Nyitvatartás változás


Március 1-jétől a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítóhelyein új nyitvatartási rend lép életbe: kiállításaink hétfő és kedd kivételével naponta 10 és 18 óra között látogathatók.

A Kovács Margit Kerámiamúzeum hétfői és keddi napokon is nyitva tart, 10-től 18 óráig.

12334

Rendhagyó tárlatvezetés


Reitter Zsolt pantomimművész és Bodonyi Emőke, a kiállítás kurátorának rendhagyó tárlatvezetése nőnapon a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállításon.
 
A részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu.
 
A program kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
Teremtés – Ferenczy Noémi művészete
Ferenczy Múzeum
2020. 02. 21 – 05. 10.
 
Ferenczy Noémi (1890–1957) a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá. Ikertestvére, Ferenczy Béni 2018-ban megrendezett szentendrei kiállításához hasonlóan Ferenczy Noémi munkásságáról szintén önálló tárlat keretében kívánunk átfogó képet nyújtani jelentős magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítségével. Korábban alkotásai a Ferenczy család közös szentendrei kiállításán szerepeltek, a mostani, szélesebb körű válogatással az életmű bemutatásához nélkülözhetetlen remekművek először lesznek láthatóak a hagyatékának jelentős részét őrző és gondozó Ferenczy Múzeumban.
 
A művész munkásságának ilyen nagyszabású áttekintésére több, mint három évtizede nem került sor. Legutoljára 1982-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve 1978-ban, a Nemzeti Galériában rendezett nagy emlékkiállítás tisztelgett az életmű előtt.
 
Ferenczy Noémi váratlanul választotta a kárpitművészetet és ezzel együtt a művészi egzisztenciát. 1911-ben a párizsi Musée des Arts Décoratifs gyűjteményében látott arras-i műhely gobelinjeinek hatására rövid idő alatt megtanulta a kárpitszövés technikáját. 1913-ban fejezte be első nagy művét, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött Teremtés című kárpitját. A természet és az élőlények közötti harmónia, a panteista világszemlélet az 1920-as évek közepéig jellemző marad műveire. Ez időtől kezdve a monumentális emberalak válik műveinek középpontjává. Az ember és az általa végzett tevékenység összeforr kárpitjain, az archaikus egyszerűség, a redukált formavilág és néhány szín végtelen árnyalata uralja a kárpit síkját.
 
Ferenczy Noémi a teljes mű befejezéséig részt vett annak elkészítésében, hiszen mindig maga szőtte a kárpitjait. Alkotói módszeréhez hozzátartozott, hogy nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton előzte meg a véglegesnek tekintett szövött kárpitot. Ezeket nem csupán a végső mű megszületéséhez vezető előkészítő kompozíciókként tarthatjuk számon, hiszen közülük többnek önálló műfaji élete van, sok műértő ezeket különösen értékeli. A kiállításon az életmű nagyobb egységeinek áttekintése mellett nyomon követhetjük az alkotómunka folyamatát és egyes fázisait.
 
Kurátor: Bodonyi Emőke
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12344

Szenior Szerda


Kurátori tárlatvezetés nyugdíjasoknak Bodonyi Emőke művészettörténésszel a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállításon.

A program kiállítási belépőjeggyel látogatható.

Teremtés – Ferenczy Noémi művészete
Ferenczy Múzeum
2020. 02. 21 – 05. 10.

Ferenczy Noémi (1890–1957) a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá. Ikertestvére, Ferenczy Béni 2018-ban megrendezett szentendrei kiállításához hasonlóan Ferenczy Noémi munkásságáról szintén önálló tárlat keretében kívánunk átfogó képet nyújtani jelentős magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítségével. Korábban alkotásai a Ferenczy család közös szentendrei kiállításán szerepeltek, a mostani, szélesebb körű válogatással az életmű bemutatásához nélkülözhetetlen remekművek először lesznek láthatóak a hagyatékának jelentős részét őrző és gondozó Ferenczy Múzeumban.

