BELSŐ TÉR


– Art Capital kiállítás –

 

A magyar gyökerekkel rendelkező Dawn Csutoros képzőművész az elmúlt hónapokban helyezte át székhelyét Ausztráliából a képzőművészet magyar fővárosába, Szentendrére. A kiállításaival számos helyen (többek között Amerikában, Kínában, Franciaországban vagy éppen Ausztriában) jelen lévő alkotó egyaránt készít festményeket, objekteket, videóinstallációkat, performanszokat és köztéri munkákat. Munkáinak meghatározó témája a folyamatos útkeresés a belső én és a keleti bölcseletek között.

Ez a kiállítás bensőséges, meditatív experimentális élményeken alapuló installáció, szín- és hangperformansz kíséretével, amelynek köztéri része egyszersmind kapcsolódás a Csutoros által a világ több pontján megvalósított selyemút projekthez.

A kiállított műegyüttes a templom szakrális belső tere és a személyes belső tér kapcsolatának lehetséges kialakítására és annak hatásaira reflektál.

A látogató belső csendből indul, melyet felvált egy interakítv hangperformansz, amely aztán megkísérel aktivizálni minden résztvevőt. Az itt látható alkotásokban közös a kék szín, mely nem csak az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás emblémája, de egyben a transzcendencia szimbóluma is.

VIDEÓ- ÉS A HANGINSTALLÁCIÓ

A végtelen távolság és közvetlen jelenlét című videó- és hanginstalláció egyfajta átjáró a belső észlelés és a művészet között, amely a vizuális és hangi élmények összhatásának köszönhetően a közönséget a belső út és a művészeti élmény megtapasztalására invitálja.

KÉPEK

Csutoros hagyományos anyagokat – kínai rizspapírt, francia pigmenteket, japán tintát – használ, ezekből alakítja ki absztrakt alkotásait, melyek rétegesen épülnek egymásra a kék szín finom és tömény tónusaival. Elegáns elliptikus formái a valós tér és a meditatív tér között lebegnek. Csutoros munkái egy újfajta látásmóddal kívánnak hozzájárulni a személyes utazáshoz és a munkák esztétikai élvezetéhez – Marcel Proust bon mot-ját idézve: a valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem hogy új szemmel nézzük az ismert világot.

 

1927

NYITVA VAN AZ ARANYKAPU


– Art Capital kiállítás –

 

FERENCZY Zsolt | FUSZ Mátyás | HERMAN Levente | HOLLÓS Ádám | KÓSA Gergely | KROÓ Anita | TÉGLÁS István | TÓTH Anna | TRAFIK KÖR

 

Célom, hogy az Art Capital rendezvény keretében újraéljük a Szentendrei Iskola művészek és lakosság közt létrejött szövetségét. A kiállítás tematikáját ezért olyan művekből válogattam, melyek fundamentuma a közeg; az otthonosság, melyet egy adott közösség adhat.
A kiállítás már az utcán megszólítja a busszal érkező közönséget és az erre sétáló városiakat. Macskakövön megbújó interaktív installáció csalogat be az Ámos Imre-Anna Margit Emlékmúzeum nyitott kapuján. Az udvarban szabadon variálható gerenda-konstrukció hív játékra kicsiket és nagyokat.
A családias hangulat után a ház ajtaján belépve az „Otthon és otthontalanság” témakörének megrázó érzéseket is közvetítő manifesztációiban találjuk magunkat.

