Vajda Lajos és Vajda Júlia szerelmének története


🔷 H A T L É P É S // S Z E R E L E M 🔷

Vajda Lajos Világok között című tárlatán Szabó Noémivel, a kiállítás kurátorával Juhász Anna beszélget.
Közreműködik:
🔹Kecskés Karina színművész
🔹Kaszás Gergő színművész

„A kevesek, a Kiválasztottak közül való volt. Mert Ő volt az Elragadtatottság, a lét-értelmező borzongás és a törvényt-kereső töprengés. A legszebb teremtő akarat.”
(Juhász Ferenc)

Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájából tudjuk, hogy legfeljebb hat lépéssel bárki elérhető a Földön. A Ferenczy Múzeumi Centrum legújabb programsorozata a szépirodalom barátainak szól, ám azzal a szándékkal, hogy a résztvevők – néhány lépés megtételével – a képzőművészethez is eljuthassanak.

A Hatlépés című irodalmi szalon házigazdája a népszerű irodalmár, Juhász Anna. A különböző alkalmakkor egy-egy aktuális kiállításhoz kapcsolódóan a művészet kevéssé ismert, de annál érdekesebb privát arca mutatkozik meg versek, levelek, naplók, kéziratban maradt töredékek megidézésével. Hús-vér emberek személyes történeteibe nyerhetünk betekintést – avatott szakértők és kitűnő színészek közreműködésével. A sorozat estjein feltárul a képzőművészet magyarországi fővárosának tartott Szentendre mindeddig kevéssé ismert, ám annál izgalmasabb legendáriuma – a szépirodalom révén.

A SZERELEM esten idézzük meg Vajda Lajos és Vajda Júlia 6 évig, a férfi haláláig tartó kapcsolatát.

A tárlat 18 óráig látogatható.

Belépődíj: 1000 Ft

A programon való részvételhez előzetes regisztráció szükséges: regisztracio@muzeumicentrum.hu; Budapestről autóbusz indul az estre, aki busszal jönne, regisztráló levelében kérjük, jelezze február 14-ig!

9216

Zárás után – Múzeumkommunikációs foglalkozások felnőtteknek


„…a »furcsa« egyébként kedvenc szava volt, azt jelentette, hogy érdekesnek, festőileg felhasználhatónak tartja, s fel is használja pontosan, felismerhetően és szervesen beágyazva a képekbe” – írja Vajdáról Szántó Piroska.
 
Sok a furcsaság Vajda életművében. Furcsa, hogy egyrészt rendkívül kiművelten komponálta a képeit, minden képi elemnek meghatározott helye van, ám pont és éppen annyi képi elemnek, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jó képet készítsen. (Fontos kérdés, hogy mit jelent a „jó kép”…) Ugyanakkor képes volt teljesen zabolátlanul, határtalanul bánni a felülettel, szétfeszíteni a kép(keret) határait. Az is furcsa, ahogy motívumait bizonyos időközönként teljesen kicserélte más motívumokra. Mindeközben az egész életmű hátterében ott egy állandó egység: a puritán eszközök, a színek minimalizálása.
A felnőtteknek szóló művészeti foglalkozásokon Vajda „furcsaságaival” foglalkozunk: minden alkalommal más-más témát dolgozunk fel, egy-egy műalkotás kapcsán. A zárás utáni, zártkörű alkalmakon az alkotótevékenység által kerülünk közelebb Vajda műveihez – és önmagunkhoz. A múzeumi alkotás olyan kommunikációs tevékenység, amely lehetőséget ad a furcsa műalkotások megismerésére, átélésére, lehetőséget egy bensőséges találkozásra a művésszel és a művekkel. Várjuk, aki szeret(ne) kis csoportban, jó hangulatban, kötöttségek nélkül alkotni. Várjuk, aki szeretne közelebb kerülni Vajda műveihez. Várjuk, aki szeretné kreativitását kibontakoztatni!
 
A foglalkozásokat vezeti: György Gabriella művészetpedagógus
 
A második alkalom hívószava: VÁLASZTÁS
A kreatív gyakorlatok során egyszerre próbálunk jó és rossz döntéseket hozni, valamint nem hozni döntéseket.
 
