TÉRHAJLATOK ÉS ÁTHATÁSOK


Kísérőtárlat:

VÁLOGATÁS A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM FARKAS ÁDÁM-OSZTÁLYÁBAN VÉGZETT TANÍTVÁNYOK MUNKÁIBÓL

Kiállító művészek: BARÁTH Fábián, BARÁZ Tamás, BOBÁLY Dávid, DÓRA Emese, ERŐS Apolka, FARKAS Zsuzsa, FARKAS-PAP Éva, GILLY Tamás, GWIZALDA Dáriusz, GYÖRGY Irma, HEIM Péter, HORVÁTH Tünde, ILKA Rita, JÓZSA Pál, KISS Dani, KONTUR András, KOSINA László, LELKES Márk, MÁTHÉ Krisztián, MELKOVICS Tamás, MERÉSZ Máté, NAGY Imre, NÉMETH Csaba, PELCZ Benjámin, POLGÁR Botond, PORTOLANI Gina, RESTYÁNSZKI Attila, RETKES Máté, SALLAY Dániel, TURCSÁNY Villő, VARGA Melinda, VARJAS Kató

 

FARKAS Ádám a kortárs magyar szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki az 1960-as évektől induló, több mint öt évtizede tartó töretlen alkotói pályáján a szobrászat hagyományos eszközeivel értékálló, tiszta eszmeiséget közvetítő, nemesen egyszerű formákból építkező plasztikákat készít.

Érdeklődése egyaránt kiterjed a kisplasztikákra, köztéri alkotásokra, politikai emlékművekre, építészettel szorosan összefűződő szobrászati jellegű művekre, érmekre, rajzokra és szerigráfiákra. Monumentális alkotásai közé tartozik többek között a szentendrei Köszöntőszobor, a villányi Kőesés, a gazdagréti szökőkútplasztika, a pécsi 1956-os, valamint az egykori börtöntábor helyén felállított Recski emlékmű. Köztéri szobrai megtalálhatóak Franciaország, Japán, Kalifornia terein és művésztelepein, számos műve jelentős hazai és külföldi gyűjtemények részét képezi. Az alkotómunka mellett a tanári, közéleti és művészetelméleti munkája is jelentős, írásai gyakran jelennek meg különböző művészeti lapokban.

Életmű-kiállítása kivételes alkalom arra, hogy áttekinthessük az egymást konzekvensen követő alkotói periódusokból álló munkásságát a korai, izgalmas, kísérletező, formakapcsolatokat kutató plasztikáktól kezdve a legújabb, illetve a most legelőször látható művekig.

1972-ben, egyik első, szentendrei kiállítása kapcsán így fogalmazott: „Olyan szobrokat szeretnék készíteni, melyek megszületnének nélkülem is…” A természet és a művészet iránt egyaránt alázatot kifejező kijelentése egyúttal rámutat arra a művészi felfogásra, melynek célja, hogy a plasztika választott környezetében ne csak szoborként, hanem természetesnek is hasson. Saját műveiről készített fotói a legjobb példák arra, hogy érzékelni lehessen, sosem csak a plasztikát, hanem annak a környező tájjal való szerves összetartozását is figyeli.

A természet különös szerepet tölt be életében, és ez művészetét is jelentős módon alakítja. Gyermekkora óta erős vonzódást érez a környező természeti világ iránt, és ebben jelentős szerepe van annak az ingatlannak, amelyet még szülei vásároltak Szentendrén az 1930-as években. Itt él gyermekkora óta, itt rendezte be saját műtermét, ez alkotómunkájának elsődleges színhelye. A Bükkös-patakkal határos ősfás kert, annak szabadon lélegző élővilága elválaszthatatlan személyétől, mint ahogyan Szentendre is, amelynek kulturális és művészeti életében jelentős szerepet tölt be.