A művész munkásságának ilyen nagyszabású áttekintésére több, mint három évtizede nem került sor. Legutoljára 1982-ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve 1978-ban, a Nemzeti Galériában rendezett nagy emlékkiállítás tisztelgett az életmű előtt.

Ferenczy Noémi váratlanul választotta a kárpitművészetet és ezzel együtt a művészi egzisztenciát. 1911-ben a párizsi Musée des Arts Décoratifs gyűjteményében látott arras-i műhely gobelinjeinek hatására rövid idő alatt megtanulta a kárpitszövés technikáját. 1913-ban fejezte be első nagy művét, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött Teremtés című kárpitját. A természet és az élőlények közötti harmónia, a panteista világszemlélet az 1920-as évek közepéig jellemző marad műveire. Ez időtől kezdve a monumentális emberalak válik műveinek középpontjává. Az ember és az általa végzett tevékenység összeforr kárpitjain, az archaikus egyszerűség, a redukált formavilág és néhány szín végtelen árnyalata uralja a kárpit síkját.

Ferenczy Noémi a teljes mű befejezéséig részt vett annak elkészítésében, hiszen mindig maga szőtte a kárpitjait. Alkotói módszeréhez hozzátartozott, hogy nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton előzte meg a véglegesnek tekintett szövött kárpitot. Ezeket nem csupán a végső mű megszületéséhez vezető előkészítő kompozíciókként tarthatjuk számon, hiszen közülük többnek önálló műfaji élete van, sok műértő ezeket különösen értékeli. A kiállításon az életmű nagyobb egységeinek áttekintése mellett nyomon követhetjük az alkotómunka folyamatát és egyes fázisait.

Kurátor: Bodonyi Emőke

Facebook-esemény

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

Borítókép:
Ferenczy Noémi: Nővérek (részlet), 1921
© Ferenczy Múzeumi Centrum, fotó: Deim Balázs

12363

Teremtés


A Ferenczy művészdinasztia tagja, a Kossuth-díjas Ferenczy Noémi (1890–1957)a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá, és évente a róla elnevezett díjjal jutalmazzák a legkiemelkedőbb iparművészeket.

Édesapja a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, Ferenczy Károly, édesanyja a festőművészként induló, széles műveltségű, több nyelvet beszélő Fialka Olga. Öt évvel idősebb bátyjához, a festőművész Ferenczy Valérhoz és a kimagasló tehetségű szobrászművész ikertestvéréhez, Ferenczy Bénihez képest később kezdett érdeklődni a művészet iránt.
23 éves korában azonban már a Teremtés című korai főművén dolgozott. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy a teljes mű befejezéséig részt vett annak kivitelezésében, hiszen mindig maga szőtte a falikárpitjait, amelyeket nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton készítése előzött meg. Élete végéig hű maradt a család valamennyi alkotója által képviselt értékekhez, a munka iránti tisztelethez, alázathoz és elkötelezettséghez.

Az 1978-ban, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett utolsó nagy életmű-kiállítás után most újra áttekinthetjük az oeuvre nagyobb egységeit, valamint bepillantást nyerhetünk az alkotómunka folyamatába és egyes fázisaiba. A tizenhét különféle magán- és közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyak között évtizedeken át külföldön őrzött remekművekkel is találkozhatunk. A Ferenczy Múzeumi Centrum kollekcióját számos Ferenczy Noémi-alkotás gazdagítja, amelyek feldolgozása – és velük párhuzamosan a Ferenczy család többi tagjának ránk maradt alkotásainak számba vétele – révén elért legfrissebb kutatási eredményeket is kamatoztató kiállítás hozzájárulhat e kivételes életmű újraértékeléséhez.

 

12058

Konferenciafelhívás


Az eseményt bizonytalan időre elhalasztottuk. Amint a koronavírussal kapcsolatos korlátozások enyhülnek, értesítjük a kedves érdeklődőket a konferencia pontos dátumáról.

