112 éve született Vajda Lajos


„Ez nem egyszerűen világszínvonal. Vajda Lajos zseni volt.”
(Mezei Árpád művészettörténész, művészetfilozófus)
 
Az ezredforduló után nem sokkal egy reprezentatív körkérdés azt tudakolta kiállításlátogató magyar értelmiségiektől, hogy ki az öt legfontosabb modern festő a magyar művészetben?
A 99 kultúrceleb megkérdezésével a toplistázást Csontváry Kosztka Tivadar „nyerte” Rippl-Rónay József előtt. A harmadik volt a legfiatalabb, a korban hozzánk legközelebb álló: Vajda Lajos.
 
Az 1908. augusztus 6-án született Vajda fájdalmasan rövid élete összesen 33 évig tartott. Művészete a konstruktivizmustól a szürrealizmuson át ívelt a teljesen egyéni hangvételű rajzokig, majd rövid élete vége felé sajátosan absztrakt műveken bontakozott ki saját tragédiája, összemosódva az egész történelmi korszak drámájával. „Fájt neki a teljes, végzetes elszigeteltsége, egyedül érezte magát a kortársai között is, és egy ellenséges világban. Társakat nem keresett.” írja róla felesége, Vajda Júlia. Akadtak ugyan társai – a filozófus-festő Szabó Lajos vagy Korniss Dezső, akivel Szentendrétől Szigetmonostorig gyűjtötték a jellegzetes helyi motívumokat, az Ámos házaspár vagy Bálint Endre – de filozofikus, visszahúzódó alkata magányra ítélte, amelyet nagyfokú érzékenysége és saját betegségtudata tovább fokozott.
 
„Ami Kodály a zenében, az Vajda a festészetben.”
(Bálint Endre festőművész)
 
Kultusza csak fokozatosan és halála után alakult ki: néhány évtizeddel később a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint már a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint legfontosabb képviselője volt, a 20. századi magyar művészet egyik legnagyobb tehetségű, kiemelkedő alakja.
 
„Bernáth(y) Sanyi, a misztikus bölcs, megsimította hosszú szőke szakállát, majd azt mondta: Vajda a képzőművészet József Attilája, de megfordítva is mondhatom, Attila a költészet Vajda Lajosa .”
(Bukta Imre képzőművész)
 
Vajda Lajos neve összeforrt Szentendrével; rajzain összetéveszthetetlen egyszerűségben fonódnak össze a város építészeti motívumai és a művész személyes életének stációi. A 16 évesen túlélt csonttuberkulózis után elképesztő és cseppet sem romantikus nyomorban, éhezve, fázva, fűtetlen albérletekben élt, miközben ezek a korszakos művek születtek. Megfelelő hely híján általában a földön dolgozva hozta létre egyszerre letisztult, tragikus és felejthetetlen képi világát.
A Ferenczy Múzeumi Centrum 2018–2019 fordulóján Világok között címmel rendezte meg az eddigi legteljesebb, nemzetközi jelentőségű kiállítását.
 
„Nem kétséges: Vajda Lajos a legnagyobb magyar festő”
(Mándy Stefánia művészettörténész, József Attila-díjas költő)
 
Vajda Lajos 1908. augusztus 6-án egy egy szegény zsidó családban született Zalaegerszegen, amikor pedig 1941-ben meghalt, temetésekor csak felesége és néhány festőbarátja kísérte utolsó útjára. A temetés után egyikük lakásában gyűltek össze, ahol a gramofonról Vajda egyik kedvenc darabját, Beethoven hegedűversenyét hallgatták végig.
 
Fotó: Haár Ferenc, 1934.

12959