Zárás után – “Nem látok a szememtől”


Zárás után – “Nem látok a szememtől”
Múzeumkommunikációs foglalkozás felnőtteknek a Publikus magánügyek. A 90-es évek művészete magyarországi magángyűjteményekben című kiállításon
 

A klasszikus modern alkotások után ez alkalommal a kortárs művészettel foglalkozunk. A kiállítás maga a sokszínűség: a legkülönfélébb műfajok, témák, nézőpontok, koncepciók elevenednek meg a falakon. A műalkotások segítségével nemcsak a 90-es években nosztalgiázunk, hanem konkrét és metaforikus nézőpontokat tárunk fel. A művek abban is segítenek bennünket, hogy a saját nézőpontunkat a kreatív gyakorlatok során megfigyeljük.
A foglalkozást vezeti: György Gabriella múzeumpedagógus
 

Helyszín: MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi utca 32.
 

A foglalkozáson való részvétel díja: 1000 Ft
 

A részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 

Facebook esemény
 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
 

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

 

Borítókép:
Kupcsik Adrián: Actionman 4., 1999
Olaj, vászon
67×138 cm
© AX Invest Zrt. tulajdona

9844

WANTED – Czóbel elveszett művei


 
WANTED – Czóbel elveszett művei című tárlat francia hangulatú megnyitó előadása Barki Gergely kurátorral, Orbán Bori énekesnővel és Pánczél Kristóf zenésszel.
Az előadás az április 7-én záró ÚJRAGONDOLT CZÓBEL 3.0 – Híd a ‘Die Brücke’-hez – Fókuszban Czóbel expresszionizmusa című kiállítás finisszázsa is egyben.
 

A gazdag Czóbel-életmű feltárása végeláthatatlan feladatnak tűnik. Mindaz, amit ma a csaknem az egész 20. századon átívelő, kivételesen hosszú életpálya során alkotott műegyüttesből ismerünk – némi túlzással –, csak a jéghegy csúcsának tekinthető. Feltételezhetően még legalább annyi festmény és grafika született a festő keze nyomán, mint amennyit ma számon tartunk. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Czóbel œuvre-jének legjelentősebb csúcsdarabjai hiányoznak, azaz olyan elveszett, lappangó művekről van tudomásunk, amelyek legfontosabb korszakainak főművei voltak, de ma ismeretlen helyen várják újrafelfedezésüket. Hosszú évek teljes termése veszett homályba, s szinte egész korszakok jelentenek fehér foltot a kutatás számára, így biztosra vehető, hogy ezeknek a műveknek az előkerülése döntően befolyásolná a Czóbel-életmű nemzetközi megítélését is.
 
Pályája több szakaszában a modernista irányzatok élvonalához tartozott, és főleg a Párizsban, illetve Berlinben készült munkáit tizedelte meg a 20. század vérzivataros történelme.
 
Egyes fontosabb lappangó műveiről csak leírásokból, visszaemlékezésekből, interjúkból, korabeli lapkritikákból, levelekből vagy éppen kiállítási katalógusokból értesülünk, de akadnak szép számmal ránk maradt archív fényképfelvételek is, amelyek a legnagyobb segítséget nyújtják a művészettörténeti kutatás számára.
 
Kiállításunkon ezúttal a pálya 1925-ig terjedő, első feléből származó fekete-fehér reprodukciók szerepelnek, illetve egyéb archív felvételekből válogatva igyekszünk szerény képet nyújtani arról, hogy milyen jelentős művek tűntek el szinte nyomtalan az életműből. Nem titkolt szándékunk, hogy e tárlat, illetve az azt kísérő médiakampány révén nagyobb figyelem irányuljon az elveszett művekre, tehát lappangó művek esetleges előkerülésében reménykedünk. Minden korábban ismert vagy teljességgel ismeretlen mű felbukkanása fontos adalék, hiszen általuk a Czóbel-kutatás számára újabb és újabb esély nyílik arra, hogy az életművet minél gazdagabban és minél nagyobb teljességében mutathassuk be a jövőben.
 
