A korlátozott létszám miatt a programon való részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

8199

Múzeumok éjszakája


Idén is szeretettel várjuk látogatóinkat a Múzeumok Éjszakája Szentendrei különkiadásán! Éjfélig nyitva tartó kiállításokkal és változatos programokkal készülünk: lesz zseblámpás tárlatvezetés és kertséta gyerekeknek és felnőtteknek, felolvasószínház Nyáry Krisztián Festői szerelmek c. kötete nyomán Ámos Imre és Anna Margit kapcsolatáról, vonós koncert és zenés tárlatvezetés, édenkerti szuvenír-, valamint virágkészítő workshop Kyrúval és Borsódy Eszterrel, kerámia és kertészkedés… Újból megtekinthető Gergye Krisztián “Ha mi árnyak…” performansza; szinte kötelező Méhes Csaba pantomim-előadása is. A Ferenczy Múzeumban “Tündér remények” címmel nyílik kiállítás, mely Arany János saját kezével írt levelének kalandos sorsát mutatja be.

A részletes program ITT és a facebookon található.

7285

Záró tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés Iberhalt Zsuzsával a Paizs Goebel Jenő kiállításon.
A kiállításról bővebben itt.

6881

Záró tárlatvezetés


Tárlatvezetés Magyarósi Éva A csalók is álmodnak című kiállításán a Ferenczy Múzeumi Centrum Szentendre termében.
A fiatal alkotó legfrissebb alkotásait felsorakoztató tárlat alkalmával a mai napig meghatározó történetek, novellák megírásából építkezik, melyet képi világgal kever. Az érzékeny és lírai művek vizuális naplónak is tekinthetők és nehézkesen szétválasztható módon keverednek bennük a fiktív és a személyes idő síkok.

A tárlatvezetést Magyarósi Éva és Kigyós Fruzsina kurátor tartja.

 

A Budapest Art Weekkel közös program.

6578

Családi EzüstKOR


A múlt közös, melyből mindannyian őrzünk egy töredéket.

A Családi EzüstKOR lehetőséget ad arra, hogy ezek a cserepek megmutassák, múltunk nem csak úgy általában van, hanem ott kísér bennünket a hétköznapokban, a fiókban, a szekrényben vagy elcsomagolva, de el nem feledve…

Ezüstkor kiállításunkhoz kapcsolódva, március 28-án különleges, Családi EzüstKOR napot tartunk – nem csak szentendreieknek. Olyan tárgyakat állítunk ki aznap a múzeumban, melyek az 1900-as éveket közvetlenül megelőző és követő évtizedekhez kötődnek. MINDEGY, HOGY cukortartó vagy kamásli, fénykép vagy hintaló, napernyő vagy borotva, kicsi vagy nagy, drága vagy olcsó, csicsás vagy míves, egy a lényeg: a saját családi történet, ami hozzá kötődik.
Tárgyakat leadni legkésőbb március 27-én, déli 12 óráig  lehet – részletek a felhívásban.

 

6361

Szombat délutáni randevú Dumtsa Jenővel


Januártól március végéig minden szombaton 14 órától tárlatvezetést tartunk az Ezüstkor. Szentendre századfordító évtizedei, a modern város kezdetei (1870–1920) című kiállításban. A gazdag és izgalmas kiállítást további történetekkel fűszerezzük a városról, a legendás polgármesterről, a fellendülés korszakáról. Március 24-én a borkóstolás és a magyar filmművészet egyik remekművének közös megtekintése is a program része!  A nagy érdeklődésre való tekintettel, kérjük regisztráljanak az anett.toth@muzeumicentrum.hu címen. Köszönjük!

„DUNA VIZET MÁR ITTUNK ELEGET!”
Kovács Attila történész kóstolóval egybekötött előadása a bor különleges világáról Szentendre vidékén.

SZINDBÁD – Huszárik Zoltán 1970-ben készült filmeposzának vetítése.
Házigazda: Péterffy Gergely történész

A tárlatvezetés belépőjeggyel látogatható.

 

6209