* * *

Jogos önérzet? Ipar- és képzőművésznők a 20. század első felében
a Ferenczy Múzeumi Centrum konferenciafelhívása

Időpont: 2020. május 4–5.

Helyszín: Ferenczy Múzeum (2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.)

Jelentkezési határidő: 2020. március 1., éjfél

Jelentkezni a konferenciára egy, szóközökkel együtt max. 2 000 karakter hosszúságú absztrakt beküldésével lehetséges. Az absztraktokat Szilágyi Zsófia Júlia részére, a következő címre kérjük megküldeni: julia.szilagyizsofia@muzeumicentrum.hu.
Az absztraktok elbírálásának határideje: 2020. március 16.

Az optimizmussal és lendülettel induló 20. század fokozatosan tette lehetővé, hogy a nők művészként érvényesüljenek. Ehhez azonban erős karakter, céltudatosság és szerencse kellett. A Magyar Képzőművésznők Egyesülete vagy az ellenében induló Új Nyolcak női csoportosulás megalakulása is jelzi érdekérvényesítési törekvéseiket. Új lehetőséget jelentett az iparművészet lassú, de a harmincas évekre látványos emancipálódása. Sok művésznő ezen az – ugyancsak frissen helyét kereső, autonómiára törekvő – területen találta meg a kibontakozás, érvényesülés lehetőségét. A konferencia az iparművészetben és a képzőművészetben érvényesülő háború előtti női szereplehetőségeket és életutakat állítja középpontba, kitekintéssel a háborút követő folytatásra, a továbbélés különböző stratégiáira. Mindeközben rákérdez a művészetek hierarchiájára, a kurzusművészet és a progresszív művészet toleranciájára, a szakmai referenciáltságra, de a befogadói előítéletekre is.

Aktualitást és látványos kontextust a konferenciának az újrarendezett Kovács Margit, a Duna királynője című állandó kiállítás és a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című tárlat (2020. február 20. – 2020. május 10.) jelent.

Olyan előadásokat várunk, amelyek a két világháború közötti időszakban

  • az iparművészet, építészet, képzőművészet területén alkotó művésznők jelentős életművét vagy azt ígérő biztató indulását mutatják be
  • a fokozatosan emancipálódó női művészképzésre és az abban részt vevő női tanárok szerepére fókuszálnak
  • a női művészeti csoportosulások, női művészeket szerepeltető kiállítások történetével foglalkoznak
  • a művésznők reprezentáltságát, elfogadottságát, a társadalmi szereplehetőségeiket tárják fel

A konferencia válogatott anyagából a Ferenczy Múzeumi Centrum – a pályázati források függvényében – tanulmánykötet megjelentetését tervezi.

Adatvédelmi rendelkezések

  • A Szervező (Ferenczy Múzeumi Centrum, 2000 Szentendre, Fő tér 2–5), mint adatkezelő minden személyes adatot, amelyhez a pályázat során jut hozzá, bizalmasan és a hatályos adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezel.
  • A jelentkezésben feltüntetett adatok megadása önkéntes, és az adatkezelés bármelyik fázisában visszavonhatók az alábbi címen: julia.szilagyizsofia@muzeumicentrum.hu  (GDPR 6. cikk (1) bek. b) pont.
  • Az adatkezelés időtartama: 2020. 01. 20. – 2020. 05. 05.
  • A kezelt adatok köre: név, e-mail cím.
  • Az adatkezelés célja: a pályázaton részt vevők regisztrálása és a kapcsolattartás a résztvevőkkel.
  • Az adatok törlésének határideje a konferencia zárónapja: 2020. 05. 05.
    A Szervező vállalja, hogy a tudomására jutott személyes adatokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, bizalmasan kezeli, azt harmadik személyeknek nem adja át, azokat harmadik személyek nem ismerhetik meg, az adatokat hozzáférhetővé nem teszi, adatfeldolgozót nem vesz igénybe, az adatokat nem továbbítja, az adatkezelés szabályainak mindenben eleget tesz. A pályázó a jelentkezésével egyidejűleg elfogadja a jelen adatkezelési rendelkezések teljes tartalmát, valamint kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Szervező rendelkezésére bocsátott személyes adatait e célnak megfelelően, valamint a konferencia lebonyolítása érdekében a szükséges mértékben kezelje.
12309