Tóth Anna

 

1933

BOMLASZTÓ KÉPZELET


– Art Capital kiállítás –

 

„Senki sem tudja biztosan, hogy Foucault valóban mondta-e ezeket a szavakat: »Nem vagyok próféta. Csak ablakokat nyitok ott, ahol egykor falak voltak«, az emberek megelégedtek azzal, hogy azt higgyék, így volt.” (Jane Neal)

 

Robert Runták nemzetközi gyűjteményének alapja az ezredforduló utáni európai képzőművészet egyik sajátosan kelet-európai jelensége, a különféle realizmusok, főként a szürrealizmus, a posztmodern mozgóképes és fotós kultúra, valamint az irodalom alapjait referenciaként használó poszthumán festészet. A cseh gyűjtő a kétezres évek elején még a hazai kortárs képzőművészet alkotásaira fókuszált, de 2011-től a kollekció egyre inkább nemzetközivé vált.

 

A külföldön első ízben bemutatkozó gyűjtemény magyarországi kiállítása már ezt a koncepciót követi. A nemzetközi szekció két fő szál mentén rendeződik: a művek az egyén helyzetét és a művészi szellem nagyságát állítják középpontba. Olyan jelentős alkotók munkáit láthatjuk itt, mint például a Chapman-fivérek, Daniel Richter, Jonathan Wateridge, Tilo Baumgärtel, Tim Eitel, Wilhelm Sasnal vagy Martin Eder, és jelen vannak a régió meghatározó magyar és román művészei is, mint például Szűcs Attila, Bodoni Zsolt, Serban Savu vagy Veres Szabolcs. A MűvészetMalom tereiben általuk feltáruló destruktív világkép, „a romboló képzelet – írja a kurátor Jane Neal –, más néven a »mítoszképzés« olyan kultúrát teremt, amire nagy szükségünk van, hogy inspiráljon minket…”

 

1893

AZ UTCA HANGJAI


– Art Capital kiállítás –

 

Bakos Tamás Nagykőrösön született 1976-ban. A középiskola elvégzése után rövid ideig felszolgálóként dolgozott otthon, majd 2000 és 2013 között hajléktalanként élt Budapesten. Mindeközben autodidaktaként képezve magát az utcán talált papírokra, fa alapanyagokra több ezer festményt és rajzot készített, s ezeket rendszeresen árulta.

A műveket 2014-ben az alkotó nővére, a bécsi Alte Schmiedében dolgozó Bakos Anna megmutatta Walter Famlernak, a Kunstverein művészeti főtitkárának, akinek köszönhetően aztán az osztrák főváros több kiállítótermében is találkozhatott velük a közönség. A művész sikerét mutatja, hogy időközben számos képe magán-és vállalati gyűjtemények tulajdonába került.

A vibráló, nyugtalan munkák drámai szuggesztivitással vonzzák a tekintetet, és szomorúságot is sugároznak egyben, ami egyrészt a színek merész társításából fakad, másrészt a mozdulatok, az arckifejezések pontos lekövetéséből, az arcok érzékenyen elkapott aszimmetriájának olykor eltúlzott, mégsem torz, inkább dinamikus visszaadásából. Az életteli művek egy sajátos stílust rajzolnak ki, ami a mára már gondosan katalogizált darabok ismeretében még karakteresebben látszik. Néhány fő irányvonal különösen figyelemre méltó, így például az álomszerűen lebegő, szürrealisztikus, olykor Francis Bacon dekonstruált figurativitását idéző, belső víziókon alapuló, expresszív akvarellek, egyvonalas rajzok vagy a személyiségjegyeket éles megfigyelőképességgel ábrázoló, magazinokból, lemezborítókról ellesett zenészportrék, színészek, sztárok közeli arcképei, s karakteresek a néhány gyors ecsetvonással feldobott, krokiknak tűnő fej- és alaktanulmányok is.

 

Ez a tárlat Bakos Tamás magyarországi bemutatkozása.

