Kortárs művek | Kucsera Ferenc mártíriuma


A káplán példás életét bemutató Kucsera Ferenc mártíriuma – Történeti narratíva és kortárs reflexiók kiállításon a korabeli relikviák, forrásdokumentumok mellett három különböző műfajt és generációt képviselő kortárs művész munkáját is bemutattuk. Online finisszázsunk alkalmával újra megtekinthetők Kőnig Frigyes, Szabó Ádám és Mátrai Erik munkái szombaton és vasárnap itt, a honlapon, valamint a Facebook- és Instagram-oldalunkon is.

12485

Online finisszázs hét


A március 29-én záró Kucsera Ferenc mártíriuma – Történeti narratíva és kortárs reflexiók című kiállításunk online finisszázsára március 23-tól kerül sor: egy héten keresztül naponta egy-egy Facebook-poszttal készülünk, melyek a kiállítás legfontosabb mozzanatait idézik meg. A kisebbek számára múzeumpedagógusaink készítenek feladatokat, melyeket szintén a Facebookon, valamint itt, a honlapon is folyamatosan frissítünk.

Kövessék Facebook- és Instagram-oldalunkat is!

12451

Rendkívüli közlemény


Kedves Látogatóink!

A kialakult országos helyzetre tekintettel a kiállításokat átmenetileg március 14-től zárva tartjuk, a múzeumi programokat és rendezvényeket elhalasztjuk. Reméljük, hogy mindenkivel találkozunk majd az újranyitás után! Megértésüket köszönjük!

Honlapunkon és facebook oldalunkon folyamatosan frissítjük az információkat, kérjük kövessék figyelemmel!

A múzeum munkatársai az átmeneti időszakban is elérhetőek e-mailben és telefonon.

12417

Közlemény


A Ferenczy Múzeumi Centrum 2020. január 27-én nyilvános pályázatot írt ki a Bizottság-ligetbe időszaki köztéri műalkotások létrehozására és kiállítására.
Tekintettel arra, hogy a fenntartó városvezetés a múzeum költségvetését jelentősen lecsökkentette, így az intézmény sajnálatos módon nem tudja támogatni a pályázó művészeket új munkák létrehozásával. Így a több éve hazai és nemzetközi szinten is elismerést hozó public art pályázatot jelen kiírással visszavonja.

12414

Online finisszázs | Kucsera Ferenc mártíriuma


A kiállítás online finisszázsára március 23-tól kerül sor: egy héten keresztül naponta egy-egy Facebook-poszttal készülünk, melyek a kiállítás legfontosabb mozzanatait idézik meg. A kisebbek számára múzeumpedagógusaink készítenek feladatokat, melyeket szintén a Facebookon, valamint itt, a honlapon is folyamatosan frissítünk.
 
Kövessék Facebook- és Instagram-oldalunkat is!

 

A kiállító kortárs képzőművészek: Kőnig Frigyes, Mátrai Erik, Szabó Ádám
 
Az 1892-ben, Léván született Kucsera Ferenc közösségi ember volt, aki fontosnak tartotta a római-katolikus egyház által képviselt elvek, tanok és értékek nyilvános megvallását, képviseletét. Az egyházi pályát választó ifjú Szentendrére került, ahol a szorosan vett papi szolgálat mellett újságot szerkesztett, és egymaga végezte a hitoktatást valamennyi városi iskolában. A gyermekek nevelésében annyira elhivatott volt, hogy amikor a Tanácsköztársaság időszakában az iskolai hitoktatást betiltották, saját kápláni szobájában gyűjtötte össze a legkisebbeket, és rajzos, zenés foglalkozásokat tartott nekik. Konok következetességgel képviselt morális elvei miatt a város vezetését átvevő kommunisták 1919. június 25-én kivégezték. A fiatal káplán mártírhalálát a szentendreiek hatalmas veszteségként élték meg. Emléke a mai napig élénken él a városban, ahol immár egy emlékkereszt is áll, néhány méterre halála helyszínétől, a Duna-parton. A Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása Kucsera Ferenc életét idézi meg – egy évszázad távlatából.
 
A káplán relikviái, a forrásdokumentumok, a korhű ruhák, bútorok, plakátok és fegyverek mellett egy szakrális fényinstallációt is láthatunk, két kortárs műalkotás pedig megidézi a háborút és az erőszakot.
 