Finisszázs


Záró tárlatvezetés Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészekkel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
A tárlatvezetés kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött
Szentendrei Képtár
2019. 09. 20. – 2020. 03. 01.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
 
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
 
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
 
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
 
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 
 
A párizsi magyar könyvkiállítás plakátja, 1959
Filo, Fischer Ilona
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
© fotó: Deim Balázs

12325

Megnyitó


Tisztelettel meghívjuk Önt és partnerét a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete című kiállítás 2020. február 20-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő hivatalos megnyitójára a Ferenczy Múzeumba.
 
A vendégeket üdvözli: Gulyás Gábor múzeumigazgató
 
Köszöntőt mond: Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere
 
A kiállítást megnyitja: Kovalovszky Márta művészettörténész
 
Közreműködik: Nizalowski Fanni hárfaművész
 
Kurátor: Bodonyi Emőke
 
A kiállításról bővebben ITT, a Facebook-esemény pedig ITT érhető el.
 
A kiállítás 2020. február 29-ig keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között, 2020. március 1-től május 10-ig keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tekinthető meg.
 
A teasüteményeket a SzilVanilla Cukrászda biztosítja.

 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12300

Csodakert


Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Luca meseterapeutával a Teremtés – Ferenczy Noémi művészete kiállításhoz kapcsolódóan.
 
A létszám korlátozott (15 fő), a részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.

 

Csodakert
 
Ferenczy Noémi a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkáiban jellemzően kulcsfontosságú motívum a kert, ahogy abban a kazah mesében is, ami a tárlatot kíséri majd.
 
Mi mindent szövünk bele az életünkbe? Látható és láthatatlan, arany, ezüst vagy romboló minőségeket? Szegénységet, gazdagságot? Bezártságot, szabadságot? Csapdákat, lehetőségeket? Félelmeket, bátorságot? Szomorúságot, ujjongó örömöt?
 
A kert a gyönyör és boldogság jelképe. Milyen a mi kertünk? Mi szorul ápolásra, mi burjánzott el benne, mit kell elültetnünk benne? Mihez kezdünk saját kincseink magvaival?
 
– Én ebből az aranyból a sivár pusztában nagy, árnyas kertet ültetnék, hogy ott minden szegény vándor megpihenhessen, gyümölcseit élvezhesse – mondja a mese egyik szereplője. Vajon mi magunk képesek vagyunk-e a sivárságainkból újra csodakertet varázsolni? Butaságainkból okosan továbblépni? A mélységeinkből az ég felé felröppeni?
 
A csodás alkotások és a mese bölcsessége mind azt támogatja, hogy édesen, elégedetten, csöndesen gyönyörködhessünk életünk kertjének gazdagságában.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

Borítókép:
Ferenczy Noémi: Ádám és Éva, 1917 (részlet)
© Ferenczy Múzeumi Centrum, fotó: Darabos György

12306

Bábel a Bizottság-ligetben


A Ferenczy Múzeumi Centrum mint kiíró nyilvános pályázatot hirdet street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására a Bizottság-ligetbe (a Szentendre, Dunakanyar körút és Kossuth Lajos utca által közrefogott, az 1. számú postahivatal előtt lévő közterületre).
 
A PÁLYÁZAT CÉLJA:
két különálló köztéri műalkotás létrehozásának és időszakos bemutatásának megvalósítása.
 