 

1900

ÁTALAKULÁS


– Art Capital kiállítás –

 

A kiállítás az iparművészet és képzőművészet egy izgalmas metszetét járja körül. Fotókollázsokon és egy videóperformanszon keresztül egyes átalakulások, dekonstrukciók folyamatai, helyzetképei figyelhetők meg. A fotómunkákon olyan városi tűzfalak képei jelennek meg, melyeken egy rég lebontott, elpusztult épület sziluettjeit fedezhetjük fel, valaha létezett otthonok árnyékaiként. A téglafalak kontúrjai, melyek fonállal kapcsolódnak egymásba, egységes városképet alakítanak ki. A már eltűnt otthonok a művész által kreált kompozíciókban formálódnak újra– az elmúlásból alkotnak ismét különös életteret, egy olyan urbánus környezetet kialakítva, mely kizárólag ebből a változásból épül föl. Ez a transzformáció vizuális nyomokat hagy, stigmákkal szembesít, miközben a múlandóság és átalakulás dinamikus váltakozására fókuszál. Minden folyamat időhöz kötött és nyomot hagy mindenhol, legyen az egy épített otthon vagy a test, melyben szellemünk él.

 

1915

MEZŐSZEMEREI IKERTORNYOK


– Art Capital kiállítás –

 

Bukta Imre (1952) művészete erős szálakkal kötődik a vidéken élő emberek életmódjához és kultúrájához, témáit a mindennapi dolgos élet tárgyai, helyszínei és szereplői adják. Szemlélete hol ironikus, hol lírai, néha kritikus vagy éppen megengedő, de mindig kivételes empátiával közelíti meg alanyait. Ez az installáció – amelynek valódi, kapirgáló tyúkok a főszereplői – olyan társadalmi problémákra reflektál, amelyek egyaránt érintik az urbánus és a vidéki létmód értékrendjét, s egyaránt megszólítják a nagyvárosok és a falvak lakóit.

1953

MIG 21


– Art Capital kiállítás –

 

AES+F | Žarko Bašeski | Marko Brecelj | Bureau d’Etudes | Heather Dewey-Hagborg | Adam Donovan | Metod Frlic | Jusuf Hadžifejzović | Marko Jakše | Jovan Joca Jovanović | Herlinde Koelbl | Aleksandra Kostič | Oleg Kulik | Zbigniew Libera | Ján Macko | Jože Slaček | Mladen Stilinović | Raša Todosijević | Ulrich Wüst | Srdjan Živulović

 

Utazók a 21. század ege alatt

 

Az élet az egyén autonóm, saját útja a tér-időn át – ahol nem vagyunk egyedül, mindannyian egyazon ég alatt utazunk.

A MIG 21 (Migratory Interdisciplinary Grid) című nemzetközi kiállítás a vándorlás művészi megjelenítésére vállalkozik: az összegyűjtött művek a lehetséges kezdőpontokat, majd a számtalan jelentést hordozó személyes élmény eredeti és művészi rétegét mutatják be. A történeti helyett a kortárs megközelítést részesítettük előnyben, az időtávot 45 évre szűkítettük: a legrégebbi munka 1971-ben, a legújabb 2016-ban készült. Az időbeli dimenziónak köszönhetően kortárs jelenségként értelmezhető, hogy a fiatalabb generáció is bekerült a látókörünkbe. A válogatás, ha nem is szándékoltan, a Velencei Biennálén, a kasseli Documentán vagy a világ különböző múzeumaiban, galériáiban szerepelt művészeket mutat be.

A MIG 21 nem tudósítás, habár sokkal könnyebb lett volna ezzel a céllal létrehozni. A kiállításban a migráció, a vándorlás, a mozgás témája személyes poétikákhoz, jellegzetes kreatív megközelítésekhez, különböző médiumokhoz, térbeli viszonyokhoz, személyközi kapcsolatokhoz, eredeti kultúrákhoz és egyedi intervenciókhoz kapcsolódik. A minduntalan feltűnő politikai eszmék, a háború képei ellenére a művek többrétegűsége elemi humanista üzenetté áll össze, a MIG21 kiállítás az életet választja: a vándorlás az életet tükrözi, az életet ünnepli – az élet maga.

 

Peter Tomaž Dobrila

 

1882