Kurátor: Barki Gergely
 
A megnyitó előadás időpontja: 2019. 04. 06. 17 óra
Helyszín: Czóbel Múzeum, Ilosvai-szárny, Szentendre, Templom tér 1.
Belépőjegy: 1400 Ft
A részvétel regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
A kiállítás 2019. 04. 06. – 2020. 04. 12. között tekinthető meg.
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig.
A pénztárak 17:30-ig tartanak nyitva
 
Facebook esemény
 
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 

9834

Art Capital


Art Capital

Az Art Capital Közép-Kelet-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, amelynek idén negyedik alkalommal ad otthont Szentendre. Az elmúlt három évben olyan jelentős művészek állítottak ki itt, mint például Marina Abramović (USA), Peter Kogler (Ausztria), Victor Sydorenko (Ukrajna), Bill Viola (USA), Jelena Bulajić (Szerbia), Eija-Liisa Ahtila (Finnország), Radu Comșa (Románia), Mohau Modisakeng (Dél-Afrika), Žarko Bašeski (Macedónia), Yoko Ono (USA), Oleg Kulik (Oroszország) vagy Chiharu Shiota (Japán).

Az idei fesztivál címe: Régi és új álmok. Szentendre belvárosában most 19 tematikusan kapcsolódó kiállítás, ezekhez kapcsolódóan pedig 52 önálló program várja a látogatókat.

 

 

Idiosz kozmosz

 

Az álom a művészet cinkostársa. Álmunkban mindannyian művészek vagyunk: ilyenkor rendhagyó, sokszor szimbolikus képek, meghökkentő történetek, izgalmas asszociációk jönnek létre, amelyek autonóm módon viszonyulnak az éber állapotban megélt világunkhoz. Az álomképek szembetűnő hasonlóságot mutatnak a művészi alkotásokkal. Ahogyan Novalis írta, a műalkotásban „az álom világgá változik, s a világ álom lesz örökre.”[*]

A műalkotások kimeríthetetlen gazdagságát a műélvezet sokféle módja jeleníti meg: minden befogadás, minden értelmezés szükségképpen más, még akkor is, ha az eltérések sokszor elenyészően kicsinek látszanak. Noha az álmokat is lehet kategorizálni, egyik meghatározó jellemzőjük, hogy megélt formájukban kizárólag hozzánk kötődnek. Ébren másokkal osztozunk a világunkban, ám az álmunk csak a miénk. Benne vannak a félelmeink, a vágyaink, a múltunk – sokak szerint a jövőnk is. Két és félezer évvel ezelőtt Efezusban egy görög bölcs, Hérakleitosz olyan idiosz kozmosznak, azaz egyéni univerzumnak nevezte az emberi álmot, amely mások által birtokolhatatlan. Ma sem gondoljuk másként. Az álom az egyes ember beláthatatlanul gazdag, óriási birodalma, alighanem az egyedüli kincse, amit senki nem vehet el tőle.

Az idei Art Capital arra vállalkozik, hogy ebből a roppant gazdagságból, a legmélyebb emberi vonatkozások „tudattalan” hordozójából valamit megmutasson – a művészet révén. A kiállítások és a programok nem a pszichoanalízis révén meghonosodott szempontok mentén közelítenek az álom témájához, hanem mindenekelőtt az emberi szabadságnak azokra az izgalmas odüsszeáira fókuszálnak, amelyekről az álomtapasztalatok tanúskodnak. Amikor a művészetben álmodónak képzeljük magunkat, a képzeletünk teremti meg azt az álomhoz hasonlatos, eredendő állapotot, melybe szívesen térünk vissza újra és újra – ha tudunk. A műélvezethez ugyanis nem csak a befogadó kegyelmi állapotára van szükség, hanem azt megelőzően jó művek, s azoknak perspektívát adó szituációk (például izgalmas kiállítások) kellenek. Szentendre, a képzőművészet magyar fővárosa ez utóbbiakból most olyan gazdagságot kínál, amelyben minden művészetkedvelő örömét lelheti.

 

Szentendre, 2019. május 1.

Gulyás Gábor

az Art Capital főkurátora

 

[*] Novalis: Heinrich von Ofterdingen (Márton László fordítása). Helikon, Bp., 1985. 128.

