Kovács Margit titkai


Mi az, amit a hagyaték rejt, ami árnyalja a megrögzült képet és újra felfedezésre késztetheti a látogatót? Mi az, amiről Kovács Margit nem beszélt, amit csak levelek, számlák, szerződések és elfelejtett fotók mondanak el? Tárlatvezetés Szilágyi Zsófia Júliával, a kiállítás kurátorával az egy éve újrarendezett Kovács Margit kiállításban a hallgatag „cserepek” között.

A tárlatvezetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz megtekinthető június 4-én, csütörtökön 18 órától.

12663

Szilágyiak közt szólva


Pajor Gáspár (1766? – 1840) párhuzamosan jogi és orvosi egyetemre járt, végül orvosként végzett és Szentendrén telepedett le. Épp elkerülték egymást Rab Rábyval! A város egyik jelentős szerb kereskedőcsaládjába házasodott be. Kúriájában működik ma a Ferenczy Múzeum, tekintélyes, ám kopott sírköve a szamárhegyi temetőben áll.
Szilágyi Márton irodalomtörténész nagy részletességgel tudósít a vállalkozó kedvű literátorról, aki még tanulóévei alatt Kármán Józseffel együtt szerkesztette, fordította és írta az Uránia című, főként hölgyeknek szánt rövid életű folyóiratot – aztán letette a pennát.
A beszélgetéssorozat házigazdája: Szilágyi Zsófia Júlia, az FMC Irodalmi Osztályának vezetője.

A beszélgetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz követhető május 29-én, pénteken 17 órától.

12657

Teremtő


“Én most Nektek varázsolok,
cilinderből nyulat húzok,
nem is nyulat, egeret!
Hosszú bajszú fehéret.”

🐁🐁🐁

A Teremtés – Ferenczy Noémi művészete kiállításhoz kapcsolódó, gyereknapi játékos-rajzolós videót vasárnap délelőtt 10 órától láthatjátok ezen a Facebook-eseményen keresztül. Fogadjátok szeretettel!

12643

Szilágyiak közt szólva


Kurt Weill, Bertold Brecht szerzőtársa, a Koldusopera zeneszerzője 1933-ban menekült Németországból Párizsba, majd rövidesen odébbállt New Yorkba.

Szilágyi Enikő színésznő, énekesnő 1989-ben, a Ceaușescu diktatúra végórájában hagyta el Romániát, Kolozsvárt, s Belgium, Magyarország után többnyire Párizsban él. Koncertezik, sanzonestekkel járja Európát. Repertoárjára tűzte Kurt Weill párizsi songjait. Miért izgalmas a kevéssé ismert, unikális párizsi időszak dalait énekelni? Innen indul a kanyargós beszélgetés Szilágyi Enikővel. Aki kérdez: Szilágyi Zsófia Júlia, az FMC Irodalmi Osztályának vezetője.

A beszélgetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz elérhető május 22-én, pénteken 17 órától.

12632

Éjszaka a Czóbel Múzeumban


Barki Gergely kurátor élő online tárlatvezetése május 21-én, csütörtökön este 9 órától a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán. Pillantson be Ön is Czóbel Béla életművének kulisszái mögé! A kurátor ezúttal régóta elrejtett titkokról lebbenti fel a fátylat: bepillantást enged egyes kiállított művek háta mögé is. Kihagyhatatlan alkalom – fókuszban a kétoldalú művek!

A tárlatvezetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz követhető.

12611

Egy fénykép láttán


A Ferenczy Múzeumban 2017 őszén nyílt meg az a kiállítás, amely személyes fotókkal mutatta be Szentendre művészeti életét a húszas évektől napjainkig. Az Előhívás című tárlat egyik képén Barcsay Jenő magyaráz egy napszemüveges, csinos, fiatal nőnek, G. Sin Editnek a falon látható fotókról. Ez előtt a négy évtizeddel korábban készült felvétel előtt fényképezte le őt lánya, dr. Gaál Andrea.

Egy hosszú élet szép lenyomata lett ez a megható fénykép.

Az önmagát tanárként, könyvtárosként, helytörténészként megnevező G. Sin Edit 1973 óta élt családjával Szentendrén. A Ferenczy Múzeum, a Városi Tanács, a Pest Megyei Könyvtár, végül újra a múzeum munkatársa volt. Kollégái jó humorú, kedves kollégaként emlékeznek rá.

Tudományos munkásságát meghatározta az adott helyszín – fő kutatási területe Pest megye és Szentendre története volt. Ebben a témában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A történész, muzeológus számos publikációban – cikkben, tanulmánykötetben – foglalkozott a város helytörténetével, politikai, irodalmi és művészeti életével. Tényszerű, informatív írásai rendszeresen megjelentek a helyi lapokban, eleinte a Szentendrei Műsorban, majd a Szentendre és Vidékében és az Új Szentendrei Hírlapban.

Szerteágazó témájú cikkeiből és tanulmányaiból ezúttal csak néhányat emelnék ki: Szentendre 30 éve, 1945–1975; Szentendre a XIX–XX. század fordulóján; Írók, költők Szentendrén (Pethő Németh Erikával); Egy évszázad krónikája, Szentendre 1900–1999; Szentendre az 1918–19-es forradalmak idején; A Szentendrei Teátrum bölcsőjénél. Szorgalmáról, szakmai alázatáról tanúskodnak irodalomtörténeti tanulmányai – Móricz Zsigmondról, Gyóni Gézáról, Falu Tamásról, Fábián Zoltánról, bibliográfiái – Zilahy Lajosról, Szőnyi Istvánról, Czóbel Béláról.

Nemcsak szerzőként, de szerkesztőként is sokszor közreműködött a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (Ferenczy Múzeumi Centrum) különböző kiadványaiban, így a közel negyven éve megjelenő Studia Comitatensia című folyóiratban. Írásai napjainkban is elevenen hatnak. Mozaikok Szentendre múltjából című cikksorozata alapján indította el a Pest Megyei Könyvtár 2013-ban helytörténeti blogját, a Pemetét.

Élete utolsó éveiben – már betegséggel küzdve – újragondolta és megírta Szentendre összefoglaló történetét a kezdetektől 1989(2000)-ig. E munkáját főleg a fiataloknak szánta, de bárki haszonnal forgathatja, aki kíváncsi a város múltjára. (Megjelenése nyomtatott könyvként egyelőre várat magára, de a kézirat elérhető a Pest Megyei Könyvtárban.)

Gazdag életművét nekünk, szentendreieknek kell megőriznünk, hogy az elkövetkező generációk sora tanulhasson belőle.

Rappai Zsuzsa

Borítókép: G. Sin Edit a Barcsay Jenővel közös egykori fénykép előtt. Fotó: dr. Gaál Andrea

12607

Ferenczy Noémi keddről-keddre


Keddenként online kurátori tárlatvezetéssel jelentkezünk a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállításunkból. Első alkalommal a korai főművekkel, a Teremtés, a Menekülés Egyiptomba, a Nő madarakkal című kárpitokkal ismerkedhetünk meg közelebbről a kiállítás kurátorának, Bodonyi Emőke művészettörténésznek a segítségével.

A tárlatvezetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz követhető május 19-én kedden, 18 órától.

12601

Szilágyiak közt szólva


Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, Móricz Zsigmond monográfusát kérdezi Szilágyi Zsófia Júlia az író 1919-es, három hónapon át tartó leányfalusi elzárkózásáról, augusztusi szentendrei fogságáról, a korántsem egyszerű 1919-es évéről, ekkor született írásairól, regényeiről. Életről és fikcióról.

„A regény a leggazdagabb lehetőséget adja az élet közvetlen közlésére: de hogy bírná meg ez a műfaj is az életnek azt a teljességét s gazdagságát, ahogy valóban folyik. Mennyi szál, cél, szükség, ember alak, bogos, egymást befolyásoló cselekmény még egy ilyen egyszerű kis életben is mint az enyém” – gondolkodik Móricz Zsigmond egy naplóbejegyzésében.

A beszélgetés ezen a Facebook-eseményen keresztül lesz követhető május 15-én pénteken, 17 órakor.

12596