Topor Tünde és Winkler Nóra tárlatvezetése


Tárlatvezetés Topor Tünde művészettörténésszel, az Artmagazin főszerkesztőjével és Winkler Nóra művészeti újságíróval A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött
Szentendrei Képtár
2019. 09. 20. – 2020. 03. 01.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
 
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
 
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
 
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Kurátorok: Árvai Mária, Véri Dániel
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12116

Teltház // Álomőrző


Önismereti foglalkozás felnőtteknek Boros Lucával A szentendrei Új Művésztelep kiállításhoz kapcsolódóan.
 
A létszám korlátozott (15 fő), a részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
Álomőrző
 
2019-ben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját Szentendre művészeti életének fontos helyszíne, a Kálvária úti Új Művésztelep.
 
Az 1969 őszén átadott művésztelepen fiatal festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – kaptak pályázati úton műtermes lakást. A jubileumi tárlat kapcsán azt az utat járjuk végig egy azerbajdzsáni mesével, ahogy megszületik és valóra válik egy álom, akár a vásznakon, akár az iparművészet világában.
 
Mindenki álmodik. Az álmok a rendetlenségben – ahogy egy műteremben – is képesek megszületni, így indul a tárlat. A megvalósult álmok azonban rendet, harmóniát, egységet mutatnak – így zárul a kiállítás.
 
Mi történik az álmainkkal? Teszünk értük? Festjük, faragjuk, szőjük őket? Beteljesednek? Elkopnak? Elfeledkezünk róluk, engedünk a lebeszélésnek, eladjuk, elcseréljük őket, esetleg az utódainkon kérjük számon?
 
Mikor lehet egy álommegvalósulásáért elindulni? Fiatalon, középkorúan vagy hajlott korban? Egyedül? Társsal?
 
Melyik ijesztőbb: kitartani a megvalósítás mellett, vagy boldogan élni az álom beteljesülése nélkül is?
 
Lelkesedés, elszántság, hit és hitetlenség, fáradtság, küzdés, akarás, lemondás, szépség és csalódás… ezek mind az álom megszületésének útját képezik. Az álmát beteljesítőnek – azaz a hősnek – mindig akad segítője az útján. Ott van az akkor is, ha nem látja, nem érzékeli, nem értékeli, nem veszi komolyan az ember. Lehet ez akár a zene, a humor, a játékosság is.
 
De miért mondják, hogy „amit keresel, nem találod, amire meg nem számítasz, bekövetkezik”? – erről kérdezzük a hatalmas tárlatot. Járjunk utána közel két tucat festő életre kelt álmával, egy mesével és legalább egy álommal, amit mélyen a szívünkben őrzünk.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12113

Családi nap a WAMP-on


Délelőtt 11:00–13:00 között György Gabriella múzeumpedagógus vezetésével vászontáskákat festhettek és stencilezhettek, délután 14:00–16:00 között pedig Kocsis Eszter tervezőgrafikus, fotós és rendező lesz a vendégünk, akivel természetben talált anyagok (nád, bambusz) felhasználásával és fotók újrahasznosításával, átalakításával lehet majd szabadon alkotni.
 
A belépés a WAMP-ra 500 Ft, amely a megadott felhasználási időszakon belül levásárolható a helyszínen. Részletes feltételek ITT.
A workshopon való részvétel ingyenes.

 

Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12089

Kurátori tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészekkel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

A párizsi magyar könyvkiállítás plakátja, 1959
Filo, Fischer Ilona
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
© fotó: Deim Balázs

12063

A citerás


Meseterápiás foglalkozás felnőtteknek Boros Luca meseterapeutával a Kucsera Ferenc mártíriuma – Történeti narratíva és kortárs reflexiók kiállításon.
 
A létszám korlátozott (12 fő), a részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu.
A programon való részvétel 18 éven aluliak számára nem ajánlott.
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
Az esemény a Ferenczy Múzeumi Centrum adventi programsorozatának része.
 