A workshopon való részvétel díja: 1000 Ft, regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 
Vajda Lajos: Óriás tájmaszk, 1938
ceruza, tus, pasztell, papír; 95×61 cm; jelzés nélkül
© Ferenczy Múzeumi Centrum
© Fotó: Deim Balázs

 

9195

33 év – 33 pillanat


🔷 H A T L É P É S // P I L L A N A T 🔷

Vajda Lajos Világok között című tárlatán Szabó Noémivel, a kiállítás kurátorával Juhász Anna beszélget.
Közreműködik:
🔹Trokán Nóra színművész
🔹Haumann Máté színművész

„A kevesek, a Kiválasztottak közül való volt. Mert Ő volt az Elragadtatottság, a lét-értelmező borzongás és a törvényt-kereső töprengés. A legszebb teremtő akarat.”
(Juhász Ferenc)

Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájából tudjuk, hogy legfeljebb hat lépéssel bárki elérhető a Földön. A Ferenczy Múzeumi Centrum legújabb programsorozata a szépirodalom barátainak szól, ám azzal a szándékkal, hogy a résztvevők – néhány lépés megtételével – a képzőművészethez is eljuthassanak.

A Hatlépés című irodalmi szalon házigazdája a népszerű irodalmár, Juhász Anna. A különböző alkalmakkor egy-egy aktuális kiállításhoz kapcsolódóan a művészet kevéssé ismert, de annál érdekesebb privát arca mutatkozik meg versek, levelek, naplók, kéziratban maradt töredékek megidézésével. Hús-vér emberek személyes történeteibe nyerhetünk betekintést – avatott szakértők és kitűnő színészek közreműködésével. A sorozat estjein feltárul a képzőművészet magyarországi fővárosának tartott Szentendre mindeddig kevéssé ismert, ám annál izgalmasabb legendáriuma – a szépirodalom révén.

A hazai művészettörténészek többsége egyetért azzal, hogy Vajda Lajos (1908–1941) a modern magyar képzőművészet legfontosabb képviselője, nemzetközi szempontból is jelentős alkotó volt. A Ferenczy Múzeumban az eddigi legteljesebb Vajda-kiállítás tekinthető meg, számos olyan képpel, amely korábban még nem szerepelt magyarországi tárlaton. A Vajda Lajos est a kiállítótérben, a képek közötti felolvasással és erre az alkalomra összeállított vetítéssel várja a közönséget.

A tárlat 20 óráig látogatható.

Belépődíj: 1000 Ft

A programon való részvételhez előzetes regisztráció szükséges: regisztracio@muzeumicentrum.hu; Budapestről autóbusz indul az estre, aki busszal jönne, regisztráló levelében kérjük, jelezze január 23-ig!

9174

Studia Comitatensia 36.


Online is hozzáférhető a Studia Comitatensia, az FMC soron következő, 36. évkönyve a tavalyi év legizgalmasabb régészeti, történelmi, néprajzi és képzőművészeti tanulmányaival. A szerzők között külsős és közvetlen munkatársaink is megtalálhatók. A tartalomból: késő rézkori és bronzkori lelőhelyek, egy feliratos római kori körző, késő római kerámiák; vasutas hétköznapok a II. világháború után, névadási szokások, a rác népviselet szépségei; művészi önreprezentációk és titokzatos, hátulról ábrázolt emberalakok a kortárs képzőművészetben.

A kiadvány hamarosan megvásárolható a múzeum shopjaiban is.

9172

Kurátori tárlatvezetés


 
Kurátori tárlatvezetés Petőcz Györggyel a “Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete tárlaton  a Szentendrei Képtárban.
 