9099

Újragondolt Czóbel 4.0


A Czóbel Múzeum 2016-os újranyitását követő évenkénti újrarendezések sorában ez a negyedik tárlat több tekintetben is eltér a korábbi koncepcióktól. A leglátványosabb változást az jelenti, hogy ezúttal nem csupán a múzeum területére, hanem az ún. Ilosvai épületszárnyra is kiterjed a kiállítás. Ebben az épületrészben Czóbel elveszett, lappangó művei közül válogatva azon – főleg a korábbi korszakokhoz köthető – remekművei, illetve az azokról készült archív fotók felnagyított kópiái kerülnek bemutatására, melyek előkerülése a legerőteljesebben befolyásolná az életmű megítélését. A WANTED – Czóbel elveszett művei című tárlat – valamint a hozzá kapcsolódó médiakampány, internetes megjelenés stb. – nem titkolt szándéka, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a lappangó, elveszett, kallódó művekre, s hogy a kiállított művek eredetijei közül minél több előkerüljön.
 
A főépületszárnyban megrendezendő új, ideiglenes „állandó” kiállítás koncepciója több szállal is kapcsolódik a Wanted tárlat programjához, illetve a két kiállítás valamelyest együvé tartozóvá válik, ugyanis az új „állandó” kiállítás alcíme: Fókuszban a kutatás mindkét tárlat meghatározó eleme. A másik alcím, „Rejtélyek a múzeumban” szintén a keresésre, a kutatásra és arra utal, hogy számos megfejtésre váró kérdés merül fel a múzeum törzsanyagával kapcsolatban is. Hozzátéve, hogy az újonnan kölcsönzött művek többsége is hasonló kérdéseket vet fel, sőt némelyike korábban elveszettnek hitt, vagy nem is ismert lappangó mű volt, s csak az elmúlt években kerültek elő.
 
Alapvető művészettörténeti és muzeológiai problémákra, datálási és attribúciós kérdésekre, a művek keletkezésének helyszíneire, az ábrázoltak kilétére stb. keres választ az új kiállítás. A legfrissebb kutatások eredményeit nem csupán a művek mellett elhelyezett magyarázótáblák segítségével követhetik nyomon a látogatók, de az előző évekhez hasonlóan a kulisszák mögé is betekinthetnek, azaz egyes művek hátoldalait is megmutatjuk. Ebben az évben még több mögétekintésben lehet részük, ugyanis a kölcsönzésre kiszemelt művek között is szerepelnek ún. kétoldalas képek. Mégis az összes kiállított mű közül kiemelkedik a múzeum tulajdonában lévő Bergeni szélmalom című festmény, melynek hátoldalán az utóbbi évek kutatásai eredményeképpen és a restaurátori feltárást követően egy korábban teljesen ismeretlen, konstruktivista Huszár Vilmos kép került elő, melyet a művész legerősebb, ún. De Stijl-es korszakában alkotott. E felfedezés eredményeképpen a Ferenczy Múzeumi Centrum büszkélkedhet ismereteink szerint a legkorábbi magyar, teljességgel nonfiguratív, absztrakt művel. A 4.0 kiállítás koncepciójának továbbra is sarkalatos pontja maradt az életmű azon korszakainak bemutatása, amelyek egyáltalán nem, vagy csupán nagyon szerény mértékben képviseltetnek a múzeum gyűjteményében. Így ebben az évben is számos olyan festmény érkezik a múzeumba, amelyek a korai, párizsi, nagybányai, brügge-i korszakban születtek, és igazi remekművekkel egészül ki a hollandiai és a berlini periódus is. Idén először komolyabb figyelem irányul az 1925 utáni párizsi és hatvani periódusra, sőt egy nagyon  is Szentendréhez köthető, de Párizsból érkező mű is szerepet kap az új kiállításon.
 

9096

FINISSZÁZS


 

A Világok között – Vajda Lajos élete és művészete és a „Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete kiállítások záró hétvégéje
2019. március 30–31.
Helyszínek: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.
Szentendrei Képtár, 2000 Szentendre, Fő tér 2–5.
 