Plasztikáiban egyaránt benne van a kortárs szobrászat formakutató és az archaikus művészet jelteremtő gesztusa. A szobor felülete is ezért fontos, mert láthatóvá válnak az alkotó-, teremtő mozdulatok, gesztusok, a formáért való küzdelem nyomai. A természethez áttételekkel kötődő nonfiguratív szobrászata Brancuși, Hans Arp, Noguchi művészetével rokonítható.

Farkas Ádám alkotómunkája részének tekinti az oktatói tevékenységét. Az 1990 óta a Képzőművészeti Főiskolán (később: Egyetemen) tanító és három évig a rektori teendőket is ellátó szobrászművész mostani, régóta várt életmű-kiállításával párhuzamosan egy másik megrendezését kezdeményezte. Meghívta a mára már jegyzett művészekként számon tartott egykori tanítványait, hogy egy kísérőtárlat keretében állítsák ki diplomamunkájukat és legújabb alkotásaikat. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Farkas Ádám-osztályában végzett harminckét művész alkotásaiból válogatott tárlat a MűvészetMalom középső szárnyában kapott helyet.

 

 

582

AZ AVANTGÁRD JEGYÉBEN


A Mattis-Teutsch János – Az avantgárd jegyében című kiállítás a művész 31 alkotását mutatja be (10 linómetszetet, 9 akvarellt, 4 pasztellt és 8 kisplasztikáját) a Brassói Képzőművészeti Múzeum gyűjteményéből. Mattis-Teutsch János sokoldalú alkotó volt (festő, grafikus, szobrász, művészet-teoretikus és költő), a közép-európai térség avantgárd művészetének kimagasló képviselője.

A kiállítás bemutatja Mattis-Teutsch művészi fejlődését az 1917–1932-es korszakból, amely a művész alkotói virágkorának tekinthető, amikor aktívan részt vett a térség avantgárd mozgalmaiban: Magyarország (MA; 1917–1918), Németország (Der Sturm; 1921–1925) és Románia (Contimporanul, Integral ; 1924–1925), továbbá bemutatja az európai avantgárd képviselőivel (Vaszilij Kandinskij, Franz Marc, Der Sturm) fenntartott kapcsolatait és összefonódását.

Saját, avantgárd szellemben fogant képzőművészeti formanyelvének fokozatos kialakulását követhetjük nyomon Mattis-Teutsch linómetszetein, akvarelljein és pasztelljein keresztül, betekinthetünk alkotóműhelyébe, ahol a művész új kifejezési formákkal kísérletezik. A kiállításon szereplő műalkotásokon keresztül bepillantást nyerhetünk Mattis-Teutsch stilisztikai fejlődésébe: a szimbolikus tónusú posztimpresszionista tájképeken keresztül láthatjuk közeledését az absztrakt expresszionizmus felé a „Der Blaue Reitter” művészcsoport hatására (például a „Lélekvirágok” ciklus), majd később a konstruktivizmus felé, amelynek eklatáns példái a ’30-as évek elején készült stilizált aktjai.

A budapesti művészeti közeg jelentősen hatott művészetére (a budapesti Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán végezte tanulmányait), valamint itt lépett először nyilvánosság elé. Mattis-Teutsch csatlakozott Kassák Lajos MA művészeti csoportjához, amely kiállításokon keresztül népszerűsítette, továbbá a „Ma” című folyóirat adta ki linómetszeteit (Linoleum Album).

A tárlaton látható alkotások az elmúlt húsz év legjelentősebb Mattis-Teutsch-kiállításain szerepeltek: „Mattis-Teutsch és a Der Blaue Reiter”, Magyar Nemzeti Galéria Budapest, Haus der Kunst München, 2001; „Hans Mattis-Teutsch, az avantgárd művésze”, Brassói Képzőművészeti Múzeum, 2009; „Hans Mattis-Teutsch. Egy erdélyi avantgárd művész, a Brassói Képzőművészeti Múzeum gyűjteménye”, Temesvári Képzőművészeti Múzeum, 2013.

 

 

2583