Kőnig Frigyes (1955) archaeológiai érdeklődésű képzőművész, aki egy híres-hírhedt történelmi figurát, a Véres Bárót jeleníti meg festménysorozatán. A mongol nemzet megmentőjeként is emlegetett, egy teokratikus államért küzdő hadvezér a bolsevikok elleni harcában hasonlóan végezte, mint Kucsera Ferenc. Roman Fjodorovics Ungern-Sternberget 1921. szeptember 15-én statáriális bíróság ítélte golyó általi halálra. Az ítéletet még aznap végrehajtották.
 
Mátrai Erik (1977) festőként végzett, de legsikeresebb munkái egész termes fényinstallációk. Ezek közül a Glória kúp című munka látható a kiállításon: a dicsfény, nimbusz, aureola, aranyos fényjelenség az Isten által kiválasztott személyek kiemelésére hivatott. A festészetben korongként, sugárkoszorúként ábrázolt tünemény ezúttal egy meditatív, intim térben megtapasztalható fénykúp formáját ölti magára.
 
Szabó Ádám (1972) War Game objektsorozatának egyik makettje, az Ön itt áll című térinstalláció egy olyan drámai szituációt teremt újra, amikor gyilkos és halálra ítélt állnak egymással szemben. Az első világháborús fegyverek élethű, kézzel faragott modelljei egy a valóságban eldördülő sortüzet idéznek meg. A látogató az installáció terébe érkezve belehelyezkedhet egyik vagy másik szerepbe.
 
Történész kurátor: Fábián Laura
Művészeti kurátor: Muladi Brigitta
Tudományos munkatársak: Sz. Tóth Judit, Tyekvicska Árpád
 
Fotó: © Deim Balázs
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12410

Elmarad – Türkizkék és okkersárga


Foglalkozás Farkas Bori textilművésszel és Csillag Edina múzeumpedagógussal Ferenczy Noémi kárpitjaira hangolva, felnőtteknek kurátori tárlatvezetés Bodonyi Emőke művészettörténésszel
 
A tárlatvezetés kiállítási belépőjeggyel látogatható.
Workshop belépőjegy: 500 Ft (hét év alatti gyerekek egy kísérőjének ingyenes).
 
A részvétel regisztrációhoz kötött: 📩 regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Farkas Bori textiltervező szentendrei képzőművész családba született. Ő maga egy régi műfajt, a patchwork technikát gondolta újra és alkalmazza munkáiban. A legkülönbözőbb anyagokat keresi és találja meg, dolgozza fel és ad nekik új életet. Készít mindennapi használati tárgyakat, pl. táskákat, párnákat, ágytakarókat, de különlegesebb, absztrakt tematikájú faliképeket is.
A családi napon Ferenczy Noémi szellemében fogunk alkotni: ragasztásos technikával készítünk textilképet, amit a foglalkozás után haza lehet vinni, hogy akár az otthonunk díszévé váljon. Maradék textilanyagokat hozzatok magatokkal, megunt, kinőtt ingek, nadrágok jól jöhetnek!
 
Borítókép: Ferenczy Noémi az 1920-as években, archív fotó
@ FMC, Képzőművészeti Adattár
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12401

Kurátori tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés Bodonyi Emőke művészettörténésszel a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete kiállításon.

Helyszín: Ferenczy Múzeum (Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.)

A tárlatvezetés kiállítási belépőjeggyel látogatható.

A Ferenczy művészdinasztia tagja, a Kossuth-díjas Ferenczy Noémi (1890–1957)a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá, és évente a róla elnevezett díjjal jutalmazzák a legkiemelkedőbb iparművészeket.

Édesapja a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, Ferenczy Károly, édesanyja a festőművészként induló, széles műveltségű, több nyelvet beszélő Fialka Olga. Öt évvel idősebb bátyjához, a festőművész Ferenczy Valérhoz és a kimagasló tehetségű szobrászművész ikertestvéréhez, Ferenczy Bénihez képest később kezdett érdeklődni a művészet iránt.
23 éves korában azonban már a Teremtés című korai főművén dolgozott. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy a teljes mű befejezéséig részt vett annak kivitelezésében, hiszen mindig maga szőtte a falikárpitjait, amelyeket nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton készítése előzött meg. Élete végéig hű maradt a család valamennyi alkotója által képviselt értékekhez, a munka iránti tisztelethez, alázathoz és elkötelezettséghez.