2019. március 30., szombat
 
11 óra
 
Kurátori tárlatevzetés Szabó Noémivel a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításban.
Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).
Facebook esemény
 
16 óra
 
Vajda Lajos és Vajda Júlia szerelme
Nyáry Krisztián író tárlatvezetése és Festői szerelmek című könyvének dedikálásaVilágok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításon.
Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.
Belépőjegy: 1400 Ft.
Facebook esemény
 
2019. március 31., vasárnap
 
11–13 óra
 
A világ leges-leges-legnagyobb rajza
Családi délelőtt a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításon
Vasárnap 11 és 13 óra között együtt alkotjuk meg a létező legnagyobb szénrajzot! Közben elfoglaljuk a kiállítótereket, kollázsokat és különleges réteges rajzokat készítünk. Várjuk a gyerekeket, családokat!
Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).
Facebook esemény
 
15 óra
 
Tárlatvezetés a Vajda Lajos-kiállításban Petőcz Györggyel, a kiállítás társkurátorával
Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).
Facebook esemény
 
16 óra
 
Vajda Lajos és a változó zsidó identitástudat
Kerekasztalbeszélgetés Horváth Ágnes irodalmár, műkritikussal, S. Nagy Katalin művészettörténésszel, Petőcz György művészeti íróval, Szabó Noémi művészettörténésszel és Véri Dániel művészettörténésszel. A beszélgetés moderátora: Winkler Nóra.
Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).
Facebook esemény
 
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 
Vajda Lajos: Szentendrei házak feszülettel (részlet), 1937
Tempera, montázs, karton, 46 x 63 cm
© Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
© Fotó: Deim Balázs/ FMC

 
 

9764

Álom


ÁLOM

a Ferenczy Múzeumi Centrum konferencia-felhívása

időpont: 2019. június 12–13., kedd–szerda

helyszín: Ferenczy Múzeumi Centrum – Ferenczy Múzeum (2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.)

A konferencia az Art Capital 2019 programsorozatának része.

Jelentkezési határidő: 2019. április 8., éjfél

Olyan előadásokat várunk, amelyek az álom témáját vizsgálják a 19–21. századi képzőművészetben és irodalomban, elsődlegesen magyar és közép-európai, valamint nemzetközi példák elemzésével, különös tekintettel a szürrealista tendenciákra (szürrealizmus és helyi változatai).

Jelentkezni a konferenciára egy, szóközökkel együtt max. 2 000 karakter hosszúságú absztrakt beküldésével lehetséges. Az absztraktokat a konferencia szervezőinek, a következő címre kérjük megküldeni: Véri Dániel, daniel.veri@muzeumicentrum.hu.
Az absztraktok szervezők általi elbírálásának határideje: 2019. április 15.

A konferencia válogatott anyagából a Ferenczy Múzeumi Centrum – a pályázati források függvényében – tanulmánykötet megjelentetését tervezi.

Adatvédelmi rendelkezések

  • A Szervező, mint adatkezelő minden személyes adatot, amelyhez a pályázat során jut hozzá, bizalmasan és a hatályos adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezel.
  • A jelentkezésben megadott adatok megadása önkéntes, és az adatkezelés bármelyik fázisában visszavonható az alábbi címen: veri@muzeumicentrum.hu (GDPR 6. cikk (1) bek. b) pont
  • Az adatkezelés időtartama: 2019. 04. 08. – 2019. 06. 13.
  • A kezelt adatok köre: név, e-mail cím.
  • Az adatkezelés célja: a pályázaton részt vevők regisztrálása és a kapcsolattartás a résztvevőkkel.
  • Az adatkezelés törlésének határideje a konferencia napja: 2019. 06. 13.
    A Szervező vállalja, hogy a tudomására jutott személyes adatokat a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, bizalmasan kezeli, azt harmadik személyeknek nem adja át, azokat harmadik személyek nem ismerhetik meg, az adatokat hozzáférhetővé nem teszi, adatfeldolgozót nem vesz igénybe, az adatokat nem továbbítja, az adatkezelés szabályainak mindenben eleget tesz. A pályázó a jelentkezésével egyidejűleg elfogadja a jelen adatkezelési rendelkezések teljes tartalmát, valamint kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Szervező rendelkezésére bocsátott személyes adatait e célnak megfelelően, valamint a konferencia lebonyolítása érdekében a szükséges mértékben kezelje.
9713

Kovács Margit, a Duna királynője


Belépve a Kovács Margit Kerámiamúzeumba a dekoratív megformálás, az emberközeli témák, a mitológiai, bibliai történetek egy szerethető, ismerős világot teremtenek. Kovács Margit kerámiáiban a román kori templomok zömök, nyers formái, a gótikus katedrálisok nyúlánk, törékeny alakjai, a bizánci könyvillusztrációk merevségükben fenséges megfogalmazása, a mézeskalácsbáb-sütő formák bájos aprólékossága, az elefántcsont-faragványok karakteres vonalvezetése, a fazekastárgyak dekoratív egyszerűsége, a kelta faragások tömbszerűsége és lapos indái, az ázsiai szobrászat nyújtott, lényegre törő formakezelése, a magyaros mintákat kereső szecesszió színes, stilizált világa éled újra játékos kedvvel, egyéni látásmóddal, dekoratív felszínességgel.