A citerás
 
Kucsera Ferenc mártíriuma kapcsán az Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeumba látogatunk.
Lehetőséget kapunk arra, hogy az ő életútját követve körbejárjuk az önfeláldozás-mintáinkat, ha vannak. Ha felismerjük őket.
Mennyire vagyunk önzetlenek, segítőkészek és jószívűek? Az én-határon innen vagy túl? Van-e én-határunk egyáltalán?
Meg tudjuk-e mutatni, kik vagyunk valójában egy párkapcsolatban, egy családi rendszeren belül, a munkahelyen, vagy hagyjuk, hogy a hallgatással, a csendes szolgálattal szép lassan elhaljon bennünk a lényegi részünk?
Kedvesek vagyunk-e akkor is, amikor leleményesnek kellene lennünk?
Ki tudjuk-e várni a megfelelő pillanatot, hogy kiálljunk magunkért? Tudunk-e a nemesebb énünkkel kommunikálni, vagy a magyarázkodás, sértődés, esetleg az elutasítás fogságába esünk?
Mi minden gyűlt össze bennünk, ami kimondásra, megmutatásra, azaz ÉLETRE vár?
Mikor vagyok hűséges, ha másokhoz igazodom és magamtól távolodom, vagy ha magamat adom és másoktól távolodom?
Célponttá válni vagy célba venni? Saját élettörténetünk főhősévé vagy áldozatává válni?
Rengeteg kérdés, melyekre egy orosz mesével keressük együtt a válaszokat.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12044

Adventi Szenior Szerda


Kurátori tárlatvezetés teával és karácsonyi aprósüteménnyel nyugdíjasoknak Muladi Brigitta művészettörténész és Sz. Tóth Judit etnográfus, muzeológus vezetésével a Kucsera Ferenc mártíriuma – Történeti narratíva és kortárs reflexiók kiállításon.
 
Belépőjegy: 600 Ft.
 
A részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu.
 
Az esemény a Ferenczy Múzeumi Centrum adventi programsorozatának része.
 
Az 1892-ben, Léván született Kucsera Ferenc közösségi ember volt, aki fontosnak tartotta a római-katolikus egyház által képviselt elvek, tanok és értékek nyilvános megvallását, képviseletét. Az egyházi pályát választó ifjú Szentendrére került, ahol a szorosan vett papi szolgálat mellett újságot szerkesztett, és egymaga végezte a hitoktatást valamennyi városi iskolában. A gyermekek nevelésében annyira elhivatott volt, hogy amikor a Tanácsköztársaság időszakában az iskolai hitoktatást betiltották, saját kápláni szobájában gyűjtötte össze a legkisebbeket, és rajzos, zenés foglalkozásokat tartott nekik. Konok következetességgel képviselt morális elvei miatt a város vezetését átvevő kommunisták 1919. június 25-én kivégezték. A fiatal káplán mártírhalálát a szentendreiek hatalmas veszteségként élték meg. Emléke a mai napig élénken él a városban, ahol immár egy emlékkereszt is áll, néhány méterre halála helyszínétől, a Duna-parton. A Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása Kucsera Ferenc életét idézi meg – egy évszázad távlatából.
 
A káplán relikviái, a forrásdokumentumok, a korhű ruhák, bútorok, plakátok és fegyverek mellett egy szakrális fényinstallációt is láthatunk, két kortárs műalkotás pedig megidézi a háborút és az erőszakot.
 
Meghívott kortárs képzőművészek: Kőnig Frigyes, Mátrai Erik, Szabó Ádám
 
Kőnig Frigyes (1955) archaeológiai érdeklődésű képzőművész, aki egy híres-hírhedt történelmi figurát, a Véres Bárót jeleníti meg festménysorozatán. A mongol nemzet megmentőjeként is emlegetett, egy teokratikus államért küzdő hadvezér a bolsevikok elleni harcában hasonlóan végezte, mint Kucsera Ferenc. Roman Fjodorovics Ungern-Sternberget 1921. szeptember 15-én statáriális bíróság ítélte golyó általi halálra. Az ítéletet még aznap végrehajtották.
 
Mátrai Erik (1977) festőként végzett, de legsikeresebb munkái egész termes fényinstallációk. Ezek közül a Glória kúp című munka látható a kiállításon: a dicsfény, nimbusz, aureola, aranyos fényjelenség az Isten által kiválasztott személyek kiemelésére hivatott. A festészetben korongként, sugárkoszorúként ábrázolt tünemény ezúttal egy meditatív, intim térben megtapasztalható fénykúp formáját ölti magára.
 