A PÁLYÁZAT TÉMÁJA:
A létrehozandó műalkotások tematikájának közvetlen vagy közvetettmódon kapcsolódniuk kell a Bibliában szereplő Bábel tornyához vagy annak szekuláris hagyományához.
 
KERETÖSSZEG:
a pályázható összeg megvalósuló művenként maximum bruttó 900 000 Ft, amely a mű megvalósításához szükségesminden járulékos költséget magában foglal.
 
 A PÁLYÁZÓK KÖRE:
a pályázaton a projektek megtervezői, alkotói vehetnek részt.
 
A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSA:
a pályázatokat szakmai kuratórium bírálja el. A zsűri tagjai: Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész; Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója; Boros Lili művészettörténész; Szabó Noémi művészettörténész, az FMC Művészeti Főosztályának vezetője; Wesselényi-Garay Andor építész, építészettörténész. A bíráló bizottság a beérkezett pályaművek tanulmányozása után a legígéretesebbnek ítélt tervek készítőit egyenkénti zártkörű konzultációra hívhatja be, amelyeken módosításokat, illetve további anyagokat is bekérhet a pályázóktól. A zsűri a konzultációkat követően, legkésőbb 2020. április 1-ig hozza meg döntését. A döntésről valamennyi pályázó értesítést kap, a nyertesek nevét a Ferenczy Múzeumi Centrum honlapján tesszük közzé.
 
FORMAI KÖVETELMÉNYEK: 
a pályázat nyelve: magyar. Műfaji vagy technikai megkötés nincs, egy pályázó több tervet is benyújthat.
 
HELYSZÍN:
a Bizottság-liget, azaz a Szentendre, Dunakanyar körút és Kossuth Lajos utca által közrefogott, az 1. számú postahivatal előtt lévő közterület.
 
IDŐTARTAM:
a megvalósuló alkotások installálása 2020. június 15–19. között történik, a művek várhatóan 2020. szeptember 1-ig maradnak kiállítva a köztéren. A bontásra további öt munkanap áll majd rendelkezésre.
 
JOGI KIKÖTÉSEK:
az alkotónak tekintettel kell lennie arra, hogy a műveket nem őrzik, a tervezés során számolni kell a közönséggel való találkozás, illetve az időjárás viszontagságainak hatásaival. A pályázó pályázatának beadásával tudomásul veszi, hogy a mű bármiféle sérüléséért vagy megsemmisüléséért a kiíró nem vállal felelősséget. A művek megvalósulásához, installálásához és bontásához szükséges költségeket a pályázatkiíró által az alkotóknak fizetett felhasználási díj fedezi, biztosítja. Az alkotónak kötelezettséget kell vállalnia a mű biztonságos elhelyezéséért. Ha a mű köztéren való elhelyezéséhez, megjelenéséhez a helyszín biztosításán túl további engedélyek szükségesek, ezen engedélyek megszerzésében a pályázat kiírója segítséget nyújt, de ezekért anyagi felelősséget nem vállal. Amennyiben a mű létrehozása részletes statikai tervezést igényel, a pályázónak a pályázat megnyerése után, az elkészítés előtt a szükséges terveket el kell készítenie. Ha a mű elkészítése a megvalósulás helyének vagy környezetének megváltoztatásával jár, a felhasználás után a pályázó köteles az eredeti állapotot helyreállítani. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot arra, hogy a kuratórium javaslata alapján a pályázó költségvetését csak módosítva fogadja el, és a második pályázati fordulóra annak korrekcióját kérje.
 
 A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA:
a pályázatot egy nyomtatott és öt digitális példányban (CD-n, DVD-n vagy pendrive-on, PDF-formátumban) várjuk hagyományos postai úton a következő címre: Ferenczy Múzeumi Centrum, Igazgatói Titkárság, 2000 Szentendre, Fő tér 2–5., vagy személyesen a Ferenczy Múzeumi Centrum Igazgatói Titkárságára a 2000 Szentendre, Duna korzó 25., 1.emelet címen.
 