Kovács Margit rendkívül sokoldalú, technikailag bravúros, tematikájában igen változatos életművét, egyenletesen sikeres, töretlen pályáját új megközelítésben mutatjuk be. Megbomlik az idővonal, mindamellett egyes periódusokra nagyobb hangsúly kerül, jól ismert darabok kiemelt helyet kapnak, rég nem látott művek kerülnek elő. Az eddig feldolgozatlan hagyatékból dokumentumok, levelek és fotók is feltűnnek az új rendezésben árnyaltabb képet adva Kovács Margit személyiségéről. A felfrissített tárlat nagyban kiszélesíti az életművet: az eddig ismert és újonnan azonosított, Magyarország területén elszórtan látható kültéri és köztéri munkák gyűjteménye is láthatóvá válik a szentendrei anyag mellett. A friss, dinamikus kiállítás interaktív felületekkel, archív felvételekkel és videókkal hozza közelebb a látogatókhoz legnépszerűbb keramikusunk munkáit, és idézi meg a korszakokat, amikor Kovács Margit kerámiái készültek.

9089

WANTED


 
A gazdag Czóbel-életmű feltárása végeláthatatlan feladatnak tűnik. Mindaz, amit ma a csaknem az egész 20. századon átívelő, kivételesen hosszú életpálya során alkotott műegyüttesből ismerünk – némi túlzással –, csak a jéghegy csúcsának tekinthető. Feltételezhetően még legalább annyi festmény és grafika született a festő keze nyomán, mint amennyit ma számon tartunk. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Czóbel œuvre-jének legjelentősebb csúcsdarabjai hiányoznak, azaz olyan elveszett, lappangó művekről van tudomásunk, amelyek legfontosabb korszakainak főművei voltak, de ma ismeretlen helyen várják újra felfedezésüket. Hosszú évek teljes termése veszett homályba, s szinte egész korszakok jelentenek fehér foltot a kutatás számára, így biztosra vehető, hogy ezeknek a műveknek az előkerülése döntően befolyásolná a Czóbel-életmű nemzetközi megítélését is.
 
Pályája több szakaszában a modernista irányzatok élvonalához tartozott, és főleg a Párizsban, illetve Berlinben készült munkáit tizedelte meg a 20. század vérzivataros történelme.
 
Egyes fontosabb lappangó műveiről csak leírásokból, visszaemlékezésekből, interjúkból, korabeli lapkritikákból, levelekből vagy éppen kiállítási katalógusokból értesülünk, de akadnak szép számmal ránk maradt archív fényképfelvételek is, amelyek a legnagyobb segítséget nyújtják a művészettörténeti kutatás számára.
 
Kiállításunkon ezúttal a pálya 1925-ig terjedő, első feléből származó fekete-fehér reprodukciók szerepelnek, illetve egyéb archív felvételekből válogatva igyekszünk szerény képet nyújtani arról, hogy milyen jelentős művek tűntek el szinte nyomtalan az életműből. Nem titkolt szándékunk, hogy e tárlat, illetve az azt kísérő médiakampány révén nagyobb figyelem irányuljon az elveszett művekre, tehát lappangó művek esetleges előkerülésében reménykedünk. Minden korábban ismert vagy teljességgel ismeretlen mű felbukkanása fontos adalék, hiszen általuk a Czóbel-kutatás számára újabb és újabb esély nyílik arra, hogy az életművet minél gazdagabban és minél nagyobb teljességében mutathassuk be a jövőben.
 

9298

Publikus magánügyek


 
A szentendrei MűvészetMalom tavaszi kiállítása harminc magyarországi magángyűjteménybe nyújt betekintést. A tárlaton látható művek a rendszerváltás utáni színes, bátor hangú, „felforgató” évtizedben jöttek létre. A kétszáznál is több alkotás egymással vitába szálló gyűjtési gyakorlatokat jelez, melyekből kirajzolódik, hogy a művészetet nem pusztán stílusok és iskolák határozzák meg, hanem individuális megközelítések is. Ez utóbbiak lényeges eleme a személyesség, a bevonódás, a befogadási procedúra. Élet és művészet itt szándékosan összeér; a művek jelentős részét befolyásolja a művészet különböző szerepeiről folytatott diskurzus.
 