Az 1978-ban, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett utolsó nagy életmű-kiállítás után most újra áttekinthetjük az oeuvre nagyobb egységeit, valamint bepillantást nyerhetünk az alkotómunka folyamatába és egyes fázisaiba. A tizenhét különféle magán- és közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyak között évtizedeken át külföldön őrzött remekművekkel is találkozhatunk. A Ferenczy Múzeumi Centrum kollekcióját számos Ferenczy Noémi-alkotás gazdagítja, amelyek feldolgozása – és velük párhuzamosan a Ferenczy család többi tagjának ránk maradt alkotásainak számba vétele – révén elért legfrissebb kutatási eredményeket is kamatoztató kiállítás hozzájárulhat e kivételes életmű újraértékeléséhez.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
﹒﹒﹒
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12389

Elmarad – MűVeletek | irodalmi program


MűVeletek
 
irodalmi program
 
 
16:30 Akik maradtak – az Oscar-díjra jelölt film vetítése
18:00 Beszélgetés Várkonyi Zsuzsával, a film alapjául szolgáló Férfiidők lányregénye című könyv írójával és Tóth Barnabással, a regény alapján készült film rendezőjével.
A beszélgetést vezeti: Szilágyi Zsófia Júlia
 
Helyszín: P’Art Mozi (Szentendre, Duna korzó 25.)
Belépőjegy a filmre és a beszélgetésre: 1300 Ft
Belépőjegy csak a filmre: 800 Ft
Belépőjegy csak a beszélgetésre: 500 Ft
 
Meddig sodor a szöveg?
Meddig nyűgöz le a vízió?
Meddig hiteles az adaptáció?
Beszélgetés kíváncsisággal és kritikával friss, kortárs adaptációkról, a műfajváltás virtuóz műveleteiről.
 
A MűVeletek irodalmi programon azokról a motivációkról, impulzusokról, jelentésrétegekről beszélgetünk, amelyek a színházi és filmrendezőt egy szöveg feldolgozására ösztönzik, és körbejárjuk-körbebeszéljük a nyelvi kifejezésekben is tetten érhető, eltérő (szöveg)hűséget feltételező műfajváltó műveleteket.
 
Az F. Várkonyi Zsuzsa 2004-ben megjelent regényéből 2019-ben készült Akik maradtak c. magyar filmdráma egy kamaszlány és egy középkorú férfi egymásra találásának története a második világháború után. Mindketten sokat veszítettek, és mindketten szeretnének új életet kezdeni, miközben körülöttük már a Rákosi-rendszer diktatúrája alakul. Vajon túl lehet-e élni a múlt és a jövő tragédiáit, ha összekapaszkodnak azok, akik még megmaradtak?
 
Főszerepben: Hajduk Károly és Szőke Abigél
A film hossza: 83 perc
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
﹒﹒﹒
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12384

Ráadás | Csodakert


Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Luca meseterapeutával a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete kiállításhoz kapcsolódóan.
 
A létszám korlátozott (15 fő), a részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.

 

Csodakert
 
Ferenczy Noémi a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkáiban jellemzően kulcsfontosságú motívum a kert, ahogy abban a kazah mesében is, ami a tárlatot kíséri majd.
 
Mi mindent szövünk bele az életünkbe? Látható és láthatatlan, arany, ezüst vagy romboló minőségeket? Szegénységet, gazdagságot? Bezártságot, szabadságot? Csapdákat, lehetőségeket? Félelmeket, bátorságot? Szomorúságot, ujjongó örömöt?
 
A kert a gyönyör és boldogság jelképe. Milyen a mi kertünk? Mi szorul ápolásra, mi burjánzott el benne, mit kell elültetnünk benne? Mihez kezdünk saját kincseink magvaival?
 
– Én ebből az aranyból a sivár pusztában nagy, árnyas kertet ültetnék, hogy ott minden szegény vándor megpihenhessen, gyümölcseit élvezhesse – mondja a mese egyik szereplője. Vajon mi magunk képesek vagyunk-e a sivárságainkból újra csodakertet varázsolni? Butaságainkból okosan továbblépni? A mélységeinkből az ég felé felröppeni?
 
A csodás alkotások és a mese bölcsessége mind azt támogatja, hogy édesen, elégedetten, csöndesen gyönyörködhessünk életünk kertjének gazdagságában.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

Borítókép:
Ferenczy Noémi: Ádám és Éva, 1917 (részlet)
© Ferenczy Múzeumi Centrum, fotó: Darabos György

12373