Szabó Ádám (1972) War Game objektsorozatának egyik makettje, az Ön itt áll című térinstalláció egy olyan drámai szituációt teremt újra, amikor gyilkos és halálra ítélt állnak egymással szemben. Az első világháborús fegyverek élethű, kézzel faragott modelljei egy a valóságban eldördülő sortüzet idéznek meg. A látogató az installáció terébe érkezve belehelyezkedhet egyik vagy másik szerepbe.
 
Történész kurátor: Fábián Laura
Művészeti kurátor: Muladi Brigitta
Tudományos munkatársak: Sz. Tóth Judit, Tyekvicska Árpád
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12041

Kurátori tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészekkel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

A párizsi magyar könyvkiállítás plakátja, 1959
Filo, Fischer Ilona
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
© fotó: Deim Balázs

12038

Kurátori tárlatvezetés


Kurátori tárlatvezetés Árvai Mária és Véri Dániel művészettörténészekkel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött kiállításon.
 
Kiállítási belépőjeggyel látogatható.
 
1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
 
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.
 
Facebook-esemény
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

A párizsi magyar könyvkiállítás plakátja, 1959
Filo, Fischer Ilona
Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár
© fotó: Deim Balázs

12033

Nyitott műhely


Minden kedden 14:30-tól 17:30-ig a Ferenczy Múzeumban várjuk azokat a 12 éven felüli diákokat, akik egy hangulatos műhelyben, szakszerű oktatás mellett fejlesztenék rajztudásukat.

 

Várunk,
– ha olyan helyet keresel, ahol nyugodtan rajzolhatsz nagy szaktudású tanárok segítségével;
– ha olyan helyet keresel, ahol nyugodtan rajzolhatsz anélkül, hogy bárki beleszólna;
– vagy ha kipróbálnád a kreatív és jobb agyféltekés rajztechnikákat;
– ha különböző képzőművészeti technikákkal szeretnél megismerkedni;
– ha érdekel a művészettörténet.

 

A szakkör éves diákbérlet megvásárlásával látogatható (3000 Ft/fő, megvásárolható az FMC pénztáraiban), illetve havonta 1000 Ft/fő eszközhasználati díjat kérünk (szintén a pénztárainkban megvásárolható).

 

Kérjük, előre regisztrálj, mert maximum 7 főt tudunk fogadni: gyorgy.gabriella@muzeumicentrum.hu

 

Helyszín: Ferenczy Múzeum (Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.)

 

Bővebb információ György Gabriella művészetpedagógusnál: gyorgy.gabriella@muzeumicentrum.hu / +36 20 488 1851

 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

 

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12031

Nyitott műhely


Minden kedden 14:30-tól 17:30-ig a Ferenczy Múzeumban várjuk azokat a 12 éven felüli diákokat, akik egy hangulatos műhelyben, szakszerű oktatás mellett fejlesztenék rajztudásukat.

 

Várunk,
– ha olyan helyet keresel, ahol nyugodtan rajzolhatsz nagy szaktudású tanárok segítségével;
– ha olyan helyet keresel, ahol nyugodtan rajzolhatsz anélkül, hogy bárki beleszólna;
– vagy ha kipróbálnád a kreatív és jobb agyféltekés rajztechnikákat;
– ha különböző képzőművészeti technikákkal szeretnél megismerkedni;
– ha érdekel a művészettörténet.

 

A szakkör éves diákbérlet megvásárlásával látogatható (3000 Ft/fő, megvásárolható az FMC pénztáraiban), illetve havonta 1000 Ft/fő eszközhasználati díjat kérünk (szintén a pénztárainkban megvásárolható).

 

Kérjük, előre regisztrálj, mert maximum 7 főt tudunk fogadni: gyorgy.gabriella@muzeumicentrum.hu

 

Helyszín: Ferenczy Múzeum (Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.)

 

Bővebb információ György Gabriella művészetpedagógusnál: gyorgy.gabriella@muzeumicentrum.hu / +36 20 488 1851

 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

 

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

12029