A Ferenczy Múzeumi Centrum fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati felhívást bármikor visszavonja vagy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Jogi út ezen intézkedésével szemben kizárva.
 
A PÁLYÁZATI ANYAGNAK A KÖVETKEZŐKET KELL TARTALMAZNIA:

  • Koncepció: 2000–4000 karakter terjedelemben;
  • Műleírás: pontos méretekkel, az anyag- és technológiahasználat megjelölésével, statikai tervvel, jellemzők megadásával;
  • Látványterv: rajz, számítógépes animáció, fotó vagy makett;
  • Költségvetés: tételes költségvetés, amennyiben a mű megvalósításának költségvetése a pályázati keretnél nagyobb, csatolni kell a többletforrás meglétét igazoló kötelezettségvállaló nyilatkozatot;
  • Szakmai életrajz: a releváns művek és kiállítások feltüntetésével;
  • Elérhetőség: postai és elektronikus cím.

Az érvényesség feltétele a nyomtatott példányon a pályamű aláírással való hitelesítése az alkotó részéről.
 
A pályaművek beérkezési határideje: 2020. március 13.
 
A pályázatban kikötött tartalmakra vonatkozóan hiánypótlására nincs lehetőség. A beküldött pályaműveket a kiíró nem juttatja vissza a pályázóknak.
 
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS:
a Ferenczy Múzeumi Centrum a pályázaton nyertes tervek szerzői jogainak tulajdonosaival felhasználási szerződést köt, az elnyert összeget a művek nyilvános megjelenéséért felhasználási díjként fizeti ki.
 
A FELHASZNÁLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSA:
a felhasználási díj kifizetése két részletben történik. Az első részlet (a teljes díj 90 %-a) a szerződéskötés után, legkésőbb 2020. május 1-ig, a második részlet (a teljes díj 10 %-a) a megvalósult mű lebontása után, a helyszín eredeti állapotának visszaállítását követő 15 napon belül kerül kifizetésre.
 
A TELJESÍTÉS ELLENŐRZÉSE:
a teljesítés ellenőrzése két alkalommal történik. A mű elhelyezésekor a kuratórium két tagja összeveti a művet az elfogadott tervvel és a szerződésben szereplő paraméterekkel. A bontás után a Ferenczy Múzeumi Centrum képviselője ellenőrzi, hogy a szerződésben szereplő határidőre megtörtént-e a helyszínen az eredeti állapot helyreállítása.
 
SZERZŐI és FELHASZNÁLÓI JOGOK:
a pályázat benyújtói megőrzik a pályamunkához fűződő szerzői jogaikat. Ugyanakkor a pályázó a pályamű benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat kiírója a projekt nyilvánosságát biztosítandó a pályaművekről és a megvalósult munkákról készült dokumentációt és reprodukciókat nyomtatott, illetve elektronikus formában korlátlan ideig felhasználja a pályázó nevének feltüntetése mellett.
 
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
a pályázattal kapcsolatos gyakorlati kérdésekről a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársától lehet e-mailben: fruzsina.kigyos@muzeumicentrum.hu érdeklődni.
 
A borítóképen a 2019-es public art pályázatunk egyik nyertes pályaműve, Hugyecsek Balázs Fa-fűrész című alkotása látható.

12222

Kerekasztal-beszélgetés


Kerekasztal-beszélgetés A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kiállításhoz kapcsolódóan a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Francia Intézet közös szervezésében.
 
Ingyenes program.
 
A beszélgetést vezeti: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője
Résztvevők: Fejérdy Gergely történész, Passuth Krisztina művészettörténész, Standeisky Éva történész, valamint a kiállítás kurátorai: Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészek
 
A beszélgetés a Szentendrei Képtárban látható A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című, az 1959-es budapesti francia könyvkiállításról ellopott könyvekkel foglalkozó tárlat történeti és művészettörténeti kontextusát járja körbe.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12289