A korszak fiatal művészei, a mai középgeneráció alkotói a képzőművészet elmúlt korszakainak kritikáját, a továbbélő műfajok érvényességének felülvizsgálatát, társadalmi szintű kommunikáció kezdeményezését tekintették fő feladatuknak. A ’90-es évek a kortárs képzőművészetben elhozta a műfajok átjárhatóságát, a műfaji határok elmosódását: a klasszikus műfajokat is a médiumtudatosság hatja át. Fontos szerepet kaptak az installációk, a különböző objektek, a popkultúra elemei, a sokszorosítási eljárások (fénymásolatok, digitális nyomatok) és a digitális képalkotó eszközök. Emellett az identitások tudatosítása, valamint a művész által választott médium üzenethordozó funkciója és a folyamatos (ön)reflexió került előtérbe.

 

A tárlat három tematikus részből áll. Az első egységben olyan médiumtudatos alkotások találhatók, amelyeket egy adott médium önreflektív használata határoz meg, kitágítva ezzel az egyes médiumok korábbi definícióját, összemosva a műfaji kategóriákat. A második egység alkotásai a művész és a művészet új szerepeit és új témáit jeleníti meg – a nemi szerepekről és a társadalmi nemekről szóló diskurzuson át egészen a közösség és az individuum szembenállásáig vagy a magaskultúra és a popkultúra párbeszédéig. A harmadik egység a továbbélő neoavantgárd és a posztmodern kapcsolatát mutatja be, különös tekintetettel arra, hogy a gyűjtői preferenciákat olyan jelentősen befolyásolta a korábbi – a ’60-as, ’70-es – évek művészete, hogy annak gyűjtése ebben az időszakban meghatározza a kortárs műgyűjtés irányát is.

 

A kiállítás a ’90-es évekbeli magyar képzőművészet magángyűjteményi reprezentációjának eddigi legnagyobb ívű áttekintése.

 
 
Kiállított művészek
 
Ádám Zoltán, Asszonyi Tamás, Bachman Gábor, Bada Dada Tibor, Bak Imre, Bakos Gábor, Bányász Éva, Barabás Márton, Baranyay András, Birkás Ákos, Bohus Zoltán, Borgó Csaba, Böröcz András, Braun András, Bukta Imre, Bullás József, Czakó Margit, Csáky Marianne, Csontó Lajos, Csorba Simon, Csörgő Attila, Deim Pál, efZámbó István, El-Hassan Róza, El Kazovszkij, Előd Ágnes, Eperjesi Ágnes, Erdélyi Gábor, Fajó János, Farkas Gábor, Fehér László, Fejér Ernő, Fekete Balázs, feLugossy László, Ferenczi Róbert, Földi Péter, Franyó Aatóth, Fuchs Tamás, Gaál József, Galambos Tamás, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Graur Teodor, Gyémánt László, Gyenis Tibor, Haffner László, Hajdú Kinga, Halász Károly, Halász Péter Tamás, Harasztÿ István, Hencze Tamás, Hetey Katalin, iski Kocsis Tibor, Jokesz Antal, Joláthy Attila, Jovián György, Káldi Katalin, Károlyi Zsigmond, Kelemen Károly, Kerekes Gábor, Kicsiny Balázs, Kis Varsó (Gálik András, Havas Bálint), Kismányoki Károly, Kocsis Imre, Komoróczky Tamás, Koncz András, Konok Tamás, Korodi János, Koronczi Endre, Kósa János, Kótai Tamás, Kovách Gergő, Körösényi Tamás, Köves Éva, Milorad Krstić, Kupcsik Adrián, Lantos Ferenc, Lovas Ilona, Marafkó Bence, Maurer Dóra, Méhes Lóránt, Mészöly Suzanne, Mulasics László, Nádler István, Nagy Csaba, Nagy Gábor György, Nagy Kriszta x-T, Nemes Csaba, Németh Hajnal, Ottó László, Ősi László, Ötvös Zoltán, Pacsika Rudolf, Pinczehelyi Sándor, Marilena Preda-Sânc, Prutkay Péter, Rácmolnár Sándor, Ravasz András, Révész László László, Rónai Péter, Roskó Gábor, Saxon Szász János, Sinkovics Ede, St. Auby Tamás, Sugár János, Šwierkiewicz Róbert, Szabó Tamás, Szacsva y Pál, Szarka Péter, Szász Lilla, Szentirmai Zoltán, Szépfalvi Ágnes, Szigeti András, Szíj Kamilla, Szikora Tamás, Szilágyi Lenke, Szili István, Szirtes János, Szotyory László, Szűcs Attila, Tamási Claudia, Tóth György, Trombitás Tamás, Uglár Csaba, Újházi Péter, Ujj Zsuzsi, Andrej Vagin, Várady Róbert, Varga Ferenc, Wächter Dénes, Wahorn András, Weber Imre, Wolsky András, Záborszky Gábor, Zsakó István, Zsemlye Ildikó