Vajda Júlia (1913–1981) pályáját az 1930-as évek közepén, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre közvetlen közelségében kezdte, és a hetvenes évek neo-avantgárd fiataljainak lelkes és megbecsült útitársaként fejezte be. A történelemtől terhelt bő négy évtized volt ez: előbb a háború és 1944–45 tragédiája szakította meg a tanulás és fejlődés folyamatát, később az „ötvenes évek” szorították margóra vagy kényszerítették hallgatásra a modernista művészeket. S hullámzó intenzitással ugyan, de később és mindvégig visszafogó maradt a közeg. A megszakításokat újrakezdések, feltámadások követték: 1945-től a háború vége és az Európai Iskola nagyszerű időszaka (1945–48), majd a hatvanas évek Magyarországra is begyűrűző légköre és szellemi pezsgése. Vajda Júlia pályája olyan volt, mint egy szaggatott film: korszakok, törések, nekilendülések követték egymást, a művész mindvégig megőrzött fiatalságából és az idők változásából következő szinte páratlan sokszínűséggel alkotott.
 
Míg művészetének érdekessége a váratlan és gyakori változásokból következett, addig művészettörténeti jelentőségét éppen ellenkezőleg, a fejlődés és lépéstartás folytonossága adja. Az ötvenes évek végén nem visszanyúlt, hogy generációs társaihoz hasonlóan ott folytassa, ahol az Európai Iskola szabad kalandja 1948-ban megszakadt, hanem hidat képezett a régiek, vagyis saját kortársai, és az éppen indulók, a hatvanas évek majdani nagy generációja közé. Vajda Júlia művészete egyidejű volt a hatvanas-hetvenes években a nyugati képzőművészetet uraló gondolatokkal. Milyen ösztön, tehetség vagy szerencsecsillag vezette, hogy alkotói magánya és a közélet általános süketsége ellenére is követni tudta az európai folyamatokat?
 
A program magyar nyelvű, belépőjeggyel látogatható.
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.
 

9084

Zárás után – Múzeumkommunikációs foglalkozások felnőtteknek


„…a »furcsa« egyébként kedvenc szava volt, azt jelentette, hogy érdekesnek, festőileg felhasználhatónak tartja, s fel is használja pontosan, felismerhetően és szervesen beágyazva a képekbe” – írja Vajdáról Szántó Piroska.
 
Sok a furcsaság Vajda életművében. Furcsa, hogy egyrészt rendkívül kiművelten komponálta a képeit, minden képi elemnek meghatározott helye van, ám pont és éppen annyi képi elemnek, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jó képet készítsen. (Fontos kérdés, hogy mit jelent a „jó kép”…) Ugyanakkor képes volt teljesen zabolátlanul, határtalanul bánni a felülettel, szétfeszíteni a kép(keret) határait. Az is furcsa, ahogy motívumait bizonyos időközönként teljesen kicserélte más motívumokra. Mindeközben az egész életmű hátterében ott egy állandó egység: a puritán eszközök, a színek minimalizálása.
A felnőtteknek szóló művészeti foglalkozásokon Vajda „furcsaságaival” foglalkozunk: minden alkalommal más-más témát dolgozunk fel, egy-egy műalkotás kapcsán. A zárás utáni, zártkörű alkalmakon az alkotótevékenység által kerülünk közelebb Vajda műveihez – és önmagunkhoz. A múzeumi alkotás olyan kommunikációs tevékenység, amely lehetőséget ad a furcsa műalkotások megismerésére, átélésére, lehetőséget egy bensőséges találkozásra a művésszel és a művekkel. Várjuk, aki szeret(ne) kis csoportban, jó hangulatban, kötöttségek nélkül alkotni. Várjuk, aki szeretne közelebb kerülni Vajda műveihez. Várjuk, aki szeretné kreativitását kibontakoztatni!
 
A foglalkozásokat vezeti: György Gabriella művészetpedagógus
 
Az első alkalom hívószava: HATÁROK
A határokat betartó, a határokon lazító és a határokon átívelő kreatív gyakorlatok.
 
A workshopon való részvétel díja: 1000 Ft, regisztrációhoz kötött: regisztracio@muzeumicentrum.hu
 
Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9082

WANTED


Barki Gergely művészettörténész vetített előadása Czóbel elveszett műveiről az Újragondolt Czóbel 3.0 tárlathoz kapcsolódóan.

A program belépőjeggyel látogatható.

 

A képen:

Czóbel Béla: Fekvő női akt, 1907.
Olaj, vászon; méret ismeretlen
Lappang
© Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

 

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9080

Vajda és korának közép-európai festészete


Több mint két évnyi szakmai előkészítést követően 2018 novemberében megnyílt Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban (Kossuth u. 5.) a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás.

Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint a legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez. Eddigi legteljesebb – túlzás nélkül: nemzetközi jelentőségű – tárlatán mintegy százötven alkotását láthatja a közönség (köztük több művet első alkalommal). A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport végezte Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével.

Belépőjeggyel látogatható.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9078

Szenior Szerda


Bodonyi Emőke kurátor tárlatvezetése a megújult Kmetty Múzeumba az új állandó tárlaton.

Kmetty János (1889–1975) a hazai modernizmus egyik meghatározó képviselője, pályakezdését a nagybányai neósok, a Nyolcak, a francia kubizmus befolyásolta; itthon részese lett az aktivista mozgalomnak, majd a két világháború között a progresszív szemléletű művészeket tömörítő Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjaként dolgozott. Mint legtöbb kortársa, Kmetty János is eljutott Párizsba, majd Kecskemétre, Nagybányára és Szentendrére. 1946-ban választották be a Szentendrei Festők Társasága és a művésztelep tagjai közé. A Duna-parti kisváros élete végéig meghatározó témát és keretet nyújtott festészetének.

Kmetty Jánost a kubizmus egyik hazai megismertetőjeként tartjuk számon, bár nem vette át annak minden jellegzetességét: egy saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki. A művész alapvető feladatának tartotta, hogy a festészet szemléleti igazságait és a kor szellemét egyaránt megtalálja. Alkotói programjának összegzéseként nevezte magát keresőnek, és erre utalnak Kassák Lajos szavai is: „Állandóan munkában van, nem azért, mintha eddig még nem bukkant volna rá semmi érdekesre és érdemesre, hanem azért, mert mindannál, amit eddig talált, még jelentősebbet szeretne a napvilágra hozni.”

Ennek jegyében születtek meg az egész munkásságát végigkísérő, életének szakaszait követő önarcképei, illetve a magasabb szintű rendet, harmóniát közvetítő csendéletei, városligeti, kecskeméti, nagybányai, majd szentendrei tájképei és az utolsó alkotói korszakára jellemző, kékes árnyalatú, geometrikus szerkezetbe illesztett kompozíciói.

A program magyar nyelvű, belépőjeggyel látogatható.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9075

Finisszázs


Rényi Katalin (1951, Bp.) az akkori Iparművészeti Főiskola (ma MOME) grafika szakán diplomázott, azonban kiállításokról ismert művei a festészet körébe tartoznak. Pályája 1979-ben összefonódik a Szentendrei Művészteleppel, ahol a grafikai műhelynek, és 1987-től már festők csoportjának is tagja.

Műveit láthatta a közönség például a Budapest Galériában, a Vigadóban, az Olof Palme Házban, a Körmendi galériában. Verseskötetét és festményeit a közelmúltban a Petőfi Irodalmi Múzeum mutatta be.

A 21 gramm kiállítás több évtizedet fog át. Rényi Katalin művei a létezés gyötrelmeit és az alkotás szabadságát egyaránt manifesztálják, legyen az négyméteres akvarelltekercs, gesztusfestmény, finom, kristálytiszta szabadkézi rajz vagy szabadvers. Belső útjaira kísérhetjük el a művészt, akinek mindig megújulni képes energiái, magas hőfokú érzelmei beépülnek műveibe, azok így a születés-teremtés és halál-átalakulás dinamikus egységeivé válnak. A végtelen felé nyitott új képei, meggyötört felületű asszemblázsai az arany és az ezüst használata során áttetszővé, könnyűvé válnak, ellentétet és egységet képezve a korábbi nehéz földszínekkel: feketékkel, vörösekkel, okkerekkel telített súlyos képtereivel.

„A Rényi Katalin által létrehozott művészet ihletettsége ebből az alázatos belátásból ered – és kivétel nélkül mindig a szakralitáshoz viszi a látogatót. A lélekhez, amely a hiú emberi világban talán csak 21 gramm, sokan mégis nehezen viselik a súlyát.” Gulyás Gábor

 

A kiállítás 2019. február 17-ig tekinthető meg.

A program belépőjeggyel látogatható.

Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja.

9073