<< További kiállítóhelyek


Cím:
2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.

Nyitvatartás:
Keddtől vasárnapig 10–18 óráig
A pénztár 17:30-ig tart nyitva.

Telefon:
+36 20 779 6657

 


Jegyárak:
Teljes árú: 1200 Ft | 1400 Ft*
Kedvezményes: 600 Ft | 700 Ft*

*Kombinált jegy: a kombinált jeggyel az FMC összes kiállítása látogatható. A csoportos jegyek és további kedvezmények megtekintéséhez, kérjük, kattintson ide!

Barcsay Múzeum

A 20. századi magyar festészet és grafika meghatározó jelentőségű alkotója Barcsay Jenő. A figuratív konstruktivizmus képviselője, mozaikok, falitextilek készítője, a világhíres Művészeti Anatómia szerzője Szentendrén élt és alkotott hosszú élete során.

Barcsay Jenő 1977-ben közel kétszáz festményt és grafikát ajándékozott a magyar államnak, és jövőbeli gyűjteményének kiállítására ő maga válogatta ki más közgyűjteményekből kölcsönzendő festményeit. Ezért vált ez a bemutató akkoriban élő gyűjteménnyé; amint azt a mester vallomása is hűen bizonyítja: „Ez vagyok én, ez az én életművem”.

A Barcsay Múzeum jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont, a Barcsay-gyűjtemény nem látogatható.

A gyűjteményt befogadó, a 19. század elején épült klasszicista stílusú polgárházat szintén maga Barcsay választotta ki. A házat a nagy múltú Schartner család lakta másfél évszázadon keresztül. Tőlük bérelt lakrészt a Stéger család, melynek híres tenorista sarja, Stéger Xavér Ferenc is itt született. A kiállítás 1978-ban nyílt meg a Hofer Miklós tervei alapján történt rekonstrukció és bővítés után. 2008-ban, a művész halálának 20. évfordulója emlékére a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, ahol Barcsay tanult egykor, kopjafát ajándékozott  a múzeumnak, mely a főkapuval szemben, az udvarban áll.

Barcsay Jenő az erdélyi Katonán született 1900-ban. Az elemi iskola elvégzése után 1910-ben a kolozsvári Református Kollégiumban, majd egy évvel később Szamosújváron folytatta tanulmányait. A világháború éveit már a nagyenyedi Bethlen Kollégium falai között élte meg. Az érettségit követően besorozták, de rossz egészségi állapota miatt rövidesen leszerelt. 1920-ban felvették a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ig tanult. Barcsay első mestere Vaszary János volt, majd  Rudnay Gyula növendéke lett. 1926–27-ben és 1929–30-ban állami ösztöndíjjal Párizsba utazott, de néhány hónapot Olaszországban is eltöltött.

Szentendréhez fűződő szoros kapcsolata 1928-ban kezdődött, ebben az évben jutott el a kulturális sokféleségéről és kisvárosi sikátorairól, barokk épületeiről ismert kisvárosba. Barcsayt először mégsem Szentendre romantikus hangulata fogta meg, hanem a várost körülvevő táj. A dombok vonulatai, a színek harmóniája, a táj szerkezete mezőségi szülővárosára emlékeztette – ez a szoros érzelmi kapocs fűzte egész életében Szentendréhez.  A művész 1929-ben lett a Szentendrei Festők Társaságának tagja, ezután haláláig minden nyáron a városban alkotott. 1935 után fordult figyelme a Szentendre környéki tájról magára a városra. Tájképeihez hasonlóan a látványelemek – a barokk kapuívek, a jellegzetes ablakok, a szűk sikátorok – szerkezetéből kiindulva építette fel kompozíciói formáit és színeit. 1945-ben csatlakozott a modern magyar művészeti törekvések képviselőinek Európai Iskola nevű csoportosulásához.

A háború után kérték fel – már elismert művészként – a Képzőművészeti Főiskola tanárának. Az Anatómia és Szemléleti Látszattan Tanszéket kapta meg, ahol több mint 30 éven keresztül tanította a növendékeket. Az ennek során készített több ezer rajzból válogatta össze a máig kiemelkedő jelentőséggel bíró, számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia című kötetét. 1988-ban halt meg Budapesten. Az ecsetet haláláig nem tette le.

Aktuális kiállítás(ok):