 

Együttműködő gyűjtők és gyűjtemények
 
AX Invest Zrt., Barabás Lajos, Barta Péter, Bodnár Zoltán, Feuer András, Gönczy Sándor, Hradszki László, Hunya Gábor, Inda Galéria, Irokéz Gyűjtemény, Janikovszky János, Karvalits–Szelényi gyűjtemény, Kacsuk Péter, Kozák Gábor, Ludman–Gyuricskó gyűjtemény, Victor L. Menshikoff, MissionArt gyűjtemény (Jurecskó László, Kishonthy Zsolt), Rátfai Attila, Rechnitzer János, Rónaszéki László, Somlói Zsolt és Spengler Katalin gyűjteménye, Szluka Balázs, Szölke László, Szűcs Gyűjtemény, Szűcs Tamás, Till Attila, Tóth Árpád, Újlak Gyűjtemény, Vértes Gábor, Zimányi László és Felesége

 

 

9093

Rendhagyó Szenior Szerda


 

Rendhagyó Szenior Szerda
Minden hónap negyedik szerdáján kiállításokhoz kötődő programok nyugdíjasok részére

 

Hogy épül egy kiállítás? Mik az utolsó simítások? Kurátori vezetéssel bepillantást nyerhetünk a Publikus magánügyek. A 90-es évek művészete magyarországi magángyűjteményekben című tárlatba.
Kurátorok: Muladi Brigitta, Schneller János
 

Helyszín: MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi utca 32.
 

Belépőjegy: 600 Ft
 

A kilencvenes évek nemcsak politikai és társadalmi szinten volt a változás kora, de a képzőművészeti életben is számos paradigmaváltás zajlott. A rendszerváltás, mint minden jelentős társadalmi változás, lassú folyamat, sőt bizonyos átalakulások máig tartanak. A kilencvenes években megjelenő és máig bővülő kortárs műkereskedelem új intézményei: a kereskedelmi galériák, a nyilvánossá váló magángyűjtemények, támogatási rendszerek és külföldi csereprogramok, a rendszeres művészeti vásárok, a kortárs aukciók megingathatatlannak vélt kánonokat írtak újjá, vagy alakítottak át jelentősen. Korábban rejtőzködő gyűjtemények és életművek kerültek nyilvánosságra és finomították a művészetről alkotott fogalmainkat. Mindezzel egy időben az intézményi rendszer is átalakult, bizonyos intézmények hatásköre jelentősen csökkent vagy meg is szűnt, így fenntartásuk feleslegessé, idejétmúlttá vált, míg más intézmények szerepe megnőtt, még másokat az új helyzet hozott létre. Számos gyűjtő kilépett az inkognitóból, sokan magánemberként vágtak bele a gyűjtésbe, valamint számos vállalati és banki gyűjtemény kezdett saját kollekciót létrehozni – mindez együtt komoly befolyással bírt a művészeti szcénára, a művészet szerepéről alkotott képünkre, valamint a kánon alakulására.
Kiállításunk műveit olyan magángyűjteményekből válogattuk, melyekben kiemelten fontos szerepet kap az évtized sokszínű művészete – műfaji, mediális megkötések nélkül. A válogatásban kiemelt szerepet kaptak a kilencvenes évek új megközelítései, a művészet megváltozott szerepére reflektáló művek, valamint a médiumtudatos alkotások.

 

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
